Mindaz, ami nincsen, ám meghatároz bennünket, az az epigenetika körébe tartozik. A genetikáról, magyarul az öröklődéstanról, annak kutatásáról sokat lehet hallani, a középiskolai biológia-tankönyv is oldalakon keresztül mutatja be a genetika alapjait és legfontosabb kutatási eredményeit.

Az azonban még kevéssé ismert, hogy bizonyos gének környezeti tényezőktől függően lépnek működésbe. Ennek a tudománya az epigenetika, ami szó szerinti fordításban: „gének genetika felett”, utalva arra, hogy az epigenetikai változások nem az öröklődés útján, hanem környezeti hatások, mi generációkon átívelő környezeti hatások révén befolyásolják egészségi állapotunkat.

A „klasszikus” genetika a genetikai információt tartalmazó DNS-molekulát, annak tulajdonságait kutatja, az epigenetika a DNS-szekvencián kívüli sajátosságokkal foglalkozik, nagyjából azzal, hogy mi „kapcsolja be-ki” a géneket. Ez a mechanizmus teszi lehetővé azt is, hogy az azonos genetikai állomány ellenére ideg-, izom-, hámsejtek tudjanak kialakulni, adott szövetnek, a belső környezetnek megfelelő struktúrát alkotni.

Génjeink – szórványos mutációktól eltekintve – egy életen át változatlanok. Epigenetikai mintázatunk számos elemét viszont az életmód befolyásolja, tehát az epigenetikai jelek következménye megfordítható, vagyis biológiai értelemben sincs minden megírva a génjeinkben.

Epigenetikai kutatások számos vonatkozásban zajlanak jelenleg a világban. Egyrészt azt vizsgálják, hogy a környezeti hatások miképpen hatnak arra az emberre, aki a hatásokat átéli, másrészt azt derítik fel, hogy a szülőket ért környezeti hatások milyen változásokat okoznak a gyerekeikben.

Az elsőt jól szemlélteti, hogy vannak olyanok, akik baleset vagy más traumák, súlyos lelki megrázkódtatás után szinte azonnal megőszülnek. Ez bizonyos gének epigenetikai változása miatt fordulhat elő, hiába öröklünk szüleinktől normálisan működő genetikai információt, életmódunk vagy rajtunk kívül álló okok okozhatnak olyan változásokat, melyek másik irányba térítik el a génjeink működését. A dohányfüstben is rengeteg az olyan kémiai anyag, amely ilyen változást gerjeszthet, és ilyen hatást kelthet stressz is, ami hatalmas hormonális felfordulást okozhat a testben.

Epigenetikai mintázatunk nemcsak ránk, de utódainkra is hatással lehet, életmódunk gyermekeink, unokáink egészségi állapotára is hatással lehet. Sokakban nem is tudatosodik: egy-egy rossz szokás hosszú távon, nemzedékeken keresztül is mennyire káros lehet. Generációkon átívelő néhány epigenetikai változás, amit a legújabb kutatások mutattak ki:

# a nem megfelelő anyai táplálkozás a terhesség alatt a gyerekben elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet;

# egy svéd kutatás azt bizonyította, hogy a nagyszülők fiatalkori táplálkozása még az unokák egészségére is hatással van, azoknak az unokái, akik rosszabb termést követő években születtek, tehát éheztek, vagy nem jutottak elegendő ételhez, az unokáik kisebb eséllyel lettek cukorbetegek, vagyis az utódok diabétesz-hajlama összefügg a nagypapa – megtermékenyítés előtti – étkezésével

# az anyai dohányzás esetén a gyerekben nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, asztma, figyelemhiányos hiperaktivitás

# kutatások azt is kimutatták, hogy egy dohányzó kismama három nemzedékre okozhat károsodást. A dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, de a nagymama nikotinfüggősége is több, mint kétszeresére növeli az unokáknál megjelenő légúti betegségek kockázatát

# az anyai alkoholfogyasztás a terhesség alatt az utódban memóriazavarokhoz, tanulási zavarokhoz vezethet

# az egyik legfrissebb kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a szervezete másképp reagál a stresszre, akiknek csecsemőkorban volt szoros, bensőséges kapcsolatuk az édesanyjukkal.

A legújabb kutatások szerint a genetikai kóddal megegyezően fontosak lehetnek az epigenetikai hatások, ezek meghatározzák egy ember fizikai és szellemi egészségét, a biológiai életkort, ami nem azonos a kronológiai, születési idő szerinti életkorral, így a hosszú és egészséges élet tudományával foglalkozó terület alapjává téve az epigenetikát. Sőt, ezen felül az epigenetika még tumoros betegségek kialakulásában és kimutatásában is kulcsszerepet játszik, ezzel forradalmasítva az onkológiát is.

Éppen ezért fontos, hogy saját és gyermekeink hosszú és egészséges élete szolgálatában olyan életmódot kövessünk, ami kedvezően hat a gének működésére: ne dohányozzunk, kerüljük a stresszt, aludjunk eleget, sportoljunk, étkezzünk kiegyensúlyozottan és tartsuk testsúlyunkat a javasolt tartományban.

Dr. Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus szerint a modern orvoslásban a genetikai vizsgálatok, szűrések eredményeit már jelenleg is együtt kezelhetjük az epigenetikai hatásokkal. A genetikai tanácsadáskor a szakemberek elmondják, hogyan lehet a génjeinkben rejlő hajlamokat változtatni, a betegségek kialakulását megakadályozni vagy késleltetni. A prediktív genetikai tesztek információt nyújthatnak arról, hogy egy személyben kifejlődik-e, illetve hajlamos-e rá, hogy kifejlődjék egy specifikus rendellenesség. Számos ritka és gyakori betegség létezik, amire már jelenleg is végezhető genetikai teszt, például bizonyos típusú rákszindrómák, a szívet és érrendszert érintő kardiológiai rendellenességek, vagy a szülők hordozósága súlyos, utódot potenciálisan érintő genetikai betegségek vonatkozásában. E hagyományos genetikai tesztek mellett várható az epigenetika szerepének egyre nagyobb felértékelődése a köznapi orvoslásban.

A szakember szeretné, ha a genetika minél több embernek tudna segíteni az egészségmegőrzésben és az -fejlesztésben egyaránt. Úgy véli, hogy az új és újabb eredmények hamarosan megteremtik a személyre szabott orvoslás alapjait, mely a mindennapjaink részévé válik majd.