Bár az egészséggel kapcsolatos legtöbb aggodalmat továbbra is a koronavírus-járvány okozza – és úgy tűnik föl, ez egy ideig még így is marad –, nagy figyelmet kell szentelnünk azokra a szűrésekre is, amelyek az életkorból vagy a kockázati tényezőkből adódóan szükségesek lehetnek.
A rákellenes küzdelem világnapja a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) kezdeményezésére jött létre, melyet minden év február 4-én tartanak meg világszerte. A világnap célja, hogy a figyelmet a megelőzés fontosságára, a betegséggel kapcsolatos ismeretek terjesztésére és a betegellátás javítására irányítsa. Ez alkalommal a tüdőrákkal kapcsolatos tünetekre hívjuk föl a figyelmet, hiszen a daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon és világszerte is, férfiak és nők között egyaránt.
A koronavírus-járvány miatt a világ legtöbb országában nehezen tudják a járvány előtti szűrőkapacitást fenntartani, holott számos betegség esetében különösen fontos lenne, hogy már a tünetek jelentkezése előtt kiszűrjék a betegséget, és mielőbb megkezdjék a megfelelő terápiát.
A tüdőrák jellemzően ilyen: a szűrővizsgálatok akkor is kimutathatják a betegséget, ha az még tünetmentes. Ezért különösen fontos, hogy rendszeres tüdőszűrésen vegyünk részt – a gyakoriság kapcsán a háziorvos tud megfelelő tanácsot adni, hiszen ő ismeri a páciensei kockázati tényezőit.
A tüdőrák kezdeti tünetei más betegségekre is utalhatnak, akár koronavírusra is. Ilyen például a köhögés, a légszomj és a mellkasi fájdalom. Nagyon fontos ezért, hogy tünetek jelentkezése esetén minél előbb keressük fel orvosunkat az egyértelmű diagnózis érdekében. Persze a betegség előrehaladtával már egyértelműbb tünetek is megjelennek, ilyen a fáradtságérzet, a nyelési nehézség, a véres köpet, de az étvágytalanság és fogyás, a vérszegénység és sápadtság is jellemző lehet.
Sokan úgy gondolják, hogy őket nem fenyegeti a tüdőrák, hiszen nem dohányoznak, azonban a valós helyzet más. Az igaz, hogy a dohányzók körében a nemdohányzókhoz képest tizenkétszer gyakoribb a betegség kialakulása, de a tüdőrákos betegek negyede a nem dohányzók közül kerül ki.
A dohányzó mellett annak környezete is ki van téve a káros füstnek, ez a már ismert passzív dohányzás. Ezenkívül ismeretes az is, hogy a harmadlagos dohányfüst is lehet rákkeltő: zárt helyiségben a dohányfüst megtelepszik a bútorokon, textíliákon, a benne lévő nikotin pedig reakcióba lép a szoba levegőjének egyéb összetevőivel, és rákkeltő nitrozaminok keletkeznek.
Emellett fertőzéseknek, hormonális tényezőknek is lehet rákkeltő hatása, sőt a genetikai adottságok – a családban előfordult daganatos megbetegedések – is befolyásolják a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
A legfontosabb azonnali tennivaló a rizikótényezők kiszűrése: a dohányzásról leszokás, az olyan helyzetek elkerülése, ahol passzív dohányzásra kényszerülünk. Bár a nikotin erős függőséget okozhat, de tudjuk, hogy nem lehetetlen feladat a leszokás, aminek nemcsak hosszú távú előnye létezik, hanem azonnal észrevehetjük a változást: javul a vérkeringés, a légzés, a szervezet oxigénellátottsága, ami erősíti az immunrendszert is.
Ezenkívül az egészséges táplálkozás, a mozgás nagyon sokat tud segíteni abban, hogy fizikai állapotunkat hosszú ideig megőrizzük, így a fertőzések, megbetegedések is nagyobb eséllyel kerülnek el.
És amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, az a szűrővizsgálat, amivel a megbetegedés korai fázisa, akár már a rákot megelőző állapot is kimutatható. Ha veszélyeztetett csoportba tartozunk, akkor ne feledkezzünk meg erről, hiszen ahogy fejlődnek a terápiás lehetőségek, úgy nő a korai felismerés jelentősége is.
A kezdeti fázisban felismert daganatos betegségek lényegesen nagyobb arányban gyógyíthatóak, mint a későbbi stádiumban diagnosztizáltak. A korai felismerés és a személyre szabott kezelés mielőbbi elkezdése növeli a daganatos megbetegedések túlélésének esélyét: a műtétek, a modern kezelések és gyógyszerek jelentősen javíthatják a beteg életkilátásait.
Okkal reménykedhetünk abban, hogy a tavaszra a koronavírus lényegesen kisebb terhelést jelent majd az egészségügy számára, mint a téli hónapokban. Érdemes a háziorvossal megbeszélni, hogy milyen szűrések lehetnek időszerűek, még akkor is, ha nincsenek tünetek.