Tüdőrák – mit tegyen a beteg a kezelések után?

Minél koraibb szakaszában sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott terápiával legyőzhető a betegség, vagy még jó ideig fenntartható a beteg számára az elfogadható életminőség.

A tüdőrák kialakulásáért nagymértékben felelős a dohányzás, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is. Sok megbetegedést a környezeti ártalmak is okozhatnak, és szerepet játszhat benne a genetikai hajlam is. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek a gépjárművek által kibocsátott káros anyagok, a szálló por vagy a káros anyagoknak való kitettség a munkahelyen.

A tüdőrák nagyon alattomos betegség, ugyanis a korai stádiumában tünetmentes és amikor a tünetek jelentkeznek, akkor általában már késő, azaz műtéti beavatkozásra már nincs lehetőség. A nem műthető esetekben személyre szabott gyógyszeres kezelésre, kemo-, sugár-, immunterápiára, illetve akár kombinációjukra van szükség, amellyel ideális esetben az emberi élet meghosszabbítható.

A tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, és hogy a betegség melyik fázisában van a páciens. A rendszeres szűrések teszik lehetővé, hogy már egészen korai stádiumban, akár már a tünetek (köhögés, véres köpet a köhögés után, légszomj, mellkasi fájdalom) jelentkezése előtt diagnosztizálják a tüdőrákot, és ezzel az átlagosnál nagyobb esélyt kapjon a beteg az eredményes gyógyításra. Fontos tehát, hogy állandósult köhögés vagy egyéb légúti probléma esetében azonnal forduljunk orvoshoz.

A tüdőrák két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák – az előbbi körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek – derül ki a Nemzeti Rákregiszterből.

Azoknál a betegeknél, akiknél a terápia sikeres, műtéti úton eltávolítják vagy egyéb terápia alkalmazásával sikeresen elpusztítják a rákos sejteket. Természetes, hogy a (volt) betegek megkönnyebbülnek, fellélegeznek, hiszen hatalmas sikert értek el, sokan úgy tartják, ilyenkor kapnak egy második esélyt az élettől, ugyanakkor nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a rák visszatérhet, amire sajnos, megvan az esély.

A kezelések befejeztével az orvos-beteg kapcsolat nem ér véget: fontos, hogy a beteg rendszeresen felkeresse orvosát, ellenőrző vizsgálaton vegyen részt. Sajnos, a mostani járványhelyzetben meglehetősen nehéz az orvos és betege kapcsolattartásnak. A megadott kontroll-időpont közeledtével célszerű, ha a beteg nem megy társaságba, mert egy esetleges fertőzés akár hónapokkal elhalaszthatja az ellenőrző vizsgálat idejét.

A különféle vizsgálatok, képalkotó vagy éppen a laboratóriumi vizsgálatok felderíthetik a rák kiújulásának jeleit vagy a kezelés mellékhatásait. Vannak néhány napos mellékhatások, és olyanok is, amik akár hetekig is eltarthatnak; néhány mellékhatás akár évekkel a kezelések után jelentkezhet. Ezért is fontos, hogy a beteg minden tünetet, a megszokottól való eltérést említsen meg kezelőorvosának.

Az utógondozás évekig eltarthat, általában öt év tünetmentességet követően lehet a beteg gyógyulásáról beszélni.

Fontos: minden leletet, zárójelentést, vizsgálati eredményt érdemes egy helyen összegyűjtve tárolni, hogy szükség esetén teljes egészében megismerhető legyen a kórtörténet.

Magától értetődő: aki eddig dohányzott, annak azonnal le kell szoknia róla. Az orvos javasolhat olyan életmódbeli változtatásokat, amelyekkel a beteg javíthatja egészségi állapotát, beleértve azt is, hogy csökkentheti a rák kiújulásának esélyét. Ilyen tanács lehet például az egészséges testsúly beállítása, a rendszeres testmozgás, az ülve vagy fekve töltött idő korlátozása, a diétára vonatkozó javaslatok összeállítása – sok nyers zöldség és gyümölcs, a vörös húsok, cukros üdítők kerülése, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása… És természetesen az alkohol fogyasztásának tilalma vagy nagyon korlátozott fogyasztása.