A politikusok figyelmét is felkeltették a zsarolóvírusos támadások: október közepén 32 ország nemzetközi együttműködésben állapodott meg. Az Amerikai Egyesült Államok, az EU és további 30 ország szerepel az aláírók között, de a zsarolóvírusos támadásokat índító csoportokat eltűrő Kína és Oroszország hiányzik az együttműködők sorából.
A szövetség célja a zsarolóvírusos támadások miatti kockázat kezelése, a pénzügyi rendszerek megerősítése olyan módon, hogy a névtelen kifizetések ne a támadóknak kedvezzenek. Magyarul: a hatóságok a pénzmosás elleni intézkedések megtartására szeretnék kötelezni a kripto-valutákkal kereskedő tőzsdéket, ezzel is megnehezítve a bűnözők dolgát.
Erre már van is precedens: ez év szeptemberében az amerikai pénzügyminisztérium az orosz Suex kriptovaluta-tőzsde ellen szankciókat rendelt el, miután kiderült, hogy legalább nyolc esetben segített a váltságdíjak tisztára mosásában.
Az utóbbi időben a váltságdíjak egyre-másra rekordokat döntöttek: az illegális kifizetések mértéke elérte az 500 millió dollárt (157 700 millió forint). Tavaly 400 millió dollárt, az idei első negyedévben pedig 100 millió dollárt fizettek ki zsarolóknak. Az amerikai pénzügyminisztérium bűnügyekkel foglalkozó osztályának jelentése legalább 5200 millió dollár értékű bitcoint hozott kapcsolatba zsarolóvírusokkal, 177 egyedi bitcoin-pénztárcában.
Az idei első félévben a jelentés szerint legalább 590 millió dollárt (186 100 millió forint) fizettek ki zsarolóvírusos támadóknak, ami azt jelenti, hogy átlagban 66,4 millió dollárba (20 900 millió forint) került egy sikeres támadás. (A cikk forrása: The Hacker News.)