Annyi riogató, illetve nyugtatgató nyilatkozat hangzik el a közelgő tél energiaellátási esélyeit illetően, hogy talán célszerű néhány száraz és unalmas, de a realitásokat tükröző számadat áttekintésével kezdenünk ezt a szép őszi péntek reggelt.

A lényeg, hogy a Reuters beszámolója szerint Európában a gáztározó kapacitásokat csaknem teljesen feltöltötték, ennek megfelelően a határidős üzletkötéseknél csökkennek az árak. Ettől még adódhatnak gondok a tél második felében, ha az időjárás különösen mostohán bánik az európaiakkal, vagy ha az oroszok valamilyen oknál fogva teljesen elzárják a gázcsapot.

Az elmúlt egy hónap leforgása alatt megawatt-óránként csaknem 30 euróval csökkent a jövő januári szállításra kötött gázüzleteknél a vételár. Az idén novemberi szállításra az áresés még nagyobb, 49 euró. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban együttesen 1029 terawatt-óra a tartalék, ami 12 százalékkal magasabb, mint amekkora az év ezen szakának az átlaga volt az elmúlt 12 esztendőben. A készletek ma is naponta 3 terawatt-órával növekednek. Az unióban már kihasználták a tárolókapacitás 92 százalékát. A franciák állnak a legközelebb – 98 százalékkal – a csordultig töltött állapothoz, de a németek is elérték a 95 százalékot. Szintén 90 százalék fölé került Hollandia és Olaszország. Van még számottevő tárolási kapacitás a 77 százalékos töltöttségi szinten álló Magyarországon, a 85 százalékos Ausztriában és a 89 százalékos Csehországban.

Mindez nem biztos, hogy teljesen elegendő, mert a tárolási kapacitásokat az évszakok szerinti ingadozáokhoz szabták, nem ahhoz, hogy át tudjanak vészelni embargót, bojkottot, szabotázst. A Reuters összegzése szerint azonban a tél első felében biztos, hogy nem lesz semmilyen ellátási probléma. Bármilyen korlátozás csak a hideg időszak második felében képzelhető el, és az is csak akkor, ha különösen durva a tél, vagy ha teljesen megszűnik az orosz utánpótlás.

Most pedig nézzünk egy egészen más témát, a baloldal helyzetét, az Európai Szocialisták Pártjának berlini kongresszusa apropóján. Az EurActiv brüsszeli uniós hírportál erről szóló cikke megállapítja: Európában a közbeszéd balra tolódott, a szocialisták mégis teret veszítenek.

A kontinens országaiban magas a közszféra eladósodottsága és a költségvetési deficit, de – éles ellentétben a 2008–09-i válság kezelési módjával – az EU-ban most általánosan elfogadott az állam széles körű beavatkozása a gazdasági folyamatokba. Ez a gondolkodásbeli változás már a covid-világjárvány kezelésekor is megmutatkozott, és most az Ukrajna elleni orosz támadás miatti drágulás nyomán szintén érvényesül.

Mikor, ha nem ilyenkor kellene újraéledniük a szocialistáknak és szociáldemokratáknak? – kérdi az EurActiv, és megállapítja: a berlini kongresszusra érkező küldöttek zömét mégsem jellemzi a túláradó öröm, hiszen a mérsékelt baloldal szerte az unióban veszít erejéből.

A portál ennek a jelenségnek az okát abban véli tetten érni, hogy a szélsőjobboldal több EU-tagállamban, úgymond, normalizálódik, és szövetségre lép a konzervatívokkal. Erre a két legutóbbi példa Svéd- és Olaszország. Ennek az új jobboldalnak a megjelenése az EurActiv szerint új kategóriákat tesz szükségessé: immár nem jobboldal és baloldal küzdelméről, hanem konzervatívok és progresszívek szembenállásáról van szó. Az új jobboldal világosan megfogalmazza a maga világképét és értékeit.

Ebben az értékrendszerben az Európai Unió nem nemzetek fölötti, hanem csupán kormányközi együttműködést jelent, és a biztonság sziklaágya a nemzetállam. Eközben a másik oldal a civil társadalom és a szociális jogok progresszív képviselőjeként lép fel, de nem kínál egyfajta nagy összképet arról, miként képzeli el a gazdaság- és társadalompolitikát, különösen a kontinens szintjén. Ennek következményeként a szocialista pártok identitásválságban vannak, és nincs, ami inspirálja vezetőiket. Nem nagyon tudnak többet kínálni, mint az igazgatásban való jártasságukat.

A cikk szerint a baloldal most, az ukrajnai háború kapcsán nyíltan kiállhatna amellett, hogy Európa az egységről és a szolidaritásról szól. Ha elszalasztják ezt a lehetőséget, tovább folytatódik majd lassú süllyedésük. 

Végül röviden megemlítem, hogy a Die Zeit német magazin Nádas Péterről közöl méltató írást, korának egyik legnagyszerűbb virtuóz szerzőjének nevezve a regényírót. A vele való találkozás nyomán született portré teljes egészében sajnos csak előfizetők számára olvasható a magazin internetes oldalán, de azt a rövid kivonatból is megtudhatjuk, hogy Nádas fotográfusként is bemutatkozott: az általa készített képekből összeállított tárlat Majna-Frankfurtban két kiállításon is látható, október 22-ig.

A nemzetközi sajtószemle következő részének forrása: www.muosz.hu

Az uniós igazságügyi miniszterek a várakozásoknak megfelelően rábólintottak a javaslatra, hogy Magyarország kapjon még két hónapot a korrupció megfékezésére. Így az Európai Tanács csak december közepén határoz arról, elfogadhatóak-e a kidolgozott magyar reformok, vagy vonjanak meg ezermilliókat, mivel nem lehet biztosra venni az EU-támogatások tisztességes felhasználását – írja a Bloomberg.

Didier Reynders igazságügyi biztos egészen logikusnak nevezte, hogy kiterjesztették az eredetileg jövő szerdai határidőt, mert idő kell, amíg elfogadják az idevágó törvényeket és a magyar fél eleget tesz az Európai Unió kívánságainak. A felzárkózási alapból 7500 millió euró forog kockán, amihez hozzá jön még 5800 millió a járvány utáni gazdasági megélénkülés serkentésére szolgáló keretből. A végleges döntéshez kétharmados támogatás szükséges.

A bizonytalanság eleve meghatározza a forint árfolyamát, ami egyfolytában zuhan az euróhoz képest. De ha megoldódik a vita, akkor a Bizottság visszavonhatja javaslatát – egyébiránt ez a legvalószínűbb forgatókönyv, amint azt a szlovák miniszterelnök a minap közölte.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Putyin egy sikert mindenképpen elkönyvelhet a moszkvai energiafórumon: az eseményen egyetlen uniós politikusként részt vett Szijjártó Péter, aki arról kívánt mindenkit biztosítani, hogy a Gazpromnak is érdeke a hosszú távú együttműködés Magyarországgal (bizony, különben csődbe menne, nemdebár? – a szerk. megj.). Ráerősített Putyin javaslatára: a jövőben dél felől jusson el a gáz a magyar fogadóállomásra. Arról is beszélt, hogy az orosz óriáscég főnöke megnyugtatta: a Török Áramlat minden eleme orosz gyárakban készült, ezért a karbantartásra nem vonatkoznak a szankciók.

Az, hogy a magyar fél fizetési kedvezményt kap, az szakértők szerint segített abban, hogy a magyar fizetőképesség ne kerüljön még nagyobb nyomás alá, a gyenge forint éppen elég gond. Ide kapcsolódik, hogy az Orbán-kabinet megállapodott Szerbiával: meghosszabbítják dél felé a Barátság-kőolajvezetéket, ami tovább gyengíti az olajügyben hozott uniós büntető intézkedéseket. 

Deutsche Welle A magyar oktatás a legrosszabbak közé tartozik az unióban, de most a tanárok tiltakozásba kezdtek a szakmában uralkodó állapotok ellen, amire a rezsim elnyomással válaszol. A körkép a megmozdulások egyik emblematikus arcaként mutatja be Törley Katalint, akit – négy társával együtt – a múlt héten, példátlan módon eltávolítottak a Kölcsey Gimnáziumból. Megtörtént már, hogy egy-egy pedagógust megpróbáltak megfélemlíteni, hogy ne nagyon ugráljon, de kollektív elbocsátás idáig nem fordult elő.

Az érintett azt mondja, amit velük csináltak, az jól jellemzi az egész oktatáspolitikát, mert a lényeg, hogy elhallgattassák őket, erővel állítsák helyre „a rendet”, ahelyett, hogy profi megoldást találnának a gondokra. Mert a színvonal meglehetősen gyenge, ezt bizonyítják a Pisa-tesztek. A hangsúly a hazafias nevelésen, a nemzeti összetartás érzésének erősítésén, a honvédelem fejlesztésén van. Azaz – ahogy Törley látja – propaganda, militarizálás, tekintély, ugyanúgy, mint a 19. században.

Amúgy a múlt héten éppen emiatt az utóbbi évek egyik legnagyobb demonstrációja zajlott Budapesten.

Radó Péter oktatáskutató azt is nehezményezi, hogy kasztrendszer alakul ki az iskolarendszerben: a legrosszabb helyzetből induló családok porontyai mehetnek az állami intézményekbe. Az alsó középosztályok gyerekeit várják az egyházi iskolák, a felső középosztály pedig drága magániskolákba íratja az utódokat.

A pedagógusok mielőbb jól érzékelhető béremelést akarnak elérni, mert a nemzet napszámosai közé tartoznak. Emellett azt szeretnék, ha enyhülne az égető tanárhiány. A kormány igen sajátosan reagál: azzal vádolja a megmozdulások részvevőit, hogy próbálják lejáratni az országot külföldön, illetve azt kívánják elérni, hogy a Bizottság ne utalja a pénzt, amiből növelnék a kereseteket. Valójában ezeket az alapokat az EU a korrupciós ügyek miatt fagyasztotta be.

Nem tudható, hogy a demonstrációs hullám képes lesz-e érdemi engedményekre kényszeríteni a hatalmat.

Der Spiegel Orbán Viktor villámlátogatása miatt továbbra is mosakodni kénytelen az 1. Union Berlin. A klub azt bizonygatja, hogy jóhiszeműen járt el, ám inkább az látszik, hogy nem tudja, politikailag hol áll. Nagy tekintélyvesztést okozott neki, hogy a magyar miniszterelnök az egyesület stadionjában találkozott az idegenlégiós Schäfer Andrással.

A csapat elnöksége arra hivatkozik, hogy a vendéget nem fogadták hivatalosan, ám Orbán olyan fotót közölt utóbb, amelyen a magyar játékoson kívül a német ügyvezetővel ül egy asztalnál. A Bundesliga bármelyik együttesen csak nehezen utasíthatja vissza, ha egy kormányfő fel akarja keresni a létesítményét. Ha megtagadja, az alighanem diplomáciai súrlódást kelt.

Ám az Union azt hirdeti, hogy fontosak számára a politikai értékek, mégis belemegy, hogy területén felbukkanjon egy olyan államférfi, aki lábbal tipor mindezeken az értékeken, nos, ez szegénységi bizonyítvány. Annál is inkább, mivel a kiruccanással Orbán alighanem saját magát igyekezett fényezni. Miközben elnyomja a sajtószabadságot, korlátozza a nemi kisebbségek jogait és járszalagon vezeti az ellenzéket. Egy humanista klubnak ki kellett volna állnia mindez ellen.

Az egyesület azt hirdeti, hogy a gyengék gyámolítója, hát Orbánra pont nem ez a jellemző. Viszont meg lehetett volna előzni az egész palávert, éspedig úgy, hogy a stadiont szivárványszínű zászlókkal lobogózzák fel, arra a politikus közismerten allergiásan reagál. Tavaly lemondta müncheni útját, mert felvetődött, hogy szivárványszínnel világítják meg az Allianz Arénát.

Huffington Post Orbán Viktor, a formálódó diktátor feliratkozott a twitter használói közé és rögtön azt hiányolta, hogy hol van a közösségi portálról „jó barátja”, Donald Trump. (Letiltották a tavaly januári ostrom után!) Ám ha Elon Musk valóban megveszi az oldalt, akkor a volt elnök visszatérhet. A magyar önkényúr panaszolja, hogy egyelőre nem tud kapcsolatba lépni ezen a fórumon a tekintélyelvű cimborákkal.

Persze, mint oly sokan mások, ő is hülyeségeket tesz fel, hogy heccelje a tömegeket. Azt írta, hogy ő maga szabadságharcos, férj, apa, nagyapa, az ország kormányfője. Hát ebből az elsőt nyugodtan kétségbe lehet vonni, miután 21. század utolsó önkényurának nevezik. Az amerikai jobboldal számára viszont hős, mert tálcán szállítja a módszert, miként kell egy demokratikus kormányzásból egyeduralmat kialakítani.

Augusztusban a CPAC dallasi fórumán azt hangoztatta, hogy vissza kell venni az intézményeket Washingtontól és Brüsszeltől – egy szabadságharcos nem így beszél. Persze, ahogy bánik a magyar sajtóval, abból az ember azt gondolná, hogy szívesebben hallgat, hacsak nem az aktuális beszéd vázlatát diktálja.

De figyelembe véve, hogy milyen rasszistákat, fasisztákat és feltörekvő diktátorokat követ, lásd az olyanokat, mint Meloni, Salvini, Erdogan és Bolsonaro, továbbá az olyan médiaszemélyiségeket, mint Tucker Carlson, érthető, hogy hiányzik neki Trump. És hogy szóvá teszi, az nagyon is tudatos – írja a legnépszerűbb amerikai híroldal.

Die Welt A legfőbb osztrák katonai stratéga nem gondolja, hogy az ukrán harci sikerek még a tél beállta előtt kész helyzetet teremtenek, ugyanakkor óv attól, hogy bárki lebecsülje az oroszok erejét. Markus Reisner szerint orosz ellentámadásra kell felkészülni, mert Putyin növelni igyekszik a nyomást a frontokon. Az elnöknek négy lehetősége van:

1. Legsürgősebben azt próbálja elérni, hogy még az esős időszak beállta előtt, tehát novemberig megfékezze az ukrán előrenyomulást. Emellett a jelek arra utalnak, hogy sűríti a támadásokat az infrastruktúra, pl. a gáz- és áramhálózat ellen. Hiszen ily módon már magához ragadta a kezdeményezést és harcol mindaddig, ameddig a lakosság mögötte áll. És úgy látszik, hogy bőven van még neki muníciója, a másik oldalon viszont sürgősen meg kellene erősíteni a légvédelmet nyugati felszerelésekkel.

2. Oroszország és a Belarusz közös haderőt hozott létre, az űrfelvételek azt tanúsítják, hogy az alakulat az ukrán határ felé tart. Így Kijev kénytelen keletről és délről katonákat átcsoportosítani, ami gyengíti az offenzívája erejét.

3. Moszkva tönkreteheti Elon Musk műholdas kommunikációs rendszerét, ily módon jócskán megnehezülne az ukrán hadműveletek végrehajtása. Putyin számára a legfőbb, hogy a Nyugat álljon le Kijev támogatásával.

4. Oroszország hosszabb távon akár 30 millió tartalékost is képes mozgósítani jövőre, az ukránoknak ennél sokkal kevesebb potenciális katona áll rendelkezésükre. A háborút a gyalogság dönti el. Putyin jövőre mindent bevet a győzelemért, mivel 2024-ben választások lesznek. Amerikában is.

Die Welt Európának érdeke felvenni Boszniát, mert az orosz elnök gerjeszti a szerb nacionalizmust, hogy ily módon destabilizálja a földrészt, ám épp ezért a helyzet pontosan olyan fenyegető, mint az első világháború előestéjén. A belépésnek persze még rengeteg akadálya van: a korrupció, a jogállamiság, a sajtószabadság, a szervezett bűnözés, de az út a jó irányba mutat, mert a tagság a békét szolgálná.

Napjainkban Oroszország terrorháborúba kezdett, mondván, hogy az orosz anyanyelvű ukránok identitását védi, ám ebből még világháború lehet. Másfelől a Bizottság azt kezdeményezte, hogy a szervezet adja meg Boszniának a tagjelölti státuszt. Ha a folyamat elvezet a csatlakozáshoz, akkor véget ér az ország jó százéves különállása, ami 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia feloszlásával kezdődött.

Putyin támogatja a szerb nacionalistákat, illetve a pánszlávizmust, ám a nemzeti, etnikai és vallási beütésű fanatizmus erői képesek magukkal rántani a földrészt a mélybe.