A magyarországi lakásépítésről közzé tett friss statisztikai adatok nemcsak látványos visszaesést mutatnak 2022-höz képest, hanem arra is rávilágítanak az OTP Ingatlanpont elemzője szerint, hogy még nem sikerült kikászálódnunk a mélypontról. Már az Európai Unióban is ritka kivételnek számítanak azok az országok, amelyekben még mindig növekvőben van a lakásépítési kedv. (Sok helyütt tétlenek az építődaruk; kép: faz.de.)

Jócskán visszaesett a hazai lakásépítés az idén: jó ötödével kevesebb új otthont adtak át, és 43 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint 2022 azonos időszakában. Ezzel a lakáspiacon megjelent új otthonok száma a 2019-i szintre csökkent. Az építési engedélyek száma legutóbb 2016 előtt volt ilyen alacsony. Száz szónak is egy a vége: egyelőre nem értük el a mélypontot, a közeli jövőben még kevesebb új lakás átadására számíthatunk. Az idén szeptember végéig tapasztalt visszaesés általános, mégis igen eltérő mértékben érinti a hazai piac egyes ágazatait. A vállalkozások által épített új lakások száma jó ötövével (-22%) csökkent, a magánberuházással létrejötteké éppen a hatodával lett kevesebb. A fölrajzi elhelyezkedést tekintve a két szélsőség: Észak-Magyarország (-63%), Pest megye (-1,6%). A népes településeken jóval látványosabb volt a visszaesés: a megyei székhelyeken 37%, a fővárosban 29%, a többi városban, illetve a községekben csak 8-9%. Ez összefügg azzal, hogy az előbbiekben túlsúlyban vannak a vállalkozók esetenként igen nagy lakásszámú, és így a statisztikát is akár számottevően meghatározó munkái, amiknek egyetlen serkentője: a piaci kereslet.

A befektetők, bár visszafogottan, most is építenek, ám a befejezés egyelőre nem sürgető. A többi között az is a „kedvükben jár”, hogy akár 2028 végéig is alkalmazhatják az 5%-os kedvezményes áfát, ha 2024 végéig megszerzik munkájukra a végleges építési engedélyt.

Megjegyzendő: ott tapasztalható látványos csökkenés, ahol jellemzően a saját szükségletükre építenek az emberek. A fővárosban és a megyeszékhelyeken 39, a kisvárosokban 43, a falvakban 49 százalékos visszaesést mértek. Ebben ugyancsak megmutatkozik az átlagosnál nagyobb építési munkák nagyvárosi dominanciája; irányítóik ugyanis jobban állják-kezelik a válságot, mint a magán-lakásépítők zöme.

A hazai lakásépítés megtorpanása illeszkedik a covid után kibontakozott kontinentális trendbe. Az Eurostat adatai Ausztriában mutatják a legrégebb óta tartó folyamatos visszaesést. Ott a kiadott új építési engedélyek száma már 2021 április-júniusától egyre csökken. Azóta a negatív fordulat elérte a legtöbb uniós országot, és ezzel 2022. III. negyedévére már a közösség egészében kevesebb lakásépítés kezdődött, mint esztendővel előtte. Az idei tavaszra mindössze hat tagország maradt, ahol az építési kedv még felülmúlta az egy évvel azelőttit. Közülük kiemelkedik Lettország (+36%), Görögország (+26%), Luxemburg (+18%) és Spanyolország (+17%). Hispániában már kilencedik negyedéve töretlen a növekedés. Az idei II. negyedév legrosszabbul a finneknek sikerült, nálunk 62 százalékkal kevesebb lakás építésébe fogtak most, mint egy évvel azelőtt. Svédország csak egy kicsivel teljesített jobban (-57%), majd Litvánia (-43%) következik a sorban, aztán jön Észtország (-41%), majd pedig Magyarország (-40%). Valamennyiük visszaesése messze meghaladja az uniós átlagot (-19%).

Az Eurostat egy olyan indexszel is jellemzi az egyes tagországok aktuális eredményeit, amelynek a viszonyítási alapja (azaz a 100 százalék) a 2015-ben kiadott építési engedélyek alapján létesítendő lakások száma. Ezek változása azt mutatja, hogy az egyes országok piacai eléggé hasonló utat követnek: a covid után mindenhol fellendülés következett, ám azóta már csaknem mindenütt esésbe fordult.

Hazánkban 2022. II. negyedében regisztrálták a legmagasabb értéket, akkor az indexünk 327 százalékot mutatott. Ez csökkent egy esztendő alatt, 2023. II. negyedévére 196 százalékra. És ez még mindig jó közepes eredménynek látszik az uniós mezőnyben, hiszen bár vannak ugyanekkor jóval lendületesebben építő tagországok is, mint Görögország (524%), Spanyolország (403%), Ciprus (357%) ám a másik végletként igencsak gyengéket is találni, mint Észtország (61%), Svédország (65%), Finnország (68%), Ausztria (77%).

Mindehhez hozzá tartozik, hogy a 2015-i bázist alapul vevő index az indokoltnál némileg kedvezőbb színben tünteti fel a magyar eredményeket; az az év ugyanis korántsem volt átlagos év a hazai lakáspiacon. Egy súlyos válság után az építési kedv még éppen csak elmozdult a mélypontról. Az igazi ébredés csupán egy esztendővel később következett, amikor egyből bő két és félszeresére ugrott a kiadott új építési engedélyek száma.