Ilyen alacsony pontszámot még sosem értek el a magyar diákok matematikából, mint a tavalyi PISA-mérésen. Meglepő az is, hogy jó néhány további európai ország szintén visszaesett, ezért a mi teljesítményünk így átlagosnak számít.

Az említett felmérésen a 15 éves magyar diákok matematikából átlagosan 473 pontot gyűjtöttek, ami nyolc ponttal marad el a négy évvel azelőttől. A kétezres években még 490, a 2010-es években pedig 480 pont körül alakult a magyar átlageredmény.

A 81 fős rangsorban a 28. helyen végeztünk, de nemcsak fejlett államokkal versenyeztünk, hanem olyan országokkal is, mint Kambodzsa, Guatemala vagy Üzbegisztán.

A PISA-ban részt vevő 25 európai uniós országból nyolcat előztünk meg. Kevés különbséggel közvetlenül előttünk végzett Litvánia, Német-, Francia- és Spanyolország. Összességében a 38 országot tömörítő OECD átlagát hoztuk, ami nem hangzik rosszul, de sajnos, csak azért sikerült ezt elérnünk, mert a legjobb európai oktatási rendszerek erősen visszaestek 2018-hoz képest.

A friss mérés szerint nyolc százalék érte el a legmagasabb (5-ös és 6-os) szintet, ők komplex gondolkodást igénylő feladatokat is meg tudnak oldani. Az OECD-átlag 9 százalék, de az éllovas Szingapúrban például a diákok megdöbbentően nagy része, 41 százaléka tartozik ebbe a kategóriába.

A 2022. évi PISA-mérés elsősorban a matematikára koncentrált, de ezúttal is vizsgálta a szövegértési és természettudományos kompetenciákat. Ezen a két területen nincs számottevő változás a magyar diákok teljesítményében (szövegértésben 3 ponttal kevesebbet, természettudományban 5-tel többet értek el, mint legutóbb).

Nemzetközi szinten óriási a zuhanás. A környékbeli országok közül a lengyelek, a csehek, az osztrákok és a szlovének is visszaestek az idén, de még így is előrébb vannak nálunk. A szlovákok négy éve még előttünk jártak, most viszont nálunk is nagyobb mélyrepülésbe kezdtek. Horvátország és Románia ennél alacsonyabb szinten stagnál.

Kézenfekvő lenne a magyarázat, hogy a visszaesésért a koronavírus-járvány és az iskolabezárások okolható. A PISA-jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy számos országban – így nálunk is – már a 2010-es években romlani kezdett a diákok teljesítménye.

Bizonyára hatást gyakorolt az eredményekre, hogy hol szervezték meg jobban a távoktatást, és hol kevésbé. Sokkal jobb eredményt értek el matematikából ott, ahol a diákok elmondása alapján elérhetők voltak a tanárok, és személyre szabott segítséget lehetett kérni tőlük. És persze lehetnek olyan országok is, ahol eleve rosszul működött oktatás, így a lezárások végső soron nem okoztak akkora felfordulást.

A PISA-mérések ismételten rávilágítottak arra, hogy mennyire meghatározó a családi háttér a gyerekek teljesítményére.

Magyarországon a családi háttér legalább ötödrészt magyarázza a teljesítményt.