Biztonsági együttműködésről tárgyal Csád elnökével, Mahamat Idriss Deby Itnoval Orbán Viktor Budapesten – adta közre az egyiptomi Ahram napilap is az AFP francia hírügynökség értesülése alapján. Az elmúlt egy évben igencsak gyors kapcsolatépítés kezdődött: a magyar kormány humanitárius és fejlesztő központot nyitott diplomáciai misszióval egyetemben Csád fővárosában, N’Djamenaban.

A gazdasági és oktatási együttműködési megállapodás már előbb megköttetett a két ország között. Orbánék már tavaly októberben bejelentették: 200 fős katonai misszió készül az afrikai országba a helyiek kiképzésére és a terrorizmus elleni harc jegyében. Azt viszont tagadták – noha a Kremllel megkülönböztetetten jó kapcsolatot ápolnak –, hogy orosz vagy bámilyen más külföldi érdekeket képviselnének ezzel a katonai szolgálattal. Oroszország katonai jelenléte Csádban erős, akárcsak Líbiáé és a Közép-Afrikai Köztársaságé. A Wagner-féle orosz zsoldoshadsereg jelenléte sem mellékes a térségben.

A hírt számos olyan nemzetközi sajtóorgánum jelenttette meg, amelyek általában nem foglalkoznak Magyarországgal, így a többi között az MNA, a Macau Business Daily is.

Már a 2022-i bejelentéskor is a lakosság 62%-a ellenezte a Debrecen mellett épülő kínai CATL akkumulátorgyár létesítését, és a tiltakozás azóta sem hagyott alább – közli összefoglalójában az EuroNews saját, helyi véleménykutatása alapján. Bár Horváth Nándor, egy segítséggel élő gyermek apja tiltakozó pert nyert a céggel szemben, ennek ellenére az üzem a megszokott módon működik. Sőt, újabb részleget építenek hozzá, ami 2025-ben megkezdi működését.

Dél-koreai, japán és kínai befektetők 35 ipari beruházásban érdekeltek. Kína 16 000 millió eurót ruház be, amihez az Orbán-kormány is nagyvonalúan hozzájárul sokféle beruházási támogatással.

Holoda Attila szakértő, egykori energetikáért felelős helyettes államtitkár nyilatkozatában elmondta: stratégiai tévedés a magyar kormány részéről ilyen energiafaló iparágat telepítése hazánkban.

Győrfyy Dóra egyetemi tanár szemléletes példával érzékeltette: hiába lenne kereslet narancsra és banánra, ha egyszer Magyarországon nem terem meg, akkor nem telepítünk ilyen ültetvényt. A gyár környékén már vannak áramkimaradások, vészesen szennyeződik a víz, a talaj, a levegő és mindez még zajjal is jár.

A kínaiak a környék lakóit megkeresik ingatlanfelvásárlási ajánlataikkal is – derül ki az Euronews helyszíni tudósításából.

Hogyan érkezhet el a sajtószabadság elleni csöndes háború Amerikába? – kérdi a The New York Times elnöke, kiadótulajdonosa, Arthur Gregg Sulzberger a The Washington Postban írt véleménycikkében. Ki más lehetne, mint Orbán Viktor az első, hosszasan és körültekintően bemutatott példa?! Orbán, aki megfojtotta a független magyar sajtót a lehető legkülönfélébb bürokratikus eszközökkel, bár (ma még) nem börtönözheti be az újságírókat, miután – állítása szerint – még demokrácia van Magyarországon.

Sulzberger a példák között nemcsak a kormányzati szerződéseket, adókedvezményeket és a hirdetési piac irányítását említi, hanem a rádiós frekvencia elvételét is, amikor az orbáni módszereket sorolja.  Ekként (is) konszolidálta immár ellenőrizhetetlenné vált hatalmát, amivel rosszat tett az ország népének. Példáját egyre több országban követik.

Számtalanszor neki, Arthur Gregg Sulzbergernek, a kiadótulajdonosnak szegezték a kérdést: el tudná-e képzelni ugyanezt az állapotot az Amerikai Egyesült Államokban is? Sulzberger aggódik, amikor a Fehér Házba minden eszközzel és módszerrel visszaköltözni törekvő Donald Trump sajtót támadó kijelentését hallja, mint például azt, hogy a sajtó a nép ellensége. – Trump legutóbb, a Mar-a-Lago-i birtokára érkezett Orbánt agyondicsérte, miként teszi ezt J. D Vance, Trump alelnökjelöltje is.

Az amerikai sajtó egyik vezető személyisége nem feledheti Orbán szavait: „Uraim, saját médiával kell rendelkeznünk”. Azért, hogy mindezt elkerülje Amerika – írja a szerző –, azóta is hosszasan tanulmányozza, miképpen tette lehetetlenné Orbán a független magyar médiát. A The New York Times elnöke, kiadótulajdonosa ötpontos forgatókönyvet rakott össze arról, hogy mi vezethet az orbánihoz hasonló eredményre. Megemlíti az indiai Narendra Modi elnök egyik módszerét, az adóhatósági razziát is a BBC új-delhi-i és mumbai-i szerkesztőségében is.

A látszólag egészséges információs rendszerről szóló törvények simán kijátszhatók. Orbán még az uniós digitális adatvédelmi törvényt is manipulálta, hogy megakadályozza az oknyomozó újságírók adatigénylésére vonatkozó kérelmeket.