(Szerző: Berend T. Iván) Sorsdöntő győzelmet aratott az amerikai demokrácia 1861–65 között, a négyéves amerikai polgárháborúban, a rabszolgatartó dél és a modern észak összecsapásában, ami kereken 600 ezer ember életét követelte. Akkor, a háború idején, 1863. november 19-én hangzottak el Abraham Lincoln elnök híres, gettysburgi beszédének szavai: „Government of the people, by the people, for the people.” – A népből alakult és a népet szolgáló kormány az amerikai demokrácia meghatározó eleme. (A nyitó kép forrása:Donald Trump Facebook-oldala.)

Legtöbbször így volt, és ezen nem változtatott, hogy az amerikai történelemben nem kevés milliomos elnök is volt. George Washington, az USA első elnöke nyitotta meg a sort (mai értéken) 500 millió dolláros vagyonával. Thomas Jefferson és Theodore Roosevelt – mielőtt elnök lett – 236, illetve 138 milliós vagyonnal rendelkezett. Bill Clintonnak csak egymilliója volt a megválasztásakor, de mára 100 milliós vagyona van. Barack Obama ugyancsak egyről 70 millióra növelte vagyonát. A tőkéjüket nem utolsósorban a publikált emlékirataik bevétele és az előadásaikért kapott tiszteletdíjak növelték. Más szóval: az amerikai vezető politikusok egy része gazdag volt, meggazdagodott. Mindez azonban nem hasonlítható a jelen helyzethez.

Két héten belül Donald Trump alakít kormányt az USA-ban. Előre kell bocsátani: republikánus kormányt. Szinte hallom, amint kedves Olvasóim egy része felhördül: mi mást, mint republikánus kormányt?! Nos, ez korántsem magától értetődő. Trump az elmúlt harmad évszázadban ötször, vagyis öt-hat évente változtatta párt-hovatartozását. Ne feledjük, azokban az években nem volt már gyerek, vagy tapasztalatlan serdülő, hanem már a 40-estől a 70-es éveiig járt.

De nézzük csak közelebbről ezt a történetet! Trump negyvenegy évesen, tehát 1987-ben a republikánus pártba regisztrált. Alig több, mint egy évtized múltán 1999-ben átlépett a New York-i szélsőjobboldali Independence Pártba. Ehhez képest már csak újabb két évnek kellett eltelnie, hogy 2001-ben csatlakozzék a demokratapárthoz. A CNN TV vezető munkatársának, Wolf Blitzernek 2004-ben adott interjújában Trump ezt mondta: 

„Sok esetben inkább demokratának vallom magam… Úgy látom, hogy a gazdaság jobban működik demokrata, mint republikánus kormányzatok alatt… Volt néhány csúnya katasztrófa republikánus vezetés idején”. Egyetlen évvel azelőtt, hogy republikánus elnökjelöltként indult, tehát 2015 nyarán egy interjúban ismét csak azt állította, hogy „bizonyos tekintetben” demokratának tekinti magát.

Évek múltán, 2021 januárjában viszont azt fontolgatta, hogy új politikai pártot alapít, a Patrióták (sic!) Pártját. – Sok más mellett egy ember jellemrajzát következetessége is nagyban meghatározza. Ez nem azt jelenti, hogy nem változhat a nézete, a véleménye, hiszen a körülmények is változnak. De semmiképpen sem jelentheti azt, hogy felnőtt emberként ide-oda cserélgeti nézeteit, s ennek megfelelően politikai pártállását is.

Tulajdonképpen mindegy, hogy a rövidesen hivatalba lépő Donald Trump milyen/melyik párthoz tartozik is. Ő ugyanis sem nem demokrata, sem nem republikánus, ő mindig is csak Trump-párti, saját érdekeinek képviselője, miáltal nevetségessé teszi az első republikánus elnök, Lincoln szavait. A tervezett kormányról joggal állítható, hogy „government of the billionaire, by the billionaire, for the billionaire”, azaz: „milliárdosokból alakult és a milliárdosokat szolgáló kormány”. Nem tévedés, nem milliomosokról, hanem milliárdosokról van szó! Száz milliomosra van szükség, hogy versenyezhessen egy milliárdossal. Azért, hogy valaki a felső 1 százalékba kerüljön Amerikában, ahhoz a családnak legalább 13,6 milliós vagyonnal kell rendelkeznie. Tehát a kiválasztottak még csak nem is a felső egy százalékot, hanem annak töredékét képviselik.

Napjainkban a világ 77 országában összesen 2640 dollármilliárdos vagyonnal rendelkező ember él; több mint negyede, 735 milliárdos, az Amerikai Egyesült Államokban. Ez jócskán túltesz a gazdag európai országokon, hiszen Németországban 136, Angliában 55, Olaszországban 51, Franciaországban 42, Svédországban és Svájcban 40-41 milliárdos található, s egyes szegény országokban, mint Oroszország is 117, sőt Magyarországon is 3-5 (nem forint)milliárdos él.

A demokrácia elveinek trumpi értelmezése szerint a milliárdosoknak rendes képviselet jár a kormányban és az Amerikát képviselő nagyköveti testületben. Úgy tűnik föl, ezzel nem is lesz baj. Trump kormányának tagjai és nagykövetei között – akiket már kiválasztott – 18 a milliárdos.

A rövidesen hatalomra lépő Trump-kormány kiválasztott tagjainak (mindenekelőtt Elon Musknak, a 486-szoros dollármilliárdosnak) hatalmas vagyona van. Vivek Ramaswamy (aki a kormányzati hatékonysági minisztériumot vezeti majd) 1,1, Doug Burgum, Észak-Dakota ex-kormányzója, Trump leendő belügyminisztere 1,1 milliárdos vagyonnal rendelkezik. A pénzügyminiszteri posztra az ugyancsak milliárdos Scott Bessent, kereskedelmi miniszternek a 1,5 milliárd vagyonnal rendelkező Howard Lutnickot, oktatási miniszternek (3 milliárd USD vagyonú) Linda McMahont nevezi ki az új elnök. A National Aeronautics and Space Administration (NASA), az amerikai űrkutatási hivatal élére az 1,7 milliárdos vagyonú Jacob Isaacman várható; az USA londoni nagykövete a 3,4 milliárd dollárral rendelkező Warren Stephens lesz. Honvédelmi miniszterhelyettessé az 5 milliárd dollár vagyonú Stephen Feiberg nevezi ki az elnök. A kisvállakozások adminisztrációjának hivatalát az 1,1 milliárddal rendelkező Kelly Loeffler tölti majd be, s a franciaországi nagyköveti posztra az adócsalásért elítélt Charles Kushner (vagyona: 3 milliárd dollár) kap kinevezést. Trump leendő olaszországi nagykövete, Tilman Fertitta ma 50 ezer embert foglalkoztat a vállalkozásaiban, vendéglők, szállodák és kaszinók sokaságának tulajdonosa. Milliárdos várható az ankarai és az athéni amerikai nagykövetség élére is. Trumpéval együtt a kormánytagok együttes vagyona meghaladja az 500 milliárd dollárt, ami több, mint számos ország nemzeti jövedelme.

A milliárdosok zöme – tisztelet a kivételnek – nem arról híres, hogy a társadalom gondjait szívén viseli vagy a szegényebb néprétegek bajainak megoldását keresi; sokkal inkább a saját gazdagodása kötötte le figyelmét. Már Thomas Jefferson, az Egyesült Államok egyik alapítója, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője és Amerika harmadik elnöke a 18-19. század fordulóján figyelmezetett, hogy „van egy vagyonra alapozott, tehetség és erény nélküli, mesterséges arisztokrácia, mely kártékony hatású a kormányzatra és ezért meg kell akadályozni felemelkedését”. Sajnos ez nem szokott sikerülni, s erre igazán beszédes példa Trump második elnöksége.

Trump az Amerikai Egyesült Államok történelmének a leggazdagabb elnöke: vagyona meghaladja az ötmilliárd dollár vagyonnal. Kormánya tagjainak (beleértve persze önmagát is) anyagi rekordteljesítménye elismerést érdemel. A francia kormányban csak a munkaügyi miniszter, Muriel Pénicaud rendelkezik 10 millió dolláros vagyonnal; Angliában pedig négy milliomos ül a kormányban – 630 millió dolláros összvagyonnal a háta mögött. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a leköszönő Joe Biden-kormány tagjainak együttes vagyona mindössze 118 millió dollár, sőt, Trump első kormányának tagjai is „csak” összesen 6200 millió dollárral rendelkeztek.

Kormány a népből a népért – volt már példa erre az amerikai történelemben, hogy egy akkoriban kiemelkedően gazdag ember, Theodore Roosevelt vette a fáradságot, és személyesen felderítette, milyen körülmények között élnek az emberek (a legeslegszegényebbek is), és kormányával mindenekelőtt a nép érdekeit szolgálta. Rövidesen meglátjuk, hogy a megalakuló amerikai kormány a roosevelti utat fogja-e járni vagy saját érdekeit képviseli.