A magyar kultúra napjához kapcsolódóan, január 21-én tárt karokkal várja az érdeklődőket a Habsburg Ottó Alapítvány. A rendezvény célja, hogy tájékozódhassanak a közgyűjteményi területen dolgozók (múzeumok munkatársai, levéltárosok, könyvtárosok) az intézmény tevékenységéről. A részvétel regisztrációhoz kötött. (A nyitó képen: Zita, az utolsó magyar királyné a gyerekeivel.)

A látogatóknak az alapítvány munkatársai fogják bemutatni a gyűjteményben frissen elhelyezett legérdekesebb dokumentumokat és tárgyakat. Mi látható ott néhány nap múlva? Íme néhány mutatóba.

Például a „kalapos király” utazóoltára. Élete során II. József császár rengeteget utazott, uralkodásának mintegy negyedét bécsi otthonától távol, lovaskocsiban, töltötte. Az édesanyjától, Mária Teréziától kapott oltár, ami ezekre az utakra elkísérte, az elcsendesedés fontos szakrális eszköze volt. Az oltáron megjelenő bibliai történetek és a keretbe foglalt ritka relikviák kijelölik a szerzetesrendeket, köztük a pannonhalmi bencéseket is feloszlató, ugyanakkor a protestáns felekezetek iránt megengedő uralkodó hitéleti és történelmi horizontját.

Ugyancsak érdekfeszítő, meglepő lelet Horthy Miklós Habsburg Ottónak címzett levele. A kormányzó 1948. augusztus 24-én (!) ragadott tollat, és arról értesíti a trónörököst, hogy kész támogatni a Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi trónjának helyreállítását Horthy akkor már emigrációban élt, és közismert, hogy 1921-ben kétszer is megakadályozta Ottó édesapja (IV. Károly király) visszatérését a Budai Várba. Az uralkodó egy évre rá meghalt. Az egykori ellentengernagy ezt követően nemcsak ellenezte a trónörökös hatalomra jutását, hanem családját megfigyeltette. A második világháború után azonban, mint a levelében – a politikai emigráció egységének érdekében – kifejtette: Habsburg Ottónak vissza kellene térnie a szovjet megszállás alól egyszer majd felszabaduló Magyarország élére.

Sokat a véleményével nem kockáztatott, hiszen a trónörökös visszatértének lehetősége egy bizonytalan, távolabbi jövőre vonatkozott.

Horthy tapasztalt politikusként a dokumentum közzétételét a felek közös megállapodása nélkül nem engedélyezte, vagyis meg akarta akadályozni, hogy ezt Habsburg Ottó pusztán a saját érdekében használhassa fel.

Azt eddig is tudták a történészek, hogy Horthy az Ottónak – kapcsolatuk rendezése céljából – írt levelét postára adta, és a címzett meg is kapta. A szakirodalom és a családi visszaemlékezések szintén tettek róla említést, ám eredeti formájában a levél most bukkant fel. A dokumentum elsősorban a kommunistaellenes magyar politikai emigráció összefogását igyekezett előmozdítani, illetve az akkor nyolcvanéves ex-kormányzó egyfajta lelkiismeret-vizsgálataként is értelmezhető.

Habsburg Ottó csak öt hónappal később válaszolt. Mint írta: hajlandó Horthynak békejobbot nyújtani. Végül a magyar politikai emigráció neves személyiségei (Eckhardt Tibor és Bakách-Bessenyey György) biztatására, 1950. május 22-én kerülhetett sor az első személyes találkozásra. Habsburg Ottó lelkiismereti kérdésként kezelte az édesapjára lövető kormányzóval való kibékülés ügyét. Később így nyilatkozott erről: „Csak azért barátkoztam vele, hogy egységesen lépjenek föl a magyarok külföldön”. A levél ritka példa arra, hogy miképpen tud kompromisszumot kötni két, egymással súlyos ellentétben álló történelmi szereplő egy-egy közös cél érdekében.

A Habsburg Ottó Alapítvány további nem mindennapi tárgyi emlékekre lelt, amikor tavaly Svájcból az intézmény tulajdonába került Heinrich von Degenfeld-Schonburg hagyatéka. A gróf a Spanyolországban töltött gyermekévek alatt Habsburg Ottó nevelője volt, és haláláig az egykori trónörökös munkatársa, bizalmasa maradt.

A fényképanyagot tekintve egyedülálló felvételeket tartalmaz a gyűjtemény, hiszen Degenfeld grófnak köszönhetően a kívülálló egészen közelről nyer betekintést a család mindennapjaiba.

Fellelhetők még Ottó és Pallavicini Alfonz őrgróf közös, skandináviai utazásának képei, vagy éppen az 1947-i afrikai és közel-keleti utak fotódokumentációi is.

Érdekesség az a lezárt borítékból előkerült, 1948-i fotósorozat is, amit a Universal Pictures készíttetett, és amik különféle hollywoodi társasági eseményeken ábrázolják Ottót filmesek, színészek és színésznők társaságában.

Elolvasásra ajánljuk: Zita királyné temetése Bécsben (képes beszámoló a 20. század egyik látványos eseményéről.)