(Forrás: gki.hu) Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2024. decemberi adatai szerint 839 tartósan (6 hónapnál hosszabb ideje) betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon összesen 568 településen[1]. 2023 augusztusához mérten a tartósan betöltetlen praxisok száma 180-nal, vagyis 27%-kal nőtt, ezzel együtt újabb 51 település maradt állandó háziorvos nélkül. (A nyitó kép forrássa: valmedi.de.)

Az összes háziorvosi praxis (6434) 13%-a áll tartósan betöltetlenül. Ebből 367 vegyes-, 277 felnőtt- és 195 gyermekpraxis volt. A legtöbb tartósan betöltetlen pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (95) volt, amit Pest megye (67), majd Jász-Nagykun-Szolnok megye (59) követett. A helyzet Budapesten sem kedvezőbb, az összesen 80 betöltetlen pozícióból 11-et a XIV. kerület, 9-et a XIX. kerület, 8-at a XXI. kerület ad, miközben csak 4 olyan kerület van, ahol nincs tartósan betöltetlen praxis.

A betöltetlen pozíciók földrajzi elhelyezkedés szempontjából egybefüggő területen Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék kistelepülésein találhatóak. Emellett azonban több megyeszékhelyen is súlyos (4 vagy több hiányzó háziorvos) problémák vannak:

Miskolc (12), Pécs (5), Győr (6), Kecskemét (5), Székesfehérvár (11), Tatabánya (11), Veszprém (5), Szolnok (4), Eger (4), Salgótarján (9)

küszködik a háziorvos pótlásával, vagyis a megyeszékhelyek felén nagy a háziorvoshiány.

Fontos megjegyezni, hogy betöltetlen háziorvosi praxis esetében a helyettesítő háziorvostól kapnak ugyan ellátást a betegek, azonban ez a betegek vagy az orvos hosszabb utazásával jár, ami a betegellátástól veszi el az időt. Mindez az orvos eredeti praxisára is hatással van, hiszen kevesebb időt tud az eredeti körzetében rendeléssel tölteni.

Egyes településeken a helyettesítő orvos már megszokottá vált. A praxisok közül 98 több mint 10(!) éve betöltetlen, az 5-10 éve betöltetlen pozíciók száma mára 155! Ezek alapján a betöltetlen pozíciók 30%-ában nem is várható, hogy a kialakult helyzet megváltozzék. A kormány az 5 évnél régebben betöltetlen praxist elvállaló orvosok számára 2017-től nettó 20 millió forint támogatást ad –eddig kevés sikerrel. A hiányt részben adminisztratív eszközökkel is igyekszik csökkenteni a kormány, a kis, üresen álló praxisok összevonásával. A múlt 10 évben 6645-ről 6434-re csökkentették a körzetek számát.

A folyamatot segít megérteni a KSH háziorvosok és házi gyermekorvosok számáról szóló statisztikája, ami szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott, ami közel 150-nel kevesebb, mint 2022-ben. Ennek hatására 1670-ről 1710-re nőtt az egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra jutó jutók száma.

Az emelkedés 2010-től kezdődően az egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok esetén 14,7%, az egy házi gyermekorvosra jutó növekedés 15,4%. A növekedés mindkét csoportban várhatóan folytatódni fog elsősorban az elöregedő orvostársdalom miatt, miután a nyugdíjra megérett kollégák helyére nem érkeznek fiatal háziorvosok.

Az egy háziorvosra jutó lakosok számának emelkedése az öregedő társadalom miatt még nagyobb probléma, mivel egyre több idős ember fogja igénybe venni az orvosi szolgáltatásokat. A helyzet várhatóan kevésbé fog romlani a gyermekellátás területén, ugyanis a gyermekszületések csökkenése valamelyest kompenzálja a csökkenő orvosszámot.