Az elhízás és a cukorbetegség napjaink népbetegségei. Magyarországon a túlsúly és az elhízás felnőttkori előfordulása meghaladja a 60%-ot. A 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai a felnőtt lakosság akár 15%-át is érinthetik. Ugyanakkor a 2-es típusú diabétesszel diagnosztizált emberek 80-90%-a egyúttal túlsúlyos vagy elhízott. A súlyfelesleg igen nagyfokú terhet ró szinte az összes emberi szervre és szervrendszerre, a leggyakoribb szövődményeket és halálokot a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegség okozzák. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai javuljanak, nem elég „divatdiétázniuk”, a tartós életmódváltás is elengedhetetlen számukra – hangzott el a diabétesz világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Elhízás és túlsúly tekintetében a magyar lakosság benne van az első háromban Európában, világszerte az első tízben.  Az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation) idei jelentése szerint főként a férfiak és a fiúgyerekek körében nő drámaian az elhízottak aránya, sajnos, egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg.

A cukorbetegség is valódi népbetegséggé „lépett elő”: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma a világban, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet jósolnak az előrejelzések. Hazánkban 750 000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.

Mind az elhízás, mind a 2-es típusú diabétesz civilizációs betegség. Kialakulásukhoz az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul, de a két kórállapot más tekintetben is kéz a kézben jár: az elhízás fontos kóroki tényező a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, egyúttal jócskán megnehezíti a megfelelő vércukorszint elérését és tartós fenntartását. 

A súlytöbblet tehát a 2-es típusú cukorbetegség egyik legfontosabb kockázati és kóroki tényezője: ha elhízunk, jó eséllyel magas lesz a vérnyomásunk és cukorbetegek leszünk. Az elhízás és a cukorbetegség az egész szervezetre hatással van – az anyagcsere eltérései és a zsírszövetből induló, a teljes szervezetre kiterjedő krónikus gyulladás már jóval azelőtt károsítja a különböző szerveket, mielőtt felismernék. A koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakorisága 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélye 2-6-szorosára nő. A magas vérnyomás és a diabétesz az idült vesebetegség kialakulásában is vezető szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy kétötöde szenved idült vesebetegségben, a rossz veseműködés következtében a betegek egy része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul.  Mindezek a kórállapotok jelentős mértékben hajlamosítanak korai kardiovaszkuláris halálozásra.

Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, de nincs egyelten „gén”, amely elhízáshoz vezetne, és sajnos nincs egyetlen „csodaszer” sem ellene. A túlsúly kezelésének elengedhetetlen része az életmódváltás, ha lehet minél előbb, hiszen, ha valaki évtizedekig elhízottként élt, azt nem lehet meg nem történné tenni azzal, hogy 20 év után hirtelen lefogy, mivel a társbetegségek ekkor már sokszor kialakultak. Ugyanakkor a fogyással kedvezőbbé válhatnak az egyes szív- és érrendszeri kockázati tényezők. Azonban az életmódváltás gyakran nehéz, és sok esetben önmagában nem eredményez tartós testsúlycsökkenést, a többi között a szervezet védekező mechanizmusai miatt. Az életmódváltás fenntartása hosszú távú, komplex stratégiát kíván, aminek a diéta, testmozgás mellett szerves részét képezheti a megfelelő gyógyszeres, esetleg sebészi beavatkozás.

Az egyes megbetegedések nem elszigetelten alakulnak ki, egy szerv egészséges működése hatással van a többire is, az egyes kórképek mégis sokszor rendszerint önmagukban kerülnek kezelésre. A cél: olyan módon kezelni a betegeket, melyek bizonyíthatóan csökkentik a társbetegségek kockázati tényezőit és ezáltal a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát. Ehhez viszont elengedhetetlen az elhízás és a diabétesz mielőbbi diagnosztizálása és a társszakmák – így például a háziorvosok, a diabetológusok, a nefrológusok, a kardiológusok, a neurológusok és a hypertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, ezáltal biztosítható a betegek életének meghosszabbítása.

A Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság által közösen szervezett „Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegség és szövődményeinek gondozásában: cukorbetegség és elhízás” című kerekasztal-beszélgetés célja is az volt, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevők, az ellátást finanszírozó és döntéshozó kormányzati szervek és végül, de nem utolsó sorban az érintetteket képviselő betegszervezetek közötti aktív kommunikációnak és együttműködésnek teret adjanak.