Látogatása napján, kedden nem találtam nyomát az izraeli államfő budapesti programjának, a magyar sajtóban csak egy helyan bukkantam rá, és az European Jewish Press is csak szerdán adott hírt az eseményről. Pedig Issac Herzog ellátogatott Omri Miran családjához. A feleség és lányai fogadták őt Sulyok Tamás társaságában. Miran felesége, Lishi a magyar elnökhöz intézte szavait, hogy nagyon nagy szüksége van a családjának a még 2023. október 7-én, a Hamasz által túszul ejtett férje kiszabadításához a világ minden egyes vezetőjének, így Sulyok Tamásnak a segítségére is, hogy vége legyen ennek a rémálomnak – fogalmazott a tudósítás szerint Lishi.

Nemrég kapott hírt róla az egyik, már kiszabadult túsztól, aki szerint Omri még életben van. Sulyok azt ígérte, mindent megtesz érte. Herzog találkozott Aharon Shevo magyar származású holokuaszt-túlélővel és a családjával is, akinek unokája, Malkia Gross a Gázában folyó harcok közepette nemrég életét vesztette. Az izraeli kormányfő a holokauszt 80. évfordulós megemlékezése alkalmából érkezett hazánkba – hivatalosan. Találkozott Orbán Viktorral is.

A Kyiv Independent részletesen beszámol arról, hogy nemcsak Kirill páriárkát mentette meg ismételten az uniós szankcióktól a magyar kormány, de még 27 másik személyt is, sőt, biztosította az orosz kőolajtermékek hazai feldolgozását a MOL számára, a Barátság vezeték fenntartásához szükséges eszközökre vonatkozó szankciók feloldását, és a metróvonalak karbantartásához szükséges rendszerek működtetését is.

Mindezek ellenére – mert ezek kivételt képeztek – elfogadták Brüsszelben az Oroszország elleni 16.szankciós csomagot, de – jegyzi meg az írás – jó nagy késéssel. Kovács Zoltán, a kormány külföldi sajtókapcsolati felelőse szerint Kirill azért fontos, hogy a béketörekvésüket az ő közreműködése is segíthesse. Az ukrán lap hozzáteszi, mint ismeretes, Kirill pátriárka támogatta Oroszország háborúját, és a Kreml szoros szövetségesének tekinthető. Megjegyzi még azt is, hogy a rijádi orosz–amerikai találkozón Marco Rubio amerikai külügyminiszter megemlítette a szankciók eltörlésének a lehetőségét is, ha Putyin hajlandó tartós békét kötni Ukrajna érdekében az Egyesült Államokkal.

Valdis Dombrovskis, uniós kereskedelmi biztos arra figyelmeztetett, hogy Amerika oroszpolitikájának meredek irányváltása miatt Brüsszelnek körültekintőbbnek kell lennie a szankciók vonatkozásában. 

Az Intyerfaksz orosz állami hírügynökség mindezeket az eredményeket úgy konstatálta, hogy Magyarországnak sikerült jócskán meggyengítenie a 16. szankciós csomagot. Egyébként még két orosz futballcsapat felmentését is elérte a magyar kormány. Szijjártót is idézik az orosz híradások, miután reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnökváltással eljön az az idő is, amikor egyáltalán nem vetődnek fel az Oroszország elleni szankciók.

A CGTN kínai központi hírügynökség arról számolt be, hogy Wang Yi külügyminiszter találkozott magyar kollégájával New Yorkban, az ENSZ székhelyén, ahol meglapogatták egymás vállát a kapcsolatok további megerősítésének jegyében. Szijjártó Péter megígérte, továbbra is elkötelezett Magyarország az iránt, hogy népszerűsítse az európai és kínai kapcsolatrendszer fejlesztését.

Az EU magának is árt, amikor Magyar- és Csehországnak, Szlovákiának engedményeket ad az energiabeszerzésben, s elnézi, hogy a hármak ezzel segítik Oroszország háborúját, viszont megbontják az EU egységét – olvasható a washingtoni CEPA/Center for European Policy Analysis, azaz az Európai Politikai Elemzések Közpolntja agytörszt elemzésében, amelynek egykori vezetője Szijjártó kebelbarátja volt. Csak ez a három ország 6 milliárd euróval segítette Oroszország háborús büdzséjét gyarapítani. Ez az összeg csak az orosz olajért fizetett kiadást mutatja. Holott, állítják a szakértők, hamis a hivatkozás, ami szerint nem tudnák ezek az országok felszámolni orosz energiafüggőségüket. Egyébként 2027 végén elméletileg megszűnnek az uniós kivételek, engedmények. Addig minden tagállamnak az oroszon kívüli forrásból kellene megoldania energiabeszerzését. Miért nem akarnak leszakadni az orosz olajról? A válasz: pénz, pénz, pénz. A CEPA szerint 20%-kal olcsóbban szerzi be a MOL a fekete aranyat a Lukoiltól, viszont uniós átlagáron adja el. A MOL a korábbi 40% helyett 95%-os adót fizet, amiből a legatyásodott magyar kormány hasznot húz, mert ebből tartja fenn a rezsicsökkentést és fizeti ki a jóléti intézkedések egy részét.

Mindez – 15 éve – biztosítja Orbán választási győzelmét. Ezért sem olyan fontos Orbánéknak a befagyasztott 20 milliárd dollárnyi uniós összeg megszerzése, sőt, épp emiatt egyre kevésbé izgatja őket a kiegyezés Brüsszellel.