A Bécsi Egyetem nemzetközi kutatócsoportja új felfedezést tett: a Naprendszer körülbelül 14 millió évvel ezelőtt egy sűrű csillagkeletkezési régión haladt át, ami fölfoghatatlan mennyiségű intersztelláris port juttathatott a Föld légkörébe. A kutatók szerint ez a por ma is hatással lehet bolygónk éghajlatára. (A nyitó képhez: az Orion-öv ©Davide De Martin & the ESA/ESO/NASA Photoshop FITS Liberator.)
A csillagkeletkezési régiók olyan területek az űrben, ahol gáz- és porfelhők sűrűsödnek össze, lehetővé téve új csillagok születését. Amikor a Naprendszer ezen a régión haladt keresztül, az ott található por egy része bejuthatott a bolygóközi térbe, és akár hatással lehetett is a Föld éghajlatára.
„Úgy képzelhetjük el ezt az utat, mint egy hajó átkelését több tengeren is” – magyarázza Efrem Maconi, a Bécsi Egyetem doktorandusza, a kutatás vezetője. Mivel a Naprendszer folyamatosan kering a Tejútrendszer központja körül, időről időre ilyen csillagkeletkezési területeken haladhat át.
A kutatás összekapcsolja a csillagászatot, a geológiát és a paleo-klimatológiát, hogy megértsük, milyen hatása lehetett ennek a kozmikus eseménynek a Föld klímájára. Bár a tudósok egyelőre nem tudják teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a csillagközi por hatással volt az éghajlat-változásra, további vizsgálatok azonban segíthetnek ezt tisztázni. A kutatás nemcsak a Naprendszer múltjának feltárására kínál új nézőpontot, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy elkülönítsük az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedést a természetes csillagászati tényezőktől, amik szintén hatással lehetnek éghajlatunk alakulására.
A tudósok úgy vélik, hogy e két folyamat között hatalmas különbségek vannak, és további vizsgálatok szükségesek annak feltárására, hogy bolygónk történelme során milyen kozmikus hatások alakították az éghajlatot.
A Bécsi Egyetem nemzetközi kutatócsoportja João Alves vezetésével a jövőben tovább vizsgálja, hogy a Nap milyen galaktikus régiókkal találkozik a Tejútrendszeren átívelő útján. Az eredmények nemcsak az asztrofizikusoknak, hanem a geológusoknak és paleo-klimatológusoknak is fontos adatokkal szolgálhatnak a Föld múltjáról és jövőjéről.
