Miután hétfőn az volt a nap legfontosabb bejelentése, hogy Donald Trump – azt állítva, hogy az ukrán elnök nem hajlandó a békére – megvonta az amerikai katonai támogatást Kijevtől, tegnap, mint azt a The Washington Post írja, megszületett erre az ukrán válasz: Volodimir Zelenszkij az X közösségi felületen részleges tűzszünetre tett javaslatot – részlegesre abban az értelemben, hogy szerinte a háborúzó feleknek meg kellene állapodniuk: mellőzik a nagy hatótávolságú eszközökkel végrehajtott támadásokat polgári, valamint energia-infrastrukturális célpontok ellen. Kijev emellett hadifoglyokat is hajlandó elengedni. Zelenszkij ehhez hozzátette, hogy nagyon gyorsan végig akarnak menni az összes többi szakaszon, mígnem az Egyesült Államokkal együtt munkálkodva eljutnak – idézem – „egy erős végső alkuhoz”.

A The Washington Post szerint ennek a részleges tűzszünetnek a gondolatát eredetileg Franciaország vetette fel, mégpedig egy hónapra szólóan, a légi, a tengeri és az energia-infrastruktúra elleni műveletek leállítását indítványozva. Ennek megtartása ugyanis könnyebben ellenőrizhető, mint a hosszú szárazföldi frontszakasz mentén meghirdetett tűzszüneté. Ha egy ilyen tűzszünet fenntarthatóvá válik, és közben tárgyalások is folynak a biztonsági garanciákról, akkor megállapodás esetén elképzelhető európai csapatok odavezénylése – érveltek Párizsban.

A The Washington Post idézi Malcolm Chalmerst, a Királyi Egyesített Szolgálatok Intézete elnevezésű londoni katonai elemzőműhely igazgatóhelyettesét, aki szerint egyelőre legalábbis nem fenyeget Ukrajna azonnali összeomlása. Az ukrán haderőnek szállított hadianyag csak ötödrészt származik az Egyesült Államokból, további negyedrész Európából és a világ különböző más részeiből – de az a bizonyos amerikai 20 százalék a leghalálosabb és legfontosabb.

Trump azzal, hogy felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, a múlt pénteki fehér házi „eszkalálódott találkozó” után még tovább növelte a Kijevre gyakorolt nyomást – írja a Die Welt. A német lap úgy értesült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön vendégként jelen lesz a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson, amelyen az uniós tagállamoknak hozzá kellene járulniuk az Ursula von der Leyen által tegnap ismertetett, összesen mintegy 800 000 millió eurós európai fegyverkezési tervhez. A Die Welt megjegyzi: Magyarország és Szlovákia már bejelentette, hogy ellenzi a csúcstalálkozóról kiadandó közös nyilatkozat tervezetét, ami Ukrajnának kedvez. A Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz közeli Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök Donald Trump vonalát követi, amely a tűzszüneti megállapodást célozza – írja a nagy példányszámú német lap.

A nagy európai államoknak most már el kell dönteniük, hogy Ukrajnát akarják-e teljes erővel támogatni, és pótolják az amerikai elkötelezettség hiányát, vagy pedig arra összpontosítanak, hogy biztosítsák a NATO keleti határát – írja a Handelsblatt kommentátora, Jens Münchrath. Szerinte a kitartásra buzdító szónoklatok és a Kijevvel való szolidaritási nyilatkozatok már nem segítenek, a naivitás időszaka lejárt. 

Eddig ritkán fordult elő, hogy valaki ilyen rövid idő alatt több kárt okozott volna, mint Donald Trump – állapítja meg a német pénzügyi körök vezető lapjának a szerzője, aki úgy véli, hogy Trump minapi fehér házi összecsapása Volodimir Zelenszkijjel csak olyan kezdet volt, amire még Trump legkeményebb bírálói sem számítottak. A történtek Münchrath szerint azt bizonyítják, hogy a vezető nyugati hatalom első embere az imperialista, revizionista Vlagyimir Putyin oldalára állt. Hogy bölcs dolog volt-e Zelenszkijtől, hogy vitába bocsátkozott, vagy besétált Trump csapdájába, végül is nincs jelentősége, mert nyilvánvaló, hogy Trump kezdettől fogva bűnbaknak akarta kikiáltani az ukrán elnököt, mondván, nem akar békét. Az amerikai elnök – fogalmaz a Handelsblatt kommentátora – véglegesen szakított azzal a stratégiával, amelyben eddig egységes volt a Nyugat, nevezetesen, hogy a fegyverszállításokkal olyan helyzetben tartsák Ukrajnát, ami lehetővé teszi, hogy egyenrangú félként – pontosabban a németek egyik kedvenc kifejezésével élve: szemmagasságban – tárgyalhasson Moszkvával.

És végül – csak röviden, jelzésszerűen – megemlítem a londoni The Guardiannek azt a cikkét, amely szerint a lengyel külügyminisztérium szóvá tette, hogy Ukrajna szövetségesei semmilyen előzetes tájékoztatást sem kaptak Washingtontól arról, hogy Trump Kijev katonai támogatásának a felfüggesztéséről kíván dönteni.

Sem az Ukrajna ügyében létrejött, úgynevezett Ramstein-csoport, sem pedig a NATO nem kapott az amerikaiaktól semmiféle tájékoztatást. Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Európa az elmúlt évtizedekben nem szembesült ilyen biztonsági kockázatokkal, mint most – írja a The Guardian.