A francia AFP és a brit Reuters forrásai alapján európai összefoglalót adott az ír RTÉ portál a koronavírus-fertőzés számairól.
Ebben és általában most már a témával foglalkozó minden nemzetközi médiumban Magyarország is szerepel vasárnaptól datálhatóan, miután az első halálesetet közölte a magyar kormány. Általában olyan címek alatt jelennek meg ezek az információk, mint: Európa lett a koronavírus-járvány epicentruma. Itt még az szerepel, hogy 32 fertőzöttet, karanténban elkülönített 159 személyt tartanak nyilván hazánkban. Általában az iskolák bezárásáról, illetve bizonyos szigorított intézkedésekről adnak hírt velünk kapcsolatban. Továbbá: az eddigi adatok ismeretében az esetek négyötödét a magyar kormány enyhe lefolyásúnak vagy mérsékeltnek minősítette, hetedét súlyosnak és 6 százalékát életveszélyesnek.
Európában továbbra is Olaszországban a legdrámaibb a helyzet, negyedével nőtt egy napon belül a halálozások száma 370 fős emelkedéssel és 25 ezer fertőzöttet tartanak nyilván; eddig 1810-en haltak meg. Ahhoz képest, hogy világszerte 5800 halálesetről tud a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, az olasz arányok kifejezetten magasak. A Földön 160 ezer felé közelít az összes fertőzött száma, Kínában a múlt hét óta nem nőttek a számok drasztikusan, ám továbbra is 80 ezer fölöttiek. Megjegyezzük, hogy a WHO nem frissíti folyamatosan az adatokat, mert Magyarország az éjszaka még nem szerepelt a listáján, a legutóbb a március 13-i adatokat sikerült föllelni. Viszont Irán a harmadik legsúlyosabb helyzetben lévő ország Kína és Olaszország után, őt követi Spanyol-, Francia- és Németország, ahol már a helyi híradások szerint 4700 fertőzöttet tartanak nyilván. Amerikában ötvenen haltak meg és 3000 a fertőzött – nem a WHO, hanem a helyi híradások szerint.
A határok lezárásáról szóló cikkek közül a The New York Times-ét csak annyiból emelnénk ki, hogy a Szerbiába tartók hosszú órákra megrekedtek a magyar határnál. A szerb egészségügyi hatóságok ugyanis csak gondos ellenőrzés után engedik be az utasokat. Szerbiában épp akkor, amikor Orbán Viktor Alekszandar Vucsics elnöknél tett látogatást, hirdették ki a rendkívüli állapotot, ami az oktatási intézmények tekintetében azt jelenti, hogy a szemeszter végéig nem is nyitják ki kapuikat. Szerbiában április 26-án lesznek általános választások, jelenleg az elnök rendelkezik törvényhozás híján.
Az AFP forrása alapján a France 24 Magyarország kapcsán megjegyzi, hogy Orbán a külföldieket és a migránsokat hibáztatja a koronavírus terjedéséért, s idézi a belügyminisztert is, aki bejelentette: két iráni fertőzöttet még pénteken ki is utasítottak, továbbá felfüggesztették a vízumok kiadását irániaknak, miután a magyarországi első fertőzéseket iráni állampolgárokon mutatták ki. Orbán szokásos Kossuth rádiós interjújából pedig idézik azt a mondatot, amelyben a migrációt és a koronavírus fertőzést összemossa a kormányfő.
Az osztrák Der Standard emellett külön kiemeli, hogy a bűnbakok közé Orbán Soros Györgyöt is beemelte. A Wiener Zeitung arra is figyelmeztet, hogy nincs elég maszk a koronavírus elleni védekezéshez, még a kórházi ellátás is hiányt szenved. Ellenben az egészségügyi államtitkárság javasolta a termálfürdők használatát – egyrészt, mert a korábbiaknál erősebben klórozzák most a fürdővizet, illetve a vízben nem terjed a kórokozó. Ennek ellenére a nagy budapesti gyógyfürdőket bezárták, de a cikk hozzáteszi, több mint 200 hasonló fürdő van országszerte.
A BalticTimes arról számol be, hogy az Aeroflot orosz légitársaság Moszkvából induló járatait módosítja mától, de a jelek szerint Budapestet ez nem érinti; legfőképp a német, görög, spanyol, iraki és svájci járatait fogja ritkítani a koronavírus miatt.
„Szélsőjobb politikánk népszerűségnek örvend” – címmel írt véleménycikket a The Guardianben, illetve reagált arra a jelenégre Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy miért buknak el sorra a jobboldali centrumpártok Európában. Utóbbi okán a magyar és a lengyel kormányt hibáztatta ezért Jan-Werner Müller, aki úgy látja, hogy a konzervatív nagy pártok kapituláltak a szélsőjobb autoriter rendszerei előtt. Kovács azt bizonygatja írásában, hogy a konzervatív szavazók a baloldali liberális és zöld gondolatokban nem véletlenül csalódtak, mert rajtuk keresztül nem találtak vissza a hagyományos keresztény demokrata értékrendhez. Mert ezt az értékrendet ők képviselik. Mi több, Müller fejére olvassa, hogy
látni kellene, hogy az általa nevezett „autoriter rendszert” demokratikus választás útján szavazták meg a hatalomba a választók, mert ezek a pártok odafigyelnek az emberekre, kiállnak értük és világos üzenetet fogalmaznak meg a számukra.