Az MBH Bank Nyrt. (Magyarország második nagy bankcsoportja, aminek mintegy kétmillió lakossági és vállalati ügyfele és a legtöbb fiókja van az országban) állami részvényeinek eladását tervezi a kormány – adta hírül a Bloomberg, neszét véve annak is, hogy a bank az amerikai Citigroup tanácsadóival egyeztet egy lehetséges részvénytranzakcióról.

Az év végéig várható az esetleges tranzakció, ha a tárgyalások sikeresek lesznek, de az sem kizárt, az ügylet nem jön össze – mondta el a tudósítónak egy informátor.

Sem az MBH, aminek nevét állítólag kitörölte az Állami Számvevőszék a Matolcsy-klán ügyeit taglaló jelentése legújabb változatából –, sem a Citigroup nem volt hajlandó nyilatkozni a Bloomberg megkeresésére. Mint ismeretes, írja a tudósítás szerzője, Orbán üzleti partnerei birtokolják a legnagyobb részvényhányadot, pl. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 20%-os részvényhányaddal rendelkezik, a közkézhányad pedig 14%-nyi. A három bank összeolvadásával 2023-ban létrejött holdingot, amelyben a kormánynak is ellenőrző szerepe volt, tavaly feloszlatták, amivel lehetővé vált az állami részvényhányad értékesítése. A tegnapi 6600 forintos kereskedési részvényár alapján az MBH piaci értéke kb. 5,7 milliárd amerikai dollár.

Miután a magyar kormány teljesen nyíltan szembeszáll az uniós vezetéssel, ráadásul Trump győzelmével még inkább bekeményít, és még szemérmetlenebbül propagálja a „márkává vált” illiberális rendszert, egyre több ország gondolja úgy, vagy meg kell vonni az ország vezetésétől a szavazati jogot, hogy ne ülhessen ott az asztalnál a közösség sorsát érintő kérdések megvitatásakor vagy ki kell zárni – olvasható a European Policy Center, az Európai Politikai Kutató Központ véleménycikkében Fabian Zuleeg tollából.

A magyar kormány belső bomlasztó erő, Trump pedig feltehetően amolyan trójai falónak fogja használni, ahogy az oroszok is ezt teszik. De miért kellene emiatt egy egész országot, a magyar népet büntetni a vezetői miatt? – kérdi őszinte aggodalommal a szerző. Azt mondani, hogy valakit kipenderítenek a közösségből, sokkal egyszerűbb, mint megcsinálni. Egyelőre jogilag sem megoldható. A magyar kormány amúgy sem adja semmi jelét annak, hogy távozni akarna. Így nem marad más, mint a pénzek befagyasztása, illetve olyan jogi változtatások, amelyekkel megakadályozható a magyar vétó az uniós közösség előrehaladása érdekében a kormányok felett álló élcsapat összeállításával, aminek tagjai a vétózókat mellőzve hozhatnak közös döntéseket.

Uniós jogszabályt sértene a magyar kormány, ha a Budapest Pride idején mesterségesintelligencia-alapú arcfelismerő rendszert alkalmazna – mondta el a téma szakértője, az Európai Parlament MI-csoportjának társelnöke, Brando Benifei az Euronews-nak.

Biometrikus megfigyelőrendszert alkalmazni békésen tüntető vagy felvonuló emberek ellen nem szabad, csak akkor, ha súlyos bűncselekményt – merényletet, terrorista cselekedetet – követnek el. Egyúttal figyelmeztette az ilyen kamerákat árusító üzleti vállalkozásokat, hogy megvonhatják működési engedélyüket, ha ezzel a céllal adják el termékeiket. Hozzátette: az erre vonatkozó „MI-törvény” új, alkalmazásában még kevés a gyakorlat, de feltehetően Magyarországon derül majd ki, kiállja-e a próbát.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász is nyilatkozott az Euronews-nak, s elmondta, hogy az Általános Adatvédelmi Szabályozást is megszegné a magyar kormány. A cikk jelzi, hogy miközben az uniós mesterségesintelligencia-törvény teljes egészében csak 2027-től lép hatályba, mert bevezetése fokozatos, a magyar kormány már használja ezt az arcfelismerő rendszert összekötve a személyi igazolványokkal és a vezetői engedélyekkel.

Az orosz OIL Exp portál Szijjártónak a háború kirobbantása óta 13. moszkvai találkozójáról számol be, ami szerint soha ilyen nagy mennyiségű energiavásárlást nem bonyolított le a magyar kormány Oroszországgal, mint tavaly. Az oroszok 900 ezer tonna kőolajat adtak el hazánknak.

A találkozót rögzítő, és a „régi szép időket fölidéző” felvételen jól látszik, amint az orosz kormányfő-helyettes és Szijjártó egymás nyakába borultak, amikor üdvözölték egymást. A magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Paks–2 felépítése lendületet kap, és megtalálják hozzá a legjobb pénzügyi konstrukciót.

Egyébként a legtöbb cikk a keddi budapesti tüntetésről készült, s most közülük az OSCEPA írását emelem ki: az EBESZ (—> Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet)

parlamenti közgyűlése közleményben hívta föl a magyar kormány figyelmét arra, hogy ha nem változtat a törvényen, akkor szembefordul saját EBESZ-tagsági elveivel, mert nem korlátozható a békés célú véleménynyilvánítás és gyülekezési jog.

Egyben felszólította az Orbán-kormányt, hogy azonnal vonja vissza a törvényt az általános emberi jogok, a törvény előtti egyenlőség és a mindenki számára védelmet biztosító jogszabályi alapelv érvényesülése értelmében.