(Forrás: the european corespondent) Valahol Berlin és Drezda között egy német vállalat, a Gicon éppen a világ legnagyobb szélturbináját építi. A tervek szerint 365 méter magas lesz – majdnem akkora, mint a berlini tévétorony, és több mint kétszer akkora, mint egy átlagos szélturbina. De miért kell ekkora monstrumot építeni? A cég szerint ilyen magasságban az uralkodó szelek erősebbek és egyenletesebbek, ami szinte megduplázza a turbina hatékonyságát.

És van benne igazság: a szélturbináknál tényleg számít a méret. Minél magasabb egy turbina, annál jövedelmezőbb lehet, hiszen ugyanakkora területet foglal el, mégis több energiát termel. A Gicon óriásturbinája várhatóan 6 000 háztartást lát majd el árammal, amikor jövőre megkezdi működését – szemben az átlagos turbinák 2 000–3 000 háztartásnyi kapacitásával.

A karcsú, égbe nyúló szélturbinákat nehéz nem észrevenni a tájban. Ezek a szelíd óriások (vagy acél szörnyetegek – nézőpont kérdése) hegytetőkről és tengerpartokról figyelnek minket szerte Európában. Látványos emlékeztetők arra, hogy Európa elkötelezett a megújuló energia mellett.

Fontos szerepet játszanak abban, hogy az európai áramtermelés egyre zöldebb legyen. Tavaly az EU-ban előállított villamos energia 47%-a származott megújuló forrásból – ez 10 év alatt 20%-os növekedést jelent. Ezen belül a legnagyobb részarányt a szélturbinák adták, amelyek a megújuló áram 39%-át termelték meg.

De hogyan működik egy szélturbina?
Nem kell technikusnak lenni ahhoz, hogy megértsük az alapelvet: a Nap nem egyenletesen melegíti fel a Föld különböző részeit. Ez a hőmérsékletkülönbség levegőmozgást idéz elő – ez az, amit szélnek nevezünk.

Az emberek évszázadok óta használják ezt a láthatatlan erőt, például vitorlás hajókon vagy szélmalmokban. De csak a 19. század végén tanultuk meg, hogyan lehet ebből az energiából villamos áramot előállítani.

A modern turbinalapátokat úgy alakítják ki, hogy akkor is képesek „megragadni” a szelet, ha az alig fúj. Ez főként az aerodinamikus formájuknak köszönhető, amely a repülőgépszárnyakhoz hasonlít. Ahogy a szél forgatja a lapátokat, az megpörget egy alacsony fordulatszámú tengelyt a turbina belsejében. A fogaskerekek ezt a mozgást egy nagy sebességű tengelyre továbbítják, amely a generátort hajtja meg. A szélturbina fogaskerék-rendszere lényegében úgy működik, mint egy bicikli váltója: a lassú lapátmozgást gyors forgássá alakítja, amelyre a generátornak szüksége van. Ugyanúgy, ahogy a lassú pedálozás gyorsan forgó kerékhez vezet.

A generátor szívében mágnesek találhatók, amelyeket a forgás mozgásba hoz. A forgó mágnesek rézhuzalok tekercsei mellett haladnak el – itt történik a kulcsfontosságú átalakulás. A rézhuzal vezeti tovább a keletkező elektromos áramot a hálózatba, majd például a lakásodban lévő villanykörtébe – egyszerű, mégis zseniális megoldás.

A szélenergia lehetősége hatalmas Európában. Az Európai Bizottság szerint 2050-re önmagában a szél képes lehet az EU áramigényének körülbelül felét fedezni. Dánia esetében ez már most valóság – az ország villamos energiájának mintegy 60%-a szélerőművekből származik.