Forrás: EP Egy hét múlva szavaz az Európai Parlament (EP) a 2034-ig tartó költségvetésről. Az EP költségvetési bizottsága elfogadta tárgyalási álláspontját a 2028–2034 közötti uniós költségvetésről: a képviselők a jelenlegi javaslatnál nagyobb, az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékát elérő büdzsét sürgetnek, miközben elutasítják a források „visszanemzetiesítését”, és több pénzt kérnek kulcsfontosságú programokra.
Az EP nagyobb költségvetést tart szükségesnek
Az Európai Parlament költségvetési bizottsága 26 igen, 9 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF). A képviselők szerint az uniós költségvetés felső határát az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27 százalékában kellene meghatározni. Emellett azt javasolják, hogy a NextGenerationEU helyreállítási alap adósságszolgálata – amely a GNI 0,11 százalékát teszi ki – ne a költségvetési plafonon belül jelenjen meg. A bizottság álláspontja mintegy 10 százalékkal haladja meg az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott javaslatát. A többletforrásokat a képviselők egyenletesen osztanák el az uniós prioritásokat finanszírozó fő költségvetési fejezetek között, és hangsúlyozzák: a büdzsét védeni kell az infláció hatásaitól.
Háború, versenyképesség, klíma – növekvő kihívások
Az EP szerint ez a finanszírozási szint a minimum ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja vállalásait és reagáljon a polgárok elvárásaira. A képviselők többek között a következő kihívásokat emelik ki:
- az Európában zajló nagyléptékű fegyveres konfliktusok,
- gazdasági és társadalmi feszültségek,
- a versenyképességi lemaradás,
- valamint az éghajlati és biodiverzitási válság súlyosbodása.
Az EP hangsúlyozza: a következő hosszú távú költségvetésnek továbbra is beruházási jellegűnek kell maradnia, amely uniós hozzáadott értéket teremt a nemzeti kiadásokhoz képest.
Elutasítják a „nemzeti menük” logikáját
A képviselők nem támogatják az uniós költségvetés „renacionalizációját”. Kifejezetten bírálják a Bizottság „egy terv minden tagállamnak” megközelítését, amely szerintük gyengítheti az uniós szakpolitikákat, csökkentheti az átláthatóságot, és versenyt teremthet a kedvezményezettek között.
Több pénzt kérnek kulcsprogramokra
Az EP külön, megerősített forrásokat sürget több kiemelt területen. A javasolt többletek (folyó árakon) többek között:
- Közös agrárpolitika: +139,31 milliárd euró
- Kohéziós és strukturális alapok: +78,87 milliárd euró
- Európai Szociális Alap: +124,19 milliárd euró
- Európai Versenyképességi Alap: +30,05 milliárd euró
- Horizon Europe: +25 milliárd euró
- Global Europe program: +24,06 milliárd euró
Emellett növelnék az Erasmus+, a Connecting Europe Facility és a polgári védelmi mechanizmus forrásait is. A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság megduplázná a versenyképességet, a védelmi képességeket, az innovációt és a zöld és digitális átállást támogató kiadásokat, ugyanakkor további erősítést tartanak szükségesnek.
Külső fellépés: több pénzt, de még nem elég
Az EP támogatja az EU külső tevékenységeinek növekvő finanszírozását, de a jelenlegi javaslatot elégtelennek tartja. További forrásokat kérnek:
- a bővítési politikára,
- a fejlesztési együttműködésre,
- Ukrajna támogatására,
- valamint a humanitárius segítségnyújtásra.
Átláthatósági aggályok
A képviselők figyelmeztetnek arra, hogy a költségvetési döntések egy részének a Bizottság munkaprogramjaiba való áthelyezése csökkentheti a demokratikus ellenőrzést. Kifogásolják azt is, hogy a költségalapú finanszírozástól való eltérés megnehezítheti az ellenőrzést. Bár a rugalmasságot szükségesnek tartják, szerintük az átláthatóság hiánya alááshatja a közbizalmat. A jelentés kiemeli: az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása, ugyanakkor a végső kedvezményezetteket nem szabad büntetni a kormányzati jogsértések miatt.
Új bevételek nélkül nem megy
Az EP továbbra is új „saját források” bevezetését szorgalmazza a NextGenerationEU adósságának törlesztésére és a költségvetés finanszírozására. A képviselők támogatják a Bizottság úgynevezett „kosármegközelítését”, amely évente mintegy 60 milliárd euró bevételt generálna. Lehetséges új forrásként említik:
- a digitális szolgáltatási adót,
- az online szerencsejátékok megadóztatását,
- a karbonvám kiterjesztését,
- illetve a kriptoeszközök nyereségének megadóztatását.
A plenáris szavazást 2026. április 29-re tervezik. Amennyiben az Európai Parlament megerősíti az álláspontot, megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal. Mivel a több éves költségvetési keret elfogadásához az EP hozzájárulása is szükséges, a tagállamok várhatóan figyelembe veszik a parlamenti követeléseket.

