Forrás: EP, Strasbourg Az Európai Parlament (EP) a jogállamiságról tárgyalt és szavazott, azzal, hogy a Bizottság ajánlásainak 93 százaléka évről évre ismétlődik. A bírói függetlenség, a korrupcióellenes keretek, a média szabadsága, a civil társadalmi tér, az egyenlőség, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is veszélyben vannak. Ezek a hiányosságok közvetlenül károsítják a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, a diszkrimináció elleni védelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz való hozzáférést, a demokratikus részvételt és a közpénzek megfelelő felhasználását.

Az elmúlt években nem változott, hogy a bíróságok, a sajtó szabadsága és a civil társadalmi tér továbbra is nyomás alatt van. A képviselők figyelmeztettek arra, hogy a tartós jogállamisági hiányosságok gyengítik a demokratikus biztosítékokat az EU-ban. Az sem újdonsűg, hogy határozottabb fellépést követelnek a korrupció elleni küzdelemben, illetve a kémprogramokkal és az újságírók elleni támadásokkal szemben. Elhangzott, és bár szinte közhelynek számít, de attól még érvényes: teljes mértékben védeni kell az alapjogokat és az jogegyenlőséget.

A plenáris ülésen szerdán 387 szavazattal, 191 ellenében és 46 tartózkodás mellett elfogadott szöveg a Bizottság 2025. évi jogállamisági jelentését vizsgálja, és áttekinti a fejleményeket a tagállamokban és az Unió intézményeiben.

Igazságszolgáltatási aggályok

Az ülésről kiadott összefolaló szerint a képviselők elítélték az igazságszolgáltatási rendszerek politikai célokra való visszaélésszerű felhasználását, beleértve a korrupciós ügyekbe való beavatkozást, a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, a bírák és ügyészek elleni támadásokat, illetve az amnesztia és a kegyelem visszaélésszerű alkalmazását. Emellett az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek szigorúbb végrehajtását szorgalmazzák, és arra kérik a Bizottságot, hogy a börtönkörülményeket a jogállamiság szempontjából is kezelje.

A korrupció nem enged…

Az EP-képviselők a korrupciót a demokráciára, a jogállamiságra és az egyenlő bánásmódra nézve súlyos fenyegetésként tartják számon, és arra figyelmeztetnek, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközök gyenge végrehajtása elősegíti a büntetlenséget és aláássa a polgárok bizalmát. Üdvözlik az új korrupció elleni irányelvet, és szigorúbb szankciókat, szakosodott szerveket, illetve hatékony fellépést szorgalmaznak a magas szintű ügyekben. A Parlament emellett kéri az EU teljes jogú tagságát a Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO), valamint szorgalmazza a korrupcióval foglalkozó uniós szervek közötti szorosabb együttműködést. 

A sajtószabadságról és a civil társadalomról

Ha az ember a parlament médiának fenntartott részén dolgozik, akkor leülhet a Galizia Caruana terembe, – a máltai újságírónőt meggyilkolták, az autóját felrobbantották, az ő nevét viseli az EP újságíró díja, vagy rádiósként dolgozhat abban a stúdióban, amit egy lengyel és egy olasz kollégáról neveztek el. Antonio Megalizzi és Bartosz Orent-Niedzielski, a két fiatal rádiós újságíró a 2018. december 11-én Strasbourgban elkövetett terrortámadás áldozata lett.

A parlament mostani állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az oknyomozó újságírók meggyilkolása direkt támadás a jogállamisággal szemben, míg az újságírókkal szembeni fenyegetések, zaklatások és kampányok – beleértve a politikai indíttatásúakat is – visszatartó hatással vannak az oknyomozó újságírásra. A képviselők elítélik a kémprogramok használatát, és aggodalmukat fejezik ki a politikai beavatkozás, az állami ellenőrzés alatt álló hirdetések, a koncentrált tulajdonviszonyok és a közszolgálati médiára gyakorolt nyomás miatt.

A Parlament óva int attól, hogy túlzott adminisztratív terhek, finanszírozási megszorítások, lejárató kampányok, illetve a szervezetek és az emberijog-védők kriminalizálása révén csökkentsék a civil társadalom mozgásterét. A Parlament ismét leszögezi, hogy a civil társadalomra és a gyülekezési vagy egyesülési szabadságra vonatkozó korlátozásoknak indokoltaknak és arányosnak kell lenniük, illetve összhangban kell lenniük a jogi normákkal.

Alapjogok és uniós források

A Parlament összekapcsolja a jogállamiságot és az alapjogokat, hivatkozva a diszkriminációval, a gyűlöletbeszéddel, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal, az iszlamofóbiával, az LGBTIQ+-ellenes intézkedésekkel, a kisebbségi jogok hiányosságaival, a nemi alapú erőszakkal, a migrációval és a menekültügyi politikákkal, valamint a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó akadályokkal kapcsolatos aggályokra. Emellett a képviselők a jogállamisági hiányosságok fennmaradása esetén az uniós források kifizetésének felfüggesztését szorgalmazzák.

Magyarország: megmaradtak a mélyen gyökerező hiányosságok 

Ami Magyarországot illeti, a Parlament a tavalyi, illetve az április 12 előtti állapotot vizsgálta. Emlékeztetett arra, hogy a 2025. évi jogállamisági jelentés azt mutatja, hogy az előző években feltárt, mélyen gyökerező hiányosságok közül számos továbbra is fennáll Magyarországon: az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is megkérdőjelezhető, az ügyészség még mindig nem rendelkezik erős biztosítékokkal a politikai befolyással szemben, a jogalkotási folyamatok továbbra sem átláthatók, korlátozott a nyilvános konzultáció, és a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és a civil társadalmi térnek a védelmére irányuló erőfeszítések nem hoztak érdemi eredményeket. 

Konstantinos Arvanitis (A Baloldal, Görögország) jelentéstevő elmondta: „A jelentést a demokratikus politikai erők nagy többsége hagyta jóvá. Ez a jogállamiság EU-n belüli megszilárdításának mutatója. A szöveg valamennyi releváns területet lefedi, egyértelműen hangot ad a tagállamokban tapasztalható szabálytalanságokkal kapcsolatos aggályainknak, és számos konkrét javítási javaslatot tartalmaz. Nagyon hálás vagyok az ezt támogató európai parlamenti képviselőtársaimnak, és remélem, hogy fontos referenciaeszközzé válik majd az európai értékek védelmére irányuló jövőbeli lépéseinkhez.”

Kép: Sajtótájékozató a Caruana teremben, Strasbourg