Franciaország azt szeretné, ha a két hete kezdődött finn uniós elnökség alatt, vagyis még ez év végéig befejeződnék a jogállami eljárás Magyarország ellen – írja az Euractiv. – Ezt az európai ügyekért felelős államtitkár közölte. Amélie de Montchalin kitért arra: pontosan tudják, melyek a 7-es paragrafus erősségei, illetve gyengéi, és mivel a tagok együtt fogják megtapasztalni őket, francia részről utána valami stabilabb mechanizmust kívánnak létrehozni.
Jelezte: Párizs egyetért a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel abban, hogy a jövőben a tagállamok csak akkor kaphassanak pénzügyi segítséget Brüsszeltől, ha megtartják a jogállami elveket. Azzal érvelt, hogy az EU-n belül alapvető a demokratikus normák, a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása, vagyis, hogy a dolgok kiszámíthatóak és ne önkényesek legyenek, mert mindezek nélkül nincs kölcsönös bizalom. Hozzátette: a döntést mindig az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, az EBESZ, vagyis tekintélyes testületek mondhatnák ki.
Ám itt nem arról van szó, hogy meg kell büntetni egy államot, vagy annak polgárait. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 15 éve nagyon sok ország éppen azért csatlakozott az unióhoz, mert olyan szervezetre vágyott, amely megvédi a demokratikus szabályokat. Szólt arról is, hogy Timmermans megválasztása főleg a Visegrádi Csoport miatt hiúsult meg, de mások is ellenezték. Azt nem tartja túlzottan tragikusnak, hogy Közép-Európának nem jutott vezető pozíció, mert az EU nem regionális tömbök szövetsége. Megemlítette ugyanakkor, hogy Franciaország szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani a térséggel, de konkrét programok alapján. Azt azonban nem tartaná jónak, ha a V4-ek a jövőben szekértáborként működnének az EU-n belül, mert az sértené az európai szellemet.
Kritikusnak minősíti a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, sőt, bizonyos vonatkozásokban az alkotmányos válság közeledtére figyelmeztet az a jelentés, amely az Európai Bírói Egyesület tényfeltáró bizottságának április végi, magyarországi látogatása alapján készült – írja az osztrák Wiener Zeitung. A kiszivárgott dokumentum a többi közt kifogásolja, hogy nem váltották le Handó Tündét és nem korlátozták az Országos Bírói Hivatal túlhatalmát. Továbbá, hogy a hatalom önkényesen belenyúl a kinevezésekbe. Az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztási eljárása pedig bohózattal ért fel. A magyar igazságszolgáltatás állapota lesz a központi téma ma Bécsen az osztrák szakminisztériumban, az „Európa és a jogállam” című rendezvényen. Az osztrák Bírói Egyesület elnöke igen fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi gondokra. Annál is inkább, mivel a hatalom rátenyerelt a sajtó jó részére, ennélfogva a magyar kollégák számára nemigen van fórum, hogy nyilvánosságra hozzák aggályaikat.
A szocialisták európai pártcsaládjának főtitkára szerint jó volna, ha a Bizottság elnöki posztjának várományosa elhatárolódnék a jobbos, illetve jobboldali-nacionalista pártoktól, mert mindinkább látszik, hogy nélkülük nem tudja megszerezni a tisztséget. Azaz ki kellene jelentenie – mutatott rá Achim Post a Süddeutsche Zeitungban –, hogy semmiképpen sem szeretné, ha a magyar, lengyel, vagy olasz populisták támogatásával kapná meg a megbízatást. A lap megjegyzi, hogy a két nap múlva esedékes választás miatt reszkethet a német politikus, mert egyáltalán nem biztos, hogy összejön számára a többség. A zöldek és a szélsőbalosok már jelezték, hogy nem tartják jó jelöltnek, a német szociáldemokraták pedig teljesen alkalmatlannak tekintik. A liberálisok egyelőre nem foglaltak állást. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter viszont az egyik német helyi lapnak adott nyilatkozatban megismételte, hogy a Fidesz a menekültpolitikával kapcsolatos kemény vita ellenére megszavazza Ursula von der Leyent, mondván, hogy az tiszteli a tagállamokat.
A miniszter ugyanakkor újabb viszályokat helyezett kilátásba, amikor arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a jövőben még inkább a migráció leállítására igyekszik rászorítani az EU-t.
Az európai zöldeknek kifejezetten az a bajuk Ursula von der Leyennel, hogy Európa ellenségeinek a szavazataival akar a Bizottság élére kerülni, ennélfogva azután azok elnöke is lenne – idézi a Der Spiegel a német környezetvédők listavezetőjét. Sven Giegold szerint azonban ez egyáltalán nem járja, annál is kevésbé, mert a politikus nem foglal egyértelműen állást a szélsőjobbal szemben, nem jelenti ki, hogy érvényt akar szerezni a közösségi jognak. Vagy hogy határozottan fellépne az alapjogok szétesése ellen, a többi közt Magyarországon, Máltán, Romániában vagy Lengyelországban.
Ehelyett próbál éppen ezeknek az államoknak tetszeni. Az interjúalany hozzáfűzte, hogy jelen állás szerint a jelölt csakis a szélsőségesek voksaival tudna felülkerekedni, ám meg kell fontolnia, hogy ilyen körülmények között egyáltalán megméretteti-e magát. Hiszen az európai többség nem támogatná, és ez katasztrofális jelzés volna. Utána ugyanis minden egyes jogszabálytervezetnél felvetődnék, hogy az csakis a szélsőségesek közreműködésével mehet keresztül, így még a költségvetési tervezeteknél is.
A megoldás a zöld képviselő szerint új jelölt megtalálása lenne. Az lehetne akár Vestager is. Annak okát, hogy a visegrádiak ellenzik a dán biztost, Giegold abban látja, hogy nem akarnak erős vezetőt a Bizottságban. Ám ha az EP mellette dönt, az növelné a nyomást az állam- és kormányfőkre is. Viszont ha von der Leyen vereséget szenvedne, az sem lenne tragédia, hanem mutatná, hogy működik a demokrácia. Nagyobb a kockázat, ha az európai többség nem áll(na) be mögé. Juncker október végéig még ellátja hivatalát, addig még van idő.
Az osztrák szocialisták volt tanácsadója ismételten visszautasította a korábbi kancellár vádját, hogy ő áll amögött a videó mögött, amely a Szabadságpárt elnökének és vele együtt az egész kormánykoalíciónak a bukását okozta – írja a Die Presse. Az izraeli szakértő azt mondta, hogy ő ugyanaz Sebastian Kurz számára, mint Soros Orbánnak: a megtestesült démon. Egyébiránt Tal Silberstein úgy látja, hogy a vádaskodás nagyon is tudatosan az antiszemita érzelmek felkeltésére játszik, de a vele szemben hangoztatott állításokat teljes képtelenségnek minősítette, kiemelve, hogy nincs semmiféle bizonyíték az alátámasztásukra. Elárulta ugyanakkor, hogy találkozott is a volt kormányfővel, aki (szerinte) pontosan tudja: az ő keze nincs benne a botrány kirobbantásában. Ezért jó lenne, ha Kurz bocsánatot kérne tőle. Az Osztrák Néppárt abszurdnak nevezte, hogy Silberstein Soroshoz hasonlítja magát, mert a nevéhez letartóztatási parancsok, őrizetbe vételek és bírósági eljárások kapcsolódnak, mindenféle kétes ügyletek kapcsán. Soros György ezzel szemben emberbarát, aki a liberális demokráciát és oktatást támogatja.
