Hazánk legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű optikai hálózata a szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) műszaki teljesítményének köszönhetően, évekig tartott kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósult meg. A magyarországi felsőoktatási és kutatási informatikai háttér ezzel nemzetközi összehasonlításban is nagyszerű lehetőségekhez jut.
A NIIF-program részeként a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi hálózat informatikai hátterének fejlesztéséről és működtetéséről 20 éve az NIIF Intézet gondoskodik. A kutatás és felsőoktatás információs infrastruktúrája a hibrid hálózat átadásával új történelmi szakaszához érkezett. A fejlesztés a legkorszerűbb technológia alkalmazásával teszi elérhetővé a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára az egész világ kutatóit összekötő GÉANT-rendszert, hozzáférést teremtve a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuperszámítógépes kapacitásokhoz, a kutatási információk adattáraihoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, de a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok stb.).
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet a ”fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, rangot adó nemzetközi elismerés közepette. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (=a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást szavatolja. A hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is gazdasgosan bővíthető, a kutatók speciális, nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetők.
A hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált – emelte ki az NIIF Intézet igazgatója, Nagy Miklós. Magyarországon ezzel elérhetővé válik a dinamikus lambda szolgáltatás a végfelhasználók számára. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gb/mp technológia. A jövő évtől a 100 Gb/mp technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik a fejlesztésnek köszönhetően.
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra-fejlesztés része, melyet az NIIF Intézet 2009–11 között valósít meg, az NFT2 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP-4.2.1/A_2 beruházás részeként, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ beruházás 4,2 milliárdjának mintegy a fel. További információ: HBONE+, valamint NIIF.
Az NIIF új generációjú hibrid hálózatának legfontosabb műszaki jellemzői
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek a az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként ma, december 9-én átadandó beruházása, a hibrid (IP+DWDM) hálózati szolgáltatást nyújtó rendszer elérhetővé teszi a hazai kutatók, valamint egyetemi oktatók és hallgatók számára a GÉANT2/3 (az európai tudományos és felsőoktatási intézmények közötti adathálózatok hetedik generációja) európai rendszernek azokat a hibrid szolgáltatásait, melyeket a kontinens más országaiban a kutatók már évek óta használhatnak. (A DWDM [=Dense Wavelength Division Multiplexer] optikai hullámhosszosztó sokcsatornás átvitelt tesz lehetővé egy fényvezető szálban.)
Az új hálózat nagy részét az NIIF Intézet feketeüveg-infrastruktúrára alapozva építette ki. A feketeüveg-alapú
infrastruktúrára épülő DWDM technológia segítségével a következő évek során a sávszélességek rendkívül
gazdaságosan bővíthetők és a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei igen gyorsan teljesíthetők.
A hibrid adathálózati infrastruktúra integrálja az IP (internet)-alapú szolgáltatásokat a menedzselt pont–pont optikai
összeköttetések lehetőségével, támaszkodva a szolgáltatók már létező, illetve fejlesztés alatt álló távközlési
infrastruktúrájára. A most kiépített hibrid adathálózati infrastruktúra az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat
integráns részeként dedikált kapacitású összeköttetések segítségével hozzáférést biztosít az európai kutatói
hálózatok által elérhető nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes
kapacitásokhoz, egyedi nagyberendezésekhez stb.
A hálózat fekete üveg optikai szálait a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt. és más kisebb telekommunikációs szolgáltatók biztosítják. A rendszer egyaránt alkalmaz a villamos felsővezetékekkel
párhuzamosan kiépített földelő vezetékekbe integrált optikai szálakat és hagyományos alépítményekbe fektetett, illetve földbe ásott optikai szálakat.
A tervezés, a tenderek és a szerződéskötések során kiemelt hangsúlyt kaptak az optikai szabványosság, valamint az ptikai paraméterek szempontjai. Ez tette lehetővé, hogy a több szolgáltató által biztosított feketeüveg alap-
infrastruktúrán egy olyan – hatékonyan felügyelhető – DWDM-rendszer valósult meg, amelynek a működtetése nem igényel gyakori helyszíni kiszállásokat. A távolról történő (át)konfigurálhatóság mellett a rendszer teljes mértékben lefedi a magyarországi felsőoktatási és kutatási közösséget.
A fekete üveg optikai alap-infrastruktúra követelményeinek kielégítése mellett kulcsfontosságú megoldandó feladat
volt a nagykapacitású, redundáns és hibatűrő IP és MPLS technológiát támogató gerinchálózati routerek beszerzése.
A múlt évek során világossá vált, hogy a korábban alkalmazott – a 10 gigabites Ethernetet (10 GE) biztosító Cisco
6500/7600-as és a GE szolgáltatásokat nyújtó Cisco 7200-as – platformok nem bővíthetők tovább az igényeknek
megfelelő mértékben. A fejlesztést tekintve egyértelműen a Metro Ethernet megoldásokat támogató rendszerek
jöhettek számításba. További alapvető szempont volt az eddigi rendszerrel való kompatibilitás. A meglévő – az NIIF
közösségnek már eddig is nyújtott – szolgáltatások migrálhatósága mellett kiemelt szempont volt a jövőállóság (azaz a jövőbeni 40, illetve 100 Gb/mp sávszélességű Ethernet-interfészek alkalmazásának a lehetősége), a
menedzselhetőség, valamint a routerek felügyelhetősége és magas rendelkezésre állása is.
A hálózat aktív eszközeit az NFP2 TIOP1.3.2 és KMOP 4.2.1A_2 projektjeinek forrásaira támaszkodva,
versenypárbeszédes közbeszerzési eljárás útján szereztük be. A versenypárbeszéd során a megvalósítási javaslatok ismeretében finomítottuk és véglegesítettük a megvalósítandó DWDM-rendszer topológiáját és tulajdonságait, valamint az IP/MPLS rendszer szolgáltatásait és kapacitását. Az eljárás során a 9 induló cég közül a DWDM-rendszer szállítását az MVM Zrt. és az Alcatel-Lucent konzorciuma nyerte el, Alcatel-Lucent 1830 PSS típusú DWDM-rendszerrel, Az IP/MPLS rendszer szállításában a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. volt a nyertes, Cisco ASR 9000-es platformjával.
A fejlesztés eredményeinek elsődleges élvezői a Közép-Magyarországi Régión kívüli egyetemek, amelyekben
hamarosan elkezdődnek a hibrid infrastruktúra kiaknázására vonatkozó első kísérletek. A projekt KMOP oldali
(közép-magyarországi) korlátos finanszírozottságát figyelembe véve a Közép-Magyarországi Régióban elhelyezkedő
helyszíneken a felszabaduló Cisco 6500/7600 eszközök felhasználásával tudtuk biztosítani a legalább 10 Gb/mp
adatsebesség lehetőségét, ezeken a helyszíneken így felelve meg a projekt esélyegyenlőségi elvének.
A hibrid adathálózati infrastruktúra kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás hálózati infrastruktúrája ismét
világszínvonalúvá vált. A fejlesztés eredményeként ugyanis elsőként lesz módunk a régióban 40 Gb/mp technológiát
alkalmazni és elsőként lesz lehetőségünk a 100 Gb/mp technológiák, illetve az integrált menedzsmentet
megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére.
