„Örülök, hogy az önkormányzati választás eredménye stratégiaváltásra és együttműködésre készteti a kormányt” – fogalmazott Karácsony Gergely a Der Tagesspiegelnek adott interjúban.

Ennek fejében ő is nyitott olyan ügyletek felé, amelyek mindkét fél számára előnyösek lehetnek. Bízik abban, hogy az uniós finanszírozás mechanizmusa úgy változik, hogy az Orbán-kormány hibája miatt ne az egész ország szenvedjen, azaz reméli, hogy Brüsszel az önkormányzatokkal köt szerződést és így áthidalható az uniós pénzek folyósításának felfüggesztése a jogállami normasértés miatt. Sőt, a közvetlen finanszírozásra kifejezetten szükség lenne, mert most sem az infrastrukturális beruházásra, sem a városfejlesztésre nem jut elegendő forrás, nem is beszélve a klímavédelemről, a megújuló energiatermelésről és a csatornázási hiányosságokról.

A német újságíró megtudta, hogy a magyar főváros főpolgármestere éjszakai vonattal érkezett Berlinbe a fal ledöntésének évfordulós megemlékezésére, ami felvetette a kérdést, talán van még Berlinnek is mit tanulnia Budapesttől. Karácsony erre azt mondta, ő inkább azt keresi, mit tanulhat Berlintől. A kérdésre, hogy mit tehetne a német kormány a magyarországi demokráciáért és pluralizmusért, a főpolgármester úgy vélekedett, hogy miközben a német kormány és a civil szervezetek élesen bírálják a magyar kormányt a jogállam lebontása miatt, aközben Orbánék a lehető legjobb üzleti környezetet biztosítják jelentős adókedvezmények formájában a német befektetők számára, így nem csoda, hogy ambivalens érzések jellemzik a német–magyar kapcsolatokat. Ő mindenesetre azt szeretné, hogy az üzleti érdekek ne írják felül a politikai értékítéletet. Fontos lenne szerinte az is, hogy ne az alacsony bérek miatt, hanem a jó oktatás és a kiváló szakemberek miatt jöjjenek a befektetők az országba, mert hosszú távon csak az lehet kifizetődő Magyarország számára.

A nemzetközi hírfolyamot vezeti a tegnapi uniós parlamenti szavazás a bizottsági tagság véglegesítéséről, amelyben két probléma vetődött fel szinte mindenhol: a francia és a magyar jelölt személycseréje – írja a többi között a Süddeutsche Zeitung. Várhelyi Olivér jelölését, illetve megszavazását Ska Keller, a Zöld Párt frakcióvezetője egyenesen cinikusnak nevezte: milyen alapon fogja megkövetelni az unió bővítésért felelős biztos a jelölt országoktól a jogállamiságot, amikor ebben a kérdésben Magyarország maga is hadilábon áll Brüsszellel. Emellett Ursula von der Leyen beszédéből azt a merész tervet emelték ki a lapok, hogy az úgynevezett Zöld Ügylet keretében remélhetőleg az öreg Európa lesz az első klímasemleges kontinens, ahol 0-ra tudják visszaszorítani az üvegházhatású gázkibocsátást 2050-re. Első lépésként – az 1990-es évekhez mérten – 50-55%-kal kellene visszaszorítani a szennyezőanyag-kibocsátást – vázolta a legfontosabb probléma megoldási módját a bizottság új elnöke, volt német védelmi miniszter.

A cseh hetilap, a News Expats online kiadásából értesülhetünk arról, hogy Németország kidolgozta az új menekültpolitikai irányelveket, a dokumentumot egyelőre azzal köröztet a tagok között, hogy elgondolásra ajánlott terv, amelynek a lényege a menekültek önkéntes befogadása lenne. Az unió külső határain regisztrálnák a bejövőket, ami pár hét alatt történne meg úgy, hogy közös megállapodás alapján egy adott országot ajánlanának fel a menedékkérőnek, aki belátása szerint dönthetne az elfogadásáról. A négyoldalas tervezetet, amit a jövő héten az uniós belügyminiszterek asztalára tesznek, beismeri, hogy a ma érvényes dublini szerződés ugyancsak átírásra szorul, mert emiatt került Brüsszel összeütközésbe Lengyel-, Magyar- és Csehországgal, amelyek nem voltak hajlandók elfogadni a kvótarendszert. A lap állítása szerint a cseh külügyminiszter a kormányfővel együtt már jelezte, hogy Prága továbbra is hajthatatlan ebben a kérdésben.

Stratégiai megállapodást írt alá Varga Mihály pénzügyminiszter Pekingben a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankkal – adta hírül a Reuters alapján a Nasdaq online portálja. Kína kész finanszírozni magyarországi infrastrukturális beruházásokat, a magyar kormány szándékai szerint ez részben a keleti nyitás jegyében a Budapest–Belgrád között tervezett vasútvonal építésére adandó kölcsönre vonatkozik.

A történelem visszacsinálása címmel Orbán revizionizmusáról értekezik a Brookings kutatóintézet lapjain Norman Eisen, aki Obama elnök etikai kérdésekben illetékes tanácsadója volt. Írásában a Nagy Imre-szobor áthelyezése kapcsán elemzi, miként írja át saját érdekei szerint a magyar múltat a kormányfő. Olyan intézkedéseket sorol fel, mint az 56-os Intézet felszámolását, a Veritás intézet létrehozását, a Szabadság téri arkangyalos, a német megszállás emlékművét, a CEU elűzését, vagy éppen a történelemkönyvekben az olyan passzusokat, amelyek a magyar nemzet homogenitását igyekeznek dogmává tenni.

Eisen szerint a főpolgármester-választás azonban bebizonyította, hogy Orbán illiberalizmusa nem örökkévaló, és most talán elképzelhető az is, hogy egyes szobrok eltűnnek, másokat meg visszahelyeznek a régi helyükre a történelem meghamisítása nélkül.