Szemléletesen fejezi ki anyanyelvünk azt, hogy mennyire fontos szemünk épsége. Úgy vigyázunk rá, mint a szemünk világára – mondjuk, ha valami nagyon fontossal bíztak meg. Akár éppen az unokánk felügyeletével… A szemünk fényével.

Mostanáig, amíg nem hallottam a baráti körömben történt esetről, jóformán semmit sem tudtam a gyermekszemészeti szűrővizsgálatokról. A baba fényképeiben gyönyörködő egyik nagymama figyelt fel arra, hogy miközben mindenkinek piros volt a szeme a papírképen (mérgelődtünk is gyakorta a nem tökéletes technika miatt…), aközben a babának nem egyformán piroslottak a szemei a fotón. Csaknem könyörgött a szülőknek, hogy vigyék a picit orvoshoz. Ezzel pedig megmentették az életét, ugyanis kisgyermekkori szemrákkal küzdött a csecsemő, és ha nem veszik észre a bajt, ma már nem él…

Ez a súlyos betegség, szerencsére, nagyon ritka, de sok egyéb miatt is fontos, hogy a kicsiket is lássa szemorvos.

Hazánkban jelenleg, a hivatalos szakmai ajánlás szerint, akkor kell gyermekünket egyéves korában elvinni az első szemészeti szűrővizsgálatra, ha a családban előfordult szembetegség vagy szemüvegesség.
A nemzetközi ajánlások (például az AAO – American Academy of Ophthalmology) szerint azonban az első orvosi szűrés még akkor is javasolt egyéves korban, ha egyébként nincs probléma. Ilyenkor a gyermek látásviselkedése, szemmozgásai, refelxei alapján, a fénytörési érték (dioptria) meghatározásával felmérhető, hogy az életkorának megfelelő-e a látása. Egyúttal az anatómiai viszonyok is pontosan feltérképezhetők.

A vizsgálat egyszerű: a gyermeknek nem kell mást tennie, mint számára érdekes tárgyakat nézni, színes fényeket szemmel követni, a tapasztalt szakember mégis rengeteg információt szerez ez alatt a néhány perc alatt. A pontos vizsgálat általában pupillatágítással jár, hogy a szem belsejébe is betekinthessen az orvos. Ezzel egyidejűleg ellazul a kompenzációt végző, a pupilla mögötti, gyűrű formájú izom is; így az is megállapítható, hogy egészségesen, nyugodt szemizmokkal, vagy netán erőlködve, idegrendszeri terhelést okozva lát csak jól a gyermek.

Rendellenességet tapasztaván, ritkán kezelés (a szem takarása, szemüveg) is szükséges lehet. Általában az egyéves korban történt vizsgálaton arról dönt az orvos, hogy milyen gyakran kell a gyerekkel ellenőrző vizsgálatra menni. Ha semmilyen eltérés nincs, a következő korosztályos szűrés ajánlott időpontja a kiscsoportos óvodáskor, amikor már szubjektív vizsgálatot is végezhet az orvos: „Látod-e a macit? Hol van ezen a kártyán a csillag?” Olyankor már sokkal pontosabb adatokat kap a szakember a kisgyermek szemészeti állapotáról.

Az állami egészségügy túlterheltsége miatt sok helyütt igen hosszúak a várólisták. Így aztán sok szülő addig nem is fordul orvoshoz, amíg nem jelentkeznek laikus számára is érzékelhető szemészeti problémák, tünetek. Pedig sok az olyan gyermekkori szembetegség, amely korai felismeréssel (szűrővizsgálattal) kezelhető. Az egyik leggyakoribb, a kancsalítás, esetenként súlyos betegség, akár daganat első jele is lehet. Tehát minden esetben komolyan kell venni!
„Ha nincs is akkora baj, a kancsalsággal majdnem minden esetben együtt járó tompalátást is kezelni kell – hívja föl a figyelmet a gyermekszemész, dr. Széchey Rita, a Saint James Szemészeti Központ szemész főorvosa. – A tompalátás a szemnek a látásfejlődésben való lemaradása, és az idegrendszer rugalmassági jellemezői miatt csak körülbelül nyolc-kilenc éves korig kezelhető. Ezután már csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán, még műtéttel sem korrigálható.”

A szakember mondja: a gyermekszemészeti szűrés nem csupán orvosi vizsgálat, ilyenkor adódik először lehetőség arra, hogy „részletesen beszéljünk a szülőkkel a gyermek szeméről. A család történetét megismerve meg tudjuk mondani, hogy milyen panaszokra, tünetekre figyeljenek elsősorban”.

Az orvosok a megmondhatói, hogy mennyire fontos a sportolás a rövidlátás kifejlődésének megelőzésében, vagy hány óra „kütyüzés” javasolt szemészeti szempontból. Minden gyermekszemészeti vizsgálatnak része a két szem együttműködésének a vizsgálata (pl. alap-Polatest, Lang-, Schober- és Worth-teszt); ilyenkor derülhet ki az is, hogy melyek azok az esetek, amikor érdemes, sőt el kell végezni a finomkoordinációs, polarizációs méréseket.

Azt is sokan csak a gyermekorvosi felvilágosítás alkalmával tudják meg, hogy mennyire fontos már baba-, kisgyermekkorban a napszemüveg-viselés. A gyerek ugyanis felnő, aki hajlamos a látását veszélyeztető a makuladegenerációra. Ez a betegségcsoport a szem ideghártyáját, a sárgafoltot, az éleslátás helyét károsítja. Sejtjeinek pusztulása révén csökken a központi látásélesség, gyengén látás alakulhat ki, akár vaksággal járhat.

A megelőzésnél nincs fontosabb, és nemcsak azért, mert sokkal olcsóbb, mint a betegségek gyógyítása, hanem azért is, mert sok kellemetlen élménytől és időszaktól kíméljük meg a kicsiket. „Mindezek alapján egyértelműen javasolt az első gyermekszemészeti szűrés egy-, a második 3-4 éves korban, a harmadik pedig még az iskola megkezdése előtt” – mondja Széchey doktornő.