A német Deutsche Welle angol nyelvű szolgálata magyarországi riportot sugárzott tegnap, amely az online felületen is meghallgatható. A felvezető szöveg szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök zsarolásról beszél az uniós helyreállítási alap kapcsán, bírálói viszont azt állítják, hogy az Orbán-kormány hemzseg a korrupciótól, ami részben EU-pénzeket érint. De félő, hogy ezeket az eltérő hangokat elnémíthatják.

A riportban szólnak a Klubrádióról, és elmondják, hogy ez a népszerű budapesti adó egyike azoknak a kevés médiaintézménynek, amely kritikus hangot üt meg a kormánnyal szemben. Engedélye azonban három hónap múlva lejár.

Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke a riportban kiemeli: a magyar média döntő többsége szolgaian követi a kormány szavát, és sok magyarhoz az érveknek csak ez az oldala jut el. „A Klubrádió nem így kommunikál, mi úgymond akadálya vagyunk a magyar agyak teljes eluralásának.”

Megszólaltatják a riportban Döbrentey Dánielt, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil szervezet politikai szabadságjogi projektjének jogi munkatársát, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány is a korrupció növekedéséhez vezetett, aminek egyik példája a külügyminisztérium hatalmas mennyiségű, jelentősen túlárazott lélegeztetőgép-beszerzése. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról beszél a Deutsche Welle riportjában: itt az ideje, hogy az Európai Unió fellépjen az Orbán-kormány részéről tapasztalható korrupcióval szemben. A miniszterelnök azonban – hallható a riportban – ellenáll annak, hogy az EU a jogállamisághoz kösse a finanszírozást. A stáb meg akarta kérdezni Orbán szóvivőjét is, aki azonban az utolsó pillanatban lemondta az interjút.

Az civil társadalom és az ellenzék – hangzik el a Deutsche Welle riportjában – azt reméli, hogy az EU kitart álláspontja mellett, mert ha meghátrálna, az felbátorítaná Orbán Viktort és a többi európai populistát. A Klubrádió újságírói nemzetközi támogatást remélnek. Eltökéltek abban, hogy folytatják a munkát. Szükséghelyzetben csak az interneten hallatnák hangjukat, az viszont már jóval kisebb hallgatóságot jelentene.

Szintén a magyar médiahelyzettel foglalkozik – terjedelmes cikkben – az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, de ezúttal kifejezetten abból a szempontból, hogy miként terjed Magyarországon az etnikai és más társadalmi kisebbségek diszkriminációja, és hogy milyen szerepet játszanak ebben a médiavilág fejleményei. Kiindulópontként felidézi hét médiamonitorozó szervezet tavaly közzétett jelentését, miszerint a magyar kormány 2010 óta módszeresen felszámolja a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzítja a médiapiacot, megosztja az újságíró társadalmat, és mindezzel az EU-tagállamok körében példátlan mértékű ellenőrzésre tett szert a média fölött. A független hangok elhalkulása – folytatódik a cikk – tükröződik abban is, ahogyan a kisebbségi kérdésekkel foglalkoznak, ahogyan a diszkrimináció kimutatható az állami, illetve a kormánypárti médiában.

Kiszivárgott például, hogy a 2015-i migrációs válság alatt szerkesztői utasítások születtek arra, hogy menekültek gyerekeinek a képét ne mutassák. Urbán Ágnes, a Mérték médiaelemzője elmondja: ennek az volt az oka, hogy egy túlélésért küzdő család képével nem lehet félelmet kelteni, sokkal inkább azzal, ha 10-12 fiatalembert mutatnak.

Dombos Tamás melegjogi aktivista arról beszél az EurActivnak, hogy a migránsellenes kampány már nem működik, újabban ezért azt tesztelik, milyen kommunikációs potenciál van a kisebbségi csoportokban, így például a romákban, de leginkább a LMBT-közösségben. A cikk kitér egyebek közt arra, hogy tavaly megbírságolták a Coca Colát, mert homoszexuális pár csókját mutatta egyik reklámjában. A brüsszeli portál szerint egyre több jele mutatkozik az öncenzúrának, illetve fontos fejlemény az is, hogy a nemzetközi médiavállalkozások mára távoztak Magyarországról az RTL és a Ringier Axel Springer kivételével – de ez utóbbi nem annyira közügyekkel, hanem inkább bulvár- vagy életmódtémákkal foglalkozik.

A független média túlélését illetően kulcskérdés a hirdetési piac, vagyis az, hogy az autógyárak, kereskedelmi láncok, Magyarországon jelenlévő más cégek a kormánymédiát fogják-e gazdagítani a hirdetésekkel, vagy tudatosan odafigyelnek a függetlenekre is – olvasható az EurActivban.