Napi negatív rekordot döntött Magyarország a Covid-19 halálozások tekintetében épp aznap, amikor enyhített a kormány a korlátozásokon – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség, amiből szakértők arra következtetnek, félő, túl korai a nyitás.  A 2,5 millió beoltotthoz képest 10 százalék a kétszer beoltott, védett személyek aránya. Magyarország még így is egyébként második a beoltottság tekintetében az unióban.

Ugyanebben a megközelítésben tálalja az intézkedést a Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű honlapja. Hozzáteszi azonban Müller Cecília adatértelmezését, aki szerint feltorlódtak és összegeződtek a húsvéti adatok, s csak emiatt lett kiugróan magas a szerdai szám.

A kanadai The Globe and Mail nagyobb összefüggésben láttatja a fejleményeket. Régiónk lett ugyanis a legfertőzöttebb gócpont a világon jelenleg. A brit B.1.1.7 vírus terjedését gyakorlatilag nem tudták megfékezni az itteni kormányok. A lengyel egészségügyi miniszter egyenesen fogalmazott, a pandémia legnehezebb napjait éli meg most az ország. Az 1 millió lakosra kivetített 7 napos halálozási adat az uniós 331 haláleseti átlagnak több mint a duplája, a szerbeknél ez a szám 753, nálunk 720. A briteknél – jóval magasabb beoltottsági aránynál – ez a szám mindössze 52. Mindemellett a kórházban ápoltak száma is negatív rekordot dönt. A cikk úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor nem vette komolyan a bezárások életmentő értékét, amit a saját maga által elmondottak támasztanak alá.

A moszkvai Interfax híradása legfőképp a nyitás részleteit ismerteti, például azt, hogy a hotelekben turistákat nem, csak munkaügyben érkező külföldieket szállásolnak el. Ugyanakkor kitér arra, hogy az egyik legjobb a magyar beoltottsági mutató Európában, összefüggésben azzal, hogy öt vakcinával, többek között a Szputnyikkal és a Sinopharmával is oltanak. 

Német és osztrák cikkeket is besorolhatunk ebbe a hírsorozatba: a közszolgálati médiában úgy fogalmaznak, hogy kockázatos Covid-stratégiát követ Orbán Viktor.

Már 2019-ben felhúzták szemöldöküket az uniós vezetők, amikor először hallottak a sanghaji Fudan Egyetem magyarországi alapításának tervéről, hisz’ akkor már javában zajlott a CEU elűzése Magyarországról – számol be a Direkt 36-ra, mint forrásra hivatkozva a bne IntelliNews, az Európával foglalkozó nemzetközi szerkesztésű portál. A magyar kormány nem titkolt célja ezzel a stratégiai szövetség létrehozása Kínával, hogy Magyarország legyen a kínai befektetések és know-how közép-kelet-európai régió központja. Ahogy a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz vagy Paks-2 megépítéséhez, ehhez sem szükséges uniós közbeszerzési jóváhagyás, mivel államközi megállapodásnak tekinthető. Tegyük hozzá, hogy a Fudan Egyetemhez legalább 504 000 millió forint kölcsönt vesz fel a magyar kormány, ami több pénz, mint amit összesen a felsőfokú oktatásra áldozott 2019-ben. Paks ennek majdnem a tízszeresébe kerül. S mindehhez persze számoljuk hozzá a 14–15 évig fizetendő kamatokat az adófizetők pénzéből. A Fudan Egyetem az elitekhez rangsorolható ugyan, azonban oktatói állítólag együttműködnek a kínai hírszerzéssel. A tanároknak és a diákoknak legalább a negyede a kínai kommunista párt tagja.

A hazánkban és Spanyolországban talált kövületek alapján kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az afrikai emberszabású majmok és a törzsfejlődés során emberré vált őseink Európából vándoroltak Afrikába – foglalja össze az Amerikai Tudományos Akadémia kiadványában (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America) megjelent tanulmányt a Torontói Egyetem írása. A belső fül hallójáratának összehasonlítása nyomán jutottak erre a következtetésre, amit megerősített az is, hogy a korábban feltételezett 3–4 millió év helyett már jóval előbb, 10 millió évvel azelőtt kerülhettek oda a törzsfejlődés ezen egyedei Európából. A spanyol leletet Hispanopithecusnak, a magyart pedig Rudapithecusnak nevezték el azután, hogy David Begun 1997-ben fedezte fel Rudabányán ezt a rendkívüli majomleletet, és a mostani kutatást is ő vezette.

Szerinte az Afrikában talált csimpánzoknak és gorilláknak is hasonló volt belső fülük hallójárata. Sokan vitatják még ezt a következtetést, de a magyar lelet – Begun szerint – még alaposabb tanulmányozás után bizonyító erejű lehet.