Az Ukrajna ellen irányuló, erősödő orosz katonai fenyegetés láttán az Európai Parlament képviselői kijelentették: az agresszióért Moszkvának nagy gazdasági és politikai árat kell fizetnie. A Parlament 548 szavazattal, 69 ellenszavazat és 54 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában elítéli a jelenleg is zajló, nagyszabású orosz csapatösszevonást az ukrán határon. A képviselők követelik, hogy Moszkva azonnal vonja vissza erőit, és ne fenyegesse a szomszédos országot.

A képviselők kiemelik: a katonai művelet veszélyezteti az európai békét, stabilitást és biztonságot, emellett pedig arra szolgál, hogy Oroszország Ukrajna kárára politikai engedményeket zsaroljon ki vele a Nyugattól. Utalva Ukrajna NATO-csatlakozási terveire, az állásfoglalásban hangsúlyozzák: „a szövetségek megválasztása egyetlen ország esetében sem függhet egy harmadik ország jóváhagyásától”, ezért elutasítják azt az orosz törekvést, hogy egyes országokat „befolyási övezetébe” vonva Oroszország alakítsa ezen országok jövőjét.

Az Uniónak készen kell állnia arra, hogy határozottan figyelmeztesse Oroszországot: egy Ukrajna elleni esetleges katonai művelet nem pusztán elfogadhatatlan, hanem nagyon magas gazdasági és politikai árat fizetne érte Oroszország – áll az állásfoglalásban. A tagállamoknak az azonnali fenyegetésekre adandó válaszlépésként gyorsan meg kell egyezniük az orosz kormány elleni gazdasági és pénzügyi szankciókban ahelyett, hogy a fellépés előtt kivárnak egy újabb támadást.

Bármilyen új szankciócsomagnak ki kell terjednie az esetleges támadás tervezésében részt vevő tiszti karra és főtisztekre, az orosz elnök közvetlen környezetére és az őt körülvevő oligarchákra és családjukra. A szankcióknak az Európai Unióban található pénzügyi és tárgyi eszközök befagyasztását, beutazási tilalmat, Oroszország kizárását a SWIFT fizetési rendszerből, az orosz gazdaság számára fontos ágazatok célba vételét és az ország hírszerzése és katonasága finanszírozásának megzavarását is tartalmaznia kell.

A képviselők kérik, hogy az Európai Unió végre tegyen hiteles erőfeszítést az orosz energiaimporttól való uniós függés csökkentésére, és energiaügyekben is mutasson nagyobb szolidaritást Ukrajnával. Ehhez még szorosabban össze kellene kapcsolni az uniós és az ukrán energiahálózatot.

Az állásfoglalásban sürgetik, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezetéket ne helyezzék üzembe, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az uniós gázirányelv előírásainak.

A Parlament Oroszországot és a kelet-ukrajnai, az oroszok által támogatott szeparatistákat a tűzszüneti megállapodások megtartására buzdítja. A képviselők emellett felszólítják Oroszországot, hogy konstruktív módon vegyen részt a „normandiai négyek” csoportban (Németország, Oroszország, Ukrajna és Franciaország képviselői között) és a háromoldalú összekötő csoportban (Ukrajna, Oroszország, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a Donyec-medencében zajló háború feloldásáról zajló párbeszédben, és hajtsa végre nemzetközi kötelezettségeit, különösen a minszki megállapodásokból és az ENSZ tengerjogi egyezményéből eredőeket.

A Parlament teljes mértékben támogatja Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.

Oroszországi, szerbiai és kubai emberi jogi jogsértéseket ítélt el az Európai Parlament

A Parlament három állásfoglalást fogadott el oroszországi, szerbiai és kubai emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban.

A Parlament elítéli az ismételt üldöztetést és a Memorial emberi jogi szervezet két egységének: az International Memorial és a Memorial Emberi Jogi Központ bezárására tett politikai indíttatású kísérleteket. A képviselők a Memorial ellen felhozott összes vád azonnali ejtését kérik, és biztosítékokat várnak arra, hogy a szervezet állami beavatkozás nélkül folytathatja fontos munkáját.

Az állásfoglalás emellett további szankciók kivetésére szólítja fel az unió külügyi vezetőjét, Josep Borrellt. Az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében azokat az orosz tisztviselőket kellene szankciókkal sújtani, akik részt vesznek a Memorial, annak szervezetei és munkatársai jogellenes elnyomásában, és az ellenük indított bírósági eljárásokban.

A képviselők felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel a civil társadalom, az emberijog-védők és a független média elnyomásával, és felkérik a moszkvai EU-delegációt és a tagállamok képviseleteit, hogy szorosan kövessék nyomon a Memoriallal kapcsolatos helyzetet és a bírósági perek alakulását, és minden szükséges támogatást adjanak meg a célba vett szervezeteknek és egyéneknek.

Az állásfoglalást 569 szavazattal, 46 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett fogadták el.

Kényszermunka, emberkereskedelem gyanúja Szerbiában

A Parlament mélységes aggodalmának ad hangot a kínai Linglong Tire gyár észak-szerbiai Zrenjaninban zajló építkezésén mintegy 500 vietnámi polgár állítólagos kényszermunkája, emberi jogaik megsértése és emberkereskedelem gyanúja miatt. Felszólítja a szerb hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet, és garantálják az alapvető emberi jogok, különösen a munkavállalói jogok tiszteletben tartását a gyárban, tájékoztassák az Európai Uniót a vizsgálat eredményéről, és vonják felelősségre az elkövetőket.

Szerbia egyre több előjogot biztosít Kína és kínai vállalkozók számára, még akkor is, ha ezek ellentétesek az uniós joggal. A képviselők aggodalmukat fejezik ki Kína növekvő befolyása miatt Szerbiában, és általában a Nyugat-Balkánon. Felszólítják Szerbiát, mint uniós tagjelölt országot, hogy hozza jobban összhangba munkajogát az uniós rendelkezésekkel, és teljesítse a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ratifikált egyezményeit.

A képviselőket emellett aggasztja a szélsőséges csoportok és huligánok agressziója a békés környezetvédő tüntetők ellen. Nemrég szerte az országban széles körű tüntetések zajlottak két vitatott és a parlamentben rohamütemben elfogadott jogszabály miatt, amelyek egyike nagy környezeti hatással járó, kérdéses külföldi beruházások előtt nyitott ajtót. Az állásfoglalás a rendőrség által a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak mértéke miatt is sajnálatát fejezi ki.

Az állásfoglalást 586 szavazattal, 53 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Kubai helyzet

A képviselők José Daniel Ferrer, Lady in White Aymara Nieto, Maykel Castillo, Luis Robles, Félix Navarro, Luis Manuel Otero, Lorenzo Fajardo tiszteletes, Andy Dunier García és Yunior García Aguilera ügye kapcsán elítélik a tiltakozók, politikai másként gondolkodók, vallási vezetők, emberi jogi aktivisták és független művészek folyamatos és szisztematikus elnyomását, és a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását követelik.

Az állásfoglalást 393 szavazattal, 150 ellenszavazat és 119 tartózkodás mellett fogadták el.

Szlovéniai jogállamiság: a Parlament felmérte az uniós értékek állapotát az országban

Az államügyészi kinevezésekre, a média szabadságára és a jogállamiságot fenyegető veszélyekre összpontosító állásfoglalás néhány területen előrelépésről számol be.

A képviselők a csütörtökön 356 szavazattal, 284 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az uniós értékek tiszteletben tartása szempontjából tekintik át a szlovéniai fejleményeket. A képviselőket mélyen aggasztja „a nyilvános vita színvonala, az ellenséges légkör, a bizalmatlanság és a mély polarizáció” az országban. A szavazás a novemberi plenáris ülésen lezajlott vitát zárja le.

A Parlament tudomásul veszi az STA szlovén hírügynökségnek járó állami kifizetések újraindítását, de felszólítja a kormányt, hogy ezután jogi kötelezettségeinek megfelelően, rendszeresen teljesítse a kifizetéseket, és garantálja a hírügynökség szerkesztőinek függetlenségét.

A képviselők továbbra sem nyugodtak amiatt, hogy prominens közéleti személyiségek és politikusok, köztük kormánytagok újságírókat támadnak, lejárató kampányokat és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket indítanak ellenük. Felszólítják a kormányt, hogy megfelelő módon finanszírozza az RTV szlovén közszolgálati televíziót, és hagyjon fel a szerkesztői munka politikai befolyásolásával.

A szlovén média tulajdonviszonyainak átláthatatlansága szintén aggodalomra ad okot. A képviselők egyértelmű szabályokat várnak az állam vagy az állami vállalatok hirdetésre fordított összegeire vonatkozóan, és elvárják a megfelelő hozzáférést a nyilvános információkhoz. Az állásfoglalásban megjegyzik: a kormány által 2020 júniusában előterjesztett módosítások, amelyeket 2021 végéig el kellett volna fogadni, növelnék a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát. A képviselők a tömegmédiáról szóló törvény függőben lévő vitájának felgyorsítását is szorgalmazzák.

A szlovén kormány 2021-ben 312 napig visszatartotta a szlovén hírügynökségnek az általa végzett közszolgálati feladat ellátásáért törvényesen járó kifizetéseket. November óta újból megindultak ugyan a kifizetések, de az állam legalább 507 000 eurónyi tartozást még mindig nem egyenlített ki.

A Parlament üdvözli, hogy hathónapos késedelmet követően novemberben végre kinevezték Szlovénia két delegált ügyészét az Európai Ügyészségbe, de aggasztónak találja, hogy a vonatkozó jogszabályok javasolt módosításai lehetővé tennék az ügyészek kinevezési kritériumainak visszamenőleges hatályú módosítását, vagyis a két újonnan kinevezett ügyész bármikor elbocsátható lenne. A Parlament tudomásul veszi a Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács forrásainak megnövelését, és kéri, hogy a szlovén kormány a megerősítésre váró nemzeti ügyészek kinevezési eljárását is zárja le.

Szlovéniában a jelenlegi 258 ügyészi álláshelyből csak 206 van betöltve. Legalább 15 megválasztott államügyész vár kinevezésére, miközben a Bizottság a 2021. évi jogállamisági jelentés Szlovéniáról szóló országfejezetében megállapította, hogy az államügyészek kinevezése indokolatlanul késik.