Az ukrán hatóságok szerint súlyos civil áldozatokkal járt az orosz erők bombázása Mariupolban és Csernyihivben; hasonló vádakkal állt elő Oroszország is. A Financial Times szerint létrejött egy 15 pontos megegyezéstervezet a két ország között, de a nap végére újra fellángolt a kommunikációs hadviselés is.

Tíz, kenyérért sorban álló ukrán lakost ölt meg egy orosz bombatalálat Csernyihivben, jelentette az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. A helyszínről videófelvételeket is közöltek. Az orosz védelmi minisztérium szerint nincsenek orosz katonák Csernyihivben, és vagy az ukrán erők aknatüze okolható, vagy a videó az ukrán titkosszolgálat koholmánya.

A mariupoli városi tanács szerint találat érte a városi színház épületét, amelyben tömegesen kerestek menedéket civilek, az áldozatok pontos számáról azonban még nem közöltek adatot.

A Financial Times megszerzett egy tizenöt pontos tervezetet, amiről azt mondták, hogy Oroszország és Ukrajna közel jár a megegyezéshez. Ez alapján Ukrajna erős biztonsági garanciák mellett lemondana a NATO-tagságról, és Ausztriához hasonló semleges státuszt vállalna, leszerelve fegyverrendszerei jórészét. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov elfogadható kompromisszumnak nevezte a tervezetet, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy ha nehezen is, de előrehaladnak a tárgyalások.

(MTI, 18:29) A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.

(MTI, 20:18) Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők, sérültek

Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte ellenséges tüzérségi támadás a konvojt ma délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.

Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, ami jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert. Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket. – Az orosz védelmi minisztériumnál a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint rögtön cáfolták, hogy az orosz erők mértek volna csapást a színházépületre. Állításuk szerint azt az Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda este lövedékek csapódtak be több lakóházba Kijev Pogyil kerületében, amely a Dnyeper folyó jobb partján fekszik, és viszonylag közel van a városközponthoz. A tüzeket lokalizálták, de az oltás még tart. Egyelőre nem találtak áldozatokat – írta a polgármester.

* * *

„Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között” – jelentette ki. Hozzátette: „a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére”.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és nagy beruházásokat követel, amihez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák. A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is tetemes pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára – hangsúlyozta.

„Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében” – hangoztatta. A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen „jóhiszemű” diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

(MTI, 18:24) Zelenszkij légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól

Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását. „Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-asra és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amik segíthetnek a védekezésben „Ukrajnának, és egyben Európának is”.

Az elnök kijelentette, hogy Oroszország sok ezer ember számára a „halál forrásává” változtatta az ukrán égboltot. „Az orosz csapatok már mintegy ezer rakétát lőttek ki Ukrajnára. Számtalan bombát. Drónokat használnak a pontosabb célzáshoz. Ez olyan terror, amelyet Európa nyolcvan éve nem élt meg” – hangoztatta. „Van egy álmom. Ezek a szavak mindenki számára ismertek” – mondta Zelenszkij, utalva Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos híres, 1963-ban tartott beszédére. „Én ma azt mondom: szükségem van a segítségükre. Égboltunk védelmére van szükségünk, az önök döntésére és segítségére” – folytatta.

Az elnök – amerikai híradások szerint – „érzelmekkel túlfűtött” beszédében arra kérte az amerikaiakat, hogy képzeljék bele magukat az ukránok helyzetébe. Felidézte a második világháborúban a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont ellen végrehajtott japán támadást, amikor – mint fogalmazott – „az amerikaiak feje fölött lett fekete az ég”, valamint a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyait elpusztító, 2001-i terrorcselekményt. Hangsúlyozta: most, az elmúlt három hétben, minden nap ukránok haltak meg.

Zelenszkij azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hozzon létre új szövetséget a békéért, olyat, amely 24 órán belül minden szükséges segítséget képes megadni. „Február 24-én kezdődött az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás. Az lett volna igazságos, ha egyetlen nap alatt véget ért volna. 24 óra alatt. Úgy, hogy a gonoszt azonnal megbüntetik. Ma a világnak nincsenek ilyen eszközei” – mutatott rá az ukrán államfő.

Hangsúlyozta, hogy „a múlt háborúi arra ösztönözték az elődöket”, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, amelyeknek meg kell védeniük az embereket a háborútól. Szavai szerint viszont ezek az intézmények nem működnek. „Ezért új intézményekre, új szövetségekre van szükség. És mi ilyet kínálunk” – mondta.

Kifejtette: olyan egyesülés létrehozását javasolja, amelynek elnevezése lehetne: «U-24, Egyesülés a békéért». Ez szerinte „olyan felelős államok uniója lenne, amelyek rendelkeznek erővel és lelkiismerettel a konfliktusok azonnali megállításához”. Hozzátette, hogy az egyesülésnek minden szükséges segítséget 24 órán belül biztosítania kellene egy megtámadott országnak, beleértve fegyvereket, szankciókat és humanitárius, politikai és pénzügyi támogatást. Megjegyezte, hogy egy ilyen szövetség segítséget nyújthatna a szenvedőknek természeti vagy ember okozta katasztrófák, humanitárius válság, illetve járványok esetén is.

A Jevropejszka Pravda című ukrán hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei légvédelmi rakétarendszereket küldenek Ukrajnába az orosz támadás elleni védekezés végett. A hírtelevízió idézett egymagasrangú amerikai tisztségviselőt, aki szerint a szállítandó légvédelmi rendszerek között lesznek Osza típusú automatizált légvédelmi rakétarendszer, SZ-300-as rendszerek (SA-10), és Sztrela hordozható légvédelmi rendszer is. A név nélkül idézett amerikai tisztségviselő csak annyit árult el, hogy a rendszereket a partnerországoktól kapta az Egyesült Államok, és már „úton vannak”. Szavaiból nem derült ki, hogy még az Egyesült Államok felé vagy már Ukrajnába.

(MTI, 17:21) Putyin: valódi fenyegetés volt: Kijev atomfegyverhez akar jutni

„Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az orosz elnök. Putyin megismételte a magas rangú orosz katonai vezetők által már hangoztatott vádat, amely szerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő.

„Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, a többi között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta. Putyin szerint Ukrajna „”az Egyesült Államok és számos nyugati ország bátorításával célzottan erőszakos forgatókönyvre, vérfürdőre és etnikai tisztogatásra készül a Donyec-medencében”.

„Véres terrorcselekménynek” minősítette az orosz elnök a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több, mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást. A Nyugatot „erkölcsi lebomlással” és „teljes elembertelenedéssel” vádolta meg, amiért nem vett tudomást a történtekről, a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította.

Putyin most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét. A támadás megindításáról szóló döntésről szólva hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a helyzet diplomáciai úton történő megoldásának lehetőségei teljesen kimerültek, mégpedig nem Moszkva hibájából. Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülésére az ukrán városokban.

Első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy – mint mondta – a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak: ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülésére hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel.

(MTI, 16:58) Volt orosz kormányzati tanácsadó szerint az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza

Az orosz gazdaság 20-30 évet eshet vissza, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával – mondta kedden az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója, aki 2013-ban Franciaországba menekült. „Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt” – jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt „hatalmas recesszió” következik Oroszországban, és az ország „várhatóan” fizetésképtelenné válik.

Az 50 éves Gurijev a 2010-es évek elején az orosz kormány egyik tanácsadója volt, részt vett az orosz Szberbank vezetésében, és Vlagyimir Putyin elnök politikáját bíráló számos írást jelentetett meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, ami miatt egyre inkább veszélyben érezte magát a hazájában, ezért 2013-ban Franciaországba emigrált.

Gurijev szerint „az elmúlt nyolc évben az orosz gazdaság stagnált. De amivel most néz szembe, az az orosz gazdaságot húsz-harminc évvel fogja visszavetni a háztartások bevételeit és a gazdaság struktúráját illetően… Nehéz elképzelni hány évre van szükség, hogy a 2021-i GDP szintjére érjünk vissza” – mondta a közgazdász, aki szerint az orosz gazdasági helyzet „egy tragédia, még ha nem hasonlítható is az ukrajnai drámához, de azért ez is egy tragédia”. 

A közgazdász szerint Putyin „lerövidítette a rezsimje várható életkorát” az Ukrajna ellen „rosszul kiszámított” támadással. Úgy látja, hogy Putyin „rosszul tájékozott, túlbecsüli az orosz hadsereg erejét, és alábecsüli az ukránok eltökéltségét a harcra, és a nyugatiak egységét is alábecsüli”.

„Teljesen ismeretlen területen járunk. Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe. Ha leválasztjuk róla, sok minden összetörik. Nem tudni, hogyan fog működni a gazdaság a tajvani félvezetők nélkül vagy az oroszországi Boeing és Airbus repülőgépek karbantartása nélkül – fogalmazott. – Sok vállalkozó számára az élete projektje megy tönkre a rubel összeomlása és a számos tehetség távozása miatt” – tette hozzá.

(MTI, 14:29) Az Európa Tanács kizárta tagjai közül Oroszországot

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága mai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárásban úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg. Kedden az orosz külügyminisztérium tájékoztatta a szervezet főtitkárát, hogy az alapokmánynak megfelelően kilép az Európa Tanácsból, valamint azon szándékáról, hogy felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

(MTI, 10:53) Stoltenberg: az orosz beavatkozás hosszantartó hatással lesz a biztonsági környezetre

Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszantartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve szerdán. Közölte: a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra.

Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélik, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, nem hagyva kétségeket afelől Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát – mondta. A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus.

A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjék, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.