Orbán lapozott egyet és most már nem az LMBTQ-közösségekre vonatkozó törvény miatt hibáztatja Brüsszelt a covid-féle helyreállítási támogatás visszatartása okán – írja a Financial Times. Mintegy 15 000 millió eurót (=6 100 000 millió forint) szeretne lehívni a magyar kormány az EU-tól, de a korrupció, a jogállami normasértés miatt beragadt ez az összeg is. Ráadásul a régióban egyedülálló forintgyengülésnek is szenvedő tanúi vagyunk, hisz’ miközben a złoty és a cseh korona 4 százalékot veszített értékéből, addig a forint a tizedével gyöngült ez év eleje óta.

A befektetők ugyanakkor árgus szemekkel figyelik az Európai Bizottságot, milyen döntést hoz, miután 4 pontban igyekezett orvosolni a magyar kormány a kifogások egy részét, s rögtön utána szerfölött optimistán nyilatkozott Orbán Viktor, illetve a tárcavezetők egynémelyike. Noha Brüsszelben egyesek már derűlátók a megegyezést illetően, a Financial Times elemzője is úgy látja, ez egy sokkal összetettebb probléma annál, minthogy egy négypontos válasszal rendezni lehessen, sok munka van még hátra bármilyen áttörés eléréséig. Ha pedig elhamarkodottan és esetleg könnyelműen cselekedne az Európai Bizottság, akkor az uniós parlamenti képviselők heves ellenállásba lendülnének. Az Európai Unió soros elnökségét átvevő Csehország a lehető leggyorsabb megoldásban bízik, erről külügyminisztere is nyilatkozott, hogy mielőbb fel kell oldani a patthelyzetet Brüsszel és Budapest között.

Ugyanakkor pénzügyi elemzők óvatosságra intenek: Orbán ígéretei önmagukban aligha fogják a piacot lehűteni. Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre annyit mondott, megkapták a magyar kormánynak az uniós kifogásokra vonatkozó válaszlevelét.

A német-, a csehországi, az indiai, a norvégiai és a magyarországi ukrán nagyköveteket felmentette tisztségéből a hétvégén Volodimir Zelenszkij elnök – számol be a Reuters alapján jó pár sajtótermék. A közleményben ezt a soron következő rotációval magyarázza az elnöki hivatal: a döntés hátterében nincs semmilyen rendkívüli. Az egyelőre nem tudható, hogy kik számíthatnak további előremenetelre. Mindenesetre a német nagyköveti csere látszik a legkritikusabbnak, aminek hátterében Németország Oroszországtól való energiafüggősége az egyik legkényesebb diplomáciai kérdés. Andriy Melnyk nagykövet ellenben különösen szókimondó, aki a közösségi médiát is bevetette érvelésére, amikor a németek nem voltak hajlandók fegyvereket küldeni Ukrajnának, illetve Scholz kancellár vonakodott Kijevbe utazni. Kijev és Berlin egyébként most is „fasírtban vannak” a Siemens kissé hosszúra nyúló turbina-karbantartása miatt, ami akadályozza az energiaellátást. A szintén szókimondó ukrán budapesti nagykövetre nem tér ki az írás.

Az Ukranian News viszont megírja, hogy június 24-én hasonló nagykövetváltásra került sor Iránban, Grúziában, Szlovákiában, Portugáliában, Tádzsikisztánban, Libanonban és Ausztráliában.

A német RTL, az International Business Times, illetve a francia AFP hírügynökség tudósítása szerint példaérétkű az a kezdeményezés, ami Szegedről indult, ahol a fűtést geotermikus megoldással, a forró gyógyvizek energiahasznosítására akarják felhasználni. Az orosz gáz- illetve az olajszállítások leállítására készülve a magyar leleményesség jó példa lehet minden európai ország számára. A jövőre befejeződő beruházás 27 ezer lakást fűtenek majd ekképpen Szegeden, miáltal Izland után ez lesz Európa legnagyobb alternatív energiafelhasználása, amire az EU 500 millió eurót adott. 

Az elsők között számolt be a The Washington Post arról, hogy az Egyesült Államok megszünteti a kettős adózást kizáró 1979-i törvényt Budapesttel szemben, miután a magyar kormány nem hajlandó a nemzetközi összefogással bevezetendő intézkedést elfogadni a vállalati 15%-os társasági minimumadóról. Ennek indoka az amerikai pénzügyminisztérium szerint az, hogy nem lesz kölcsönös a két ország közti előnynyújtás, mi több, az Egyesült Államok innentől kezdve rosszul fog járni, hisz’ a magyaroknál mindössze 9%-os ez a mérték, noha 40 éve 50% volt – fogalmazott ennek kapcsán Jannet Yellen tárcavezető, aki elmondta azt is, hogy tavaly ősz óta tárgyalnak erről Budapesttel.

Idézi a lap Szijjártó reagálását is, aki szerint nem számít, milyen nyomás alá akarja helyezni őket az Egyesült Államok, akkor sem fognak több tízezer állást emiatt kockára tenni, úgyhogy erre vonatkozó elképzeléseiket tovább egyeztetik a republikánus kollégáikkal.