Uniós tagállamok részéről ellenállásba ütközik az Európai Bizottság javaslata, hogy csökkentsék gázfelhasználásukat 15 százalékkal, a felkészülés jegyében arra az esetre, ha az oroszok visszafognák az ellátást – írja a Reuters.

A brüsszeli végrehajtó testület szerdán állt elő azzal az indítvánnyal, hogy augusztustól a múlt öt év átlagához képest 15 százalékkal mérsékeljék a gázfogyasztást. A 27 tagállam közül azonban legalább egy tucat ellenvetésekkel élt azzal a ponttal szemben, hogy az uniós intézmény akár kötelezővé is tehetné ezt az alapesetben önkéntes lépést, ha ellátási veszélyhelyzetet lát. A Reuters Dániát, Franci-, Ír-, Olaszországot, Máltát, Hollandiát, Lengyelországot és Portugáliát – vagyis az orosz gáztól nem vagy csak kevéssé függő tagországokat – nevezi meg a kötelezővé tétel ellenzői közül. Külön tesz említést Magyarországról, aminek a kormánya exporttilalmat rendelt el a gázra.

A tagországok EU-nagykövetei ma összeülnek, hogy közös döntést próbáljanak kidolgozni az energiaügyi miniszterek jövő keddi rendkívüli tanácskozására. Ebben a kérdésben nincs vétójog, a döntéshozatalhoz minősített többségre van szükség, ami legalább 15 tagállam egyetértését igényli, tehát az esélyek meglehetősen billegőek.

A tiltakozók szerint a veszélyhelyzet elrendelését a tagállamoknak saját kezükben kell tartaniuk, míg a nagykövetek előtt fekvő bizottsági javaslat szerint a végrehajtó testületet csupán konzultációs kötelezettség terhelné a tagállamok képviselőiből álló gázügyi koordinációs csoporttal, mielőtt kötelezővé tenné a 15 százalékos fogyasztáscsökkentést.

Az európaiak energiaügyi huzakodásának a témája azonban ma eltörpül a nemzetközi médiában ahhoz képest, hogy tegnap lemondott Mario Draghi olasz miniszterelnök, és szeptember 25-én előrehozott választásokat tartanak Itáliában; az ország a gazdasági súlya az EU-ban a harmadik legnagyobb. Mivel jár az újabb olasz belpolitikai felfordulás Európa és a világ számára? A Politico című amerikai lap európai kiadása szerint azzal, hogy kritikus időszakban meggyengül Európa vezetése. A választásokon a jobboldali pártoknak vannak győzelmi esélyeik, és ezek kormánykoalícióra léphetnek az Olasz Testvérek elnevezésű nemzeti konzervatív párttal, amelynek a vezetője, Georgia Meloni az ország új miniszterelnöke lehet, de a kormányalakítási egyeztetések hónapokra is elhúzódhatnak. Draghi távozása megfosztja az EU-t egyik legtapasztaltabb vezetőjétől és az európai gazdaságtan óriásától, amikor igen nehéz idők járnak az unióra – írja a Politico.

„Már csak ez hiányzott!” – kommentálja a párizsi Le Monde Draghi távozását. A lap szerint most, miután az olasz kormányválság az ukrajnai háború, a Moszkvával vívott gázháborúskodás, az emelkedő árak, illetve a recesszió és a covid-19 visszatérésétől való aggodalmak közepette robbant ki, az európaiak viharoktól tartanak az unión belül. A kommentár felhívja a figyelmet arra, hogy Olaszország a járvány negatív gazdasági következményeinek a leküzdését szolgáló helyreállítási uniós alap legnagyobb pénzügyi kedvezményezettje: a 750 000 millió eurós támogatási forrásból 69 000 millióra tarthat igényt.

„Ha Itália a saját előnyére tudja fordítani ezt a pénzesőt, és új alapokra képes helyezni gazdaságát, akkor abból az egész EU profitálni fog. Ha azonban az olaszok elbuknak, akkor Berlin, Hága és a többi fukar ország soha többé nem lesz hajlandó ismét belevágni az európai szolidaritás kísérletébe. Ebben az értelemben Itália jövője egyben Európa jövője is”

 – idézi a francia lap Jean Pisani-Ferryt, a híres párizsi politikatudományi egyetem, a Science-Po professzorát.

Ezt a – nem tudjuk még, mennyire kasszandrai – jóslatot a fukarokat illetően máris alátámasztani látszik a Handelsblattnak, a német üzleti körök vezető napilapjának a véleménycikke. Eszerint az Európai Központi Bank – amit korábban éppen Mario Draghi vezetett, és ami most a francia Christine Lagarde irányítása alatt fél százalékpontos kamatemelést hajtott végre, amivel a történelemnek adta át a negatív kamatok időszakát –, szóval ez a központ bank a Handelsblatt szerint „túlságosan politizál, ami veszélyes dolog”.

A véleménycikk szerzője – Frank Wiebe – azt érti ez alatt, hogy a szóban forgó intézmény az olyan, nagy mértékben eladósodott országoknak is hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani, ahol az állami finanszírozás túlságosan költséges lenne – és ilyen országként konkrétan Itáliát nevezi meg.

És végül Magyarországról. Ezrek tiltakoznak az Orbán-kormány ellen – ezzel a címmel számol be a Frankfurter Rundschau a legfrissebb magyar fejleményekről. A tudósítás kiemeli, hogy az adóreform az eddiginél jobban megterheli a kisvállalkozókat és a szabadfoglalkozásúakat, a kormány pedig a magas infláció és az EU-val való harc miatt erős nyomás alatt van.