Noha az Európai Bizottság az uniós források 70%-ának megvonását javasolta Magyarország számára, de nyitva hagyja az ajtót a kompromisszumok előtt – írja a Politico.  Erről vasárnap tehet bejelentést Brüsszel, és ami azt is jelenti, hogy ilyen még sosem történt az Európai Unió történetében.

Mindez annak az eredménye, hogy az elmúlt 12 évben az Orbán-kormány szisztematikusan bontotta le a magyar demokratikus intézményrendszert, és rendszerének sajátosságaként építette ki a korrupciót. Ezzel egyidőben viszont a Bizottság értékeli, hogy a múlt hetekben számos olyan reformlépés megtételére tett ígéretet a kormány, amellyel meg akar felelni Brüsszelnek. Egy névtelenül nyilatkozó uniós forrás ezt meg is erősítette: Brüsszel nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Magyarország jó irányba mozdult el, miután megtette az első lépéseket a reformok felé. Ugyanakkor egyelőre nem tudható, milyen döntést hoz ebben a kérdésben az Európai Tanács. Ad-e még egy esélyt Magyarországnak azok után, hogy rendszerszintű problémák vannak. Az Európai Bizottság döntését követően a Tanácsnak két hónap áll rendelkezésére, hogy végleg eldöntse a kérdést. Miközben a magyar civil szerveztek kételyeiket fejezik ki, mennyire vehetők komolyan Orbánék ígérgetései, egyre inkább úgy látszik: az uniós vezetők nyitottak arra, hogy megadják a lehetőséget az uniós források elérésére.

Imádta az orosz sajtó, és persze ellenkező előjellel az ukrán sem mellőzte Menczer Tamás államtitkárnak azon kijelentését, hogy szerinte enyhíthet az Európai Unió az Oroszország elleni szankciókon a hideg tél közeledtével – írja a Vecsernaja Moszkva, az Esti Moszkva portál. Az újságnak ennek kapcsán Ivan Меzjuho szakértő két verziót fejtett ki: taktikai megközelítésben ez nem jelenti az Európai Unió és Oroszország viszonyának javulását. Stratégiai tekintetben viszont Európa rájön, milyen siralmas helyzetbe kergette magát. Az uniós vezetők el fognak vándorolni Putyinhoz szép sorban, mert a második telet már nem fogják átvészelni orosz fűtőanyag nélkül – vizionálja a szakértő. Meggyőződése ugyanis, hogy nem tudják Oroszországot izolálni, ahogy azt tervezték. Már jövőre könyörögni fog Brüsszel Moszkvának, ami – mint a szakértő mondja – amúgy is kiválóan átirányította olajexportját Ázsiába. Úgy látszik, még Indonézia piacára is be tud törni…

Mindehhez az Ura, az Urál-menti orosz hírportál hozzáteszi, hogy ugyanezt a gondolatot pedzegette Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is, és hasonlóképpen vélekedik, szerintük, az osztrák külügyi vezetés is. Tovább dramatizálva a helyzetet, az orosz írás megjegyzi, hogy a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) hírügynökség is fogalmazott már úgy, hogy az EU nem tud úrrá lenni az energiaválságon.

Érdemes megjegyezni, hogy Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről elmondott szerdai beszédében mintha ennek az ellenkezőjét fejtette ki.

Az ugyancsak orosz Interfax hírügynökség a Bloombergre hivatkozással úgy értesült, hogy az Európai Bizottság valóban meg akarja vonni Orbán kormányától az uniós forrásokat, és ezt előreláthatólag szeptember 18-án jelenti be. Ám Orbán az ügyet előbbre lendítő törvényi és egyéb változtatásokat ígért, amiknek a teljesítésére Brüsszel három hónap haladékot ad.

Az orosz hírügynökség persze hozzáteszi a maga megjegyzését, ami szerint Magyarország ellen egy új törvényt alkalmaznak (a jogállami normasértésre bevezetett mechanizmust), és úgy büntetik az országot, hogy gazdasági érdekeit aláássák – véli az Interfax.

A párizsi székhelyű, angol nyelvű Worldcrunch fontosnak tartotta ismertetni a Die Welt cikkét, ami megállapítja: az Európai Unión belül Magyarország és Bulgária között szövődik a szövetség közös orosz álláspontjukból adódóan. Az orosz gázimportot elutasító előző bolgár kormány, Kiril Petkové megbukott, a mostani, az átmeneti kormány viszont egyre szorosabb kapcsolatot ápol Orbánékkal, és persze oroszpárti.

Októberben ismét választások lesznek, s nagy a tét az Európai Unió számára is. A bolgár közvélemény – felmérések szerint – megosztott, elbillenhet az oroszpártiság irányába éppúgy, mint a nyugatiasodás felé.

A nemzetközi lapszemle a www.muosz.hu portálról átvett tartalommal folytatódik:

Der Spiegel Az Európai Bizottság megvonna némi pénzt Magyarországtól, de nem túl sokat. Hogy mennyit, azt nem tudni, de mindenképpen kevesebbet, mint amennyivel a testület idáig fenyegetett. Bírálók ugyanakkor úgy vélik, ez az utolsó esély, hogy a magyar kormány ne vigye az országot végleg a tekintélyelvűség útjára.

A lap úgy értesült, hogy Brüsszel vasárnap szankciókat kíván javasolni a jogsértések miatt. A nyár közepén az illetékes biztos három támogatási program 70 %-ának a befagyasztását vetette fel, ami azt jelentené, hogy a hosszú távú költségvetésben szereplő 34 milliárd euró kb. 20 %-a úszna el. Nemzetközi jogászok ugyanakkor nemrégiben azt követelték, hogy az EU egy fillért ne adjon Orbán Viktornak.

Ennél sokkal enyhébb az előkészületben lévő intézkedés, mert a magyar vezetés egy sor reformot lengetett be a jogállami gondok orvoslására. És ezt a Bizottság láthatóan figyelembe kívánja venni. Két napja a költségvetési biztos igen dicsérően szólt EP-képviselők előtt a magyar reformtervről.

Moritz Körner, német liberális képviselő ugyanakkor nagyon ildomosnak tartja, hogy a Fidesz valóban lényegesen javítson a demokratikus normák állapotán, bár kétli, hogy ez tényleg bekövetkezik. Hiszen bizonytalan, hogy az elképzelésből mennyi válik valóra, és hogy mennyire lesz hatékony az új rendszer. Azt viszont nagyon rosszalja, hogy ily módon akár már november közepén utalhatják a pénzt, beleértve a koronaalapot.

Egyesek ugyanígy vélekednek a végrehajtó testületben is. Azon kívül a magyar javaslat még akkor sem oszlatna el minden aggodalmat, ha teljes mértékben megvalósul. Ráadásul lehetetlen, hogy vasárnapig az Országgyűlés elfogadja az idevágó törvényeket. Már csak ezért is biztosra vehető, hogy a Bizottság három nap múlva a pénzek felfüggesztését kezdeményezi.

Bloomberg Beavatott körök elárulták, hogy a Bizottság a jogállami kifogások miatt támogatja a pénzek megvonását Magyarországtól. A hivatalos döntés vasárnap születik meg, az utolsó simításokat még most végzik a tervezeten. De a bizonytalanság miatt a befektetők már hónapok óta adják el a magyar állampapírokat, a forint pedig ismét veszített értékéből a most kiszivárgott értesülés hatására.

Brüsszel ugyanakkor felveti, hogy az EU adjon időt Orbánnak a korrupció megfékezésére tett ígéret beváltására. Erre egy hónap állna rendelkezésére, de ha kell, még további két hónappal kitolhatják a határidőt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Nagyot változott az Orbán Viktor által megütött hang ahhoz képest, ahogy a politikus a Fidesz áprilisi választási győzelme után beszélt. Akkoriban a miniszterelnök harcos üzeneteket küldött Brüsszelbe, mondván, hogy ekkora fölény birtokában az uniós ellenfelek ne akarják megmondani neki, hogy mit csináljon. Adják fel, és az ország egyébként sem szorul rá alamizsnára.

Most viszont, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent számára a jogállami mechanizmus, már más húrokat penget. Igaz, másokat bíz meg azzal, hogy a magyar engedményekről tárgyaljanak. Így Varga Juditot, aki ismertette Brüsszelben mind az új korrupcióellenes hatóság, mind a témával kapcsolatos leendő szakértői munkacsoport tervét. Ugyanakkor Hadházy Ákos azon ironizál, hogy Orbán miért nem engedi meg egyszerűen a csatlakozást az Európai Ügyészséghez. Hát azért, jön a válasz, mert annak a vezetőjét nem ő nevezi ki.

Süddeutsche Zeitung Ursula von der Leyen sok pátoszt vetett be, hogy eloszlassa a benyomást, mármint hogy a Bizottság megfeledkezett a bajban lévő tömegekről, ám igazából csupán ködös ígéretekre futotta tőle. Az viszont egyértelmű volt, hogy szerinte Ukrajna támogatásán és az orosz elnök megfutamításán múlik a válság megoldása, mivel itt a tekintélyelvűség ütközik meg a demokráciával. Ám kellő bátorsággal és szolidaritással Putyin veszít, Európa pedig nyer – mutatott rá.

Éppen ezt a bátorságot és szolidaritást kell a Brüsszelnek tettekre váltania az EU eddigi talán legnagyobb válságában. Ám az energiagondok folytán egyre nehezebb lesz megőrizni ezt az egységet, és nem csupán azért, mert Putyin barátjaként Orbán keresztbe fekszik. Lehet, hogy von der Leyen pont ilyen megfontolásból nem jelentett be új szankciókat és nem sürgetett további fegyverszállításokat Ukrajnának.

Viszont sokak szerint kiábrándító volt, amit a jogállam kapcsán kifejtett. Kilátásba helyezte, hogy az Unió harcol a bíróságok önállóságáért, valamint a korrupció ellen, ám nem nevezte néven a két bűnöst: Magyarországot és Lengyelországot. Mindent egybevéve a beszédnek az év csúcspontját kellett volna jelentenie az Európai Parlamentben, de a szokásos rutin lett belőle.

Frankfurter Allgemeine Zeitung A háború volt a fő téma az Unió helyzetéről tartott beszédben, amelyet Ursula von der Leyen ismertetett Strasbourgban, miután a viszály következményei Európát is alaposan próbára teszik. Épp ezért szólított fel a törékeny egység megerősítésére, mivel a jelenlegi helyzet a Bizottság mozgásterét is erősen szűkíti.

Az energiaárak ügyében a politikus bedobott 140 milliárd eurót, tehát hogy ennyit tudnának szétosztani a rászorulók között a tagállamok, ha hatósági árat érvényesítenének, de később kiderült, hogy valójában jóval kisebb lenne az összeg. Viszont már nem követelt ársapkát az orosz gázra, az ötlet ugyanis megbukott miniszteri szinten, mert egyes országok félnek, hogy ez esetben egyáltalán nem jutnak hozzá az orosz szénhidrogénhez.

Arról is beszélt: az EU nem engedi meg idegen autokratáknak, hogy trójai faló segítségével belül támadják az európai demokráciát. De vannak bajok belül is, főként Magyarországgal és Lengyelországgal, ahol bedarálták a jogállamot. Ebbe azonban az elnök asszony nem ment bele, a két féllel folynak a tárgyalások a reformokról, mielőtt kiutalnák számukra a milliárdos támogatásokat.

Az uniós államháztartás védelméről ejtett szavak elsősorban az magyar vezetésnek szóltak. Kilátásba helyezte, hogy a jövőben keményebben megtorolják a törvénytelen meggazdagodást, az illegális befolyásolást és a hatalommal való visszaélést. Kétes hatalmak politikai barátai ezt a kitételt azonnal visszautasították.

Politico Strasbourgi felszólalásában a Bizottság elnöke magasztos gondolatokat fogalmazott meg, de ott van a háború, amelyet előbb még meg kell nyerni. Mindenesetre a vezérgondolat az volt, hogy meg kell menteni a demokráciát, bár látszik, hogy az EU cselekvőképessége messze nem tart lépést az elvekkel. Mindenesetre von der Leyen lehetőséget kapott, hogy felsorolja az eredményeket és a következő évek fő céljait, de sokkal többet foglalkozott azzal, hogy érvényt kell szerezni a normáknak.

Merthogy az Oroszország által indított háború az európai ideálok és jövő ellen is irányul. Csakhogy mindjárt az elején ott az ellentmondás, hogy össze kell fogni a világban a közös értékeket valló országokkal, ám eközben nem tudnak mit kezdeni azokkal a tagokkal, amelyek az Unión belül nem teljesítik vállalásaikat. Nem sokat mondott a politikus a Magyarországgal és Lengyelországgal zajló jogállami csatáról, ami pedig a fő mumus az EP számára. Csupán azt pendítette meg, hogy a szervezet ragaszkodik a bírói függetlenséghez, továbbá hogy a feltételességi mechanizmus segítségével megóvja közös költségvetést. Amit egy ügyben még bejelentett, az inkább a külső veszélyekkel foglalkozik és nem a megtévedt tagok kormányával.

Az Amnesty International azt követeli, hogy az Európai Tanács fogadja meg az EP legfrissebb jelentésében foglaltakat és lépjen fel, miután Magyarországon még tovább romlik az emberi jogok helyzete. A nemzetközi jogvédő szervezet brüsszeli irodájának igazgatója szerint az, hogy a strasbourgi parlament félreveri a vészharangokat, alátámasztja az NGO által jó ideje megfogalmazott aggályokat.

Hiszen amióta négy éve megkezdődött a jogállami eljárás, újabb és újabb támadások érint a bíróságok önállóságát, törvények születnek a melegek és más nemi kisebbségek ellen, megkapták a magukét a menekültek és elnyomják a szólás, illetve gyülekezés szabadságát. Márpedig ennek azonnal véget kell vetni.

Az EP elé került összefoglaló szélesre tárja a kaput, hogy véget érjen az évek óta tartó gittrágás, miközben a magyar kormány újra meg újra nekiront az emberi jogoknak, illetve a jogállamnak. Viszont nem szabad belemenni kozmetikai változtatásokba, amelyek célja, hogy a Fidesz végre hozzájusson az uniós alapokhoz.

https://www.amnesty.org/en/latest/press-release/2022/09/eu-council-must-act-on-european-parliament-report-of-worsening-human-rights-in-hungary/embed/#?secret=yAgRy0QejN#?secret=d2Y1Vbdj4i Die Welt Egy német szakértő szerint Putyin nem értette meg, hogy az invázióval népi háborút váltott ki saját országával szemben. Joachim Krause, a Kieli Egyetem nyugalmazott professzora úgy értékeli, hogy az utóbbi napokban az orosz egységek jelentős szerkezeti gyengeséget árultak el, amit azután az ukránok igen okosan kihasználtak. Az oroszok pánikszerűen menekülnek, egy csomó fegyvert és lőszert hátrahagytak. Várhatóan valahol Luhanszk megyében, illetve az orosz határon építenek ki új védvonalat.

Az amerikai segítség óriási, de az határozza meg, hogy alapvetően a védelem szempontjai dominálnak, tehát nem teszik lehetővé az oroszok gyors kiűzését. Még mindig az a félelem, nehogy a harcok átterjedjenek Európára, pedig erről már szó sincs. Ezért nem kapnak pl. korszerű harckocsikat az ukránok, miközben az oroszok alaposan meggyengültek, nem képesek egy második frontot nyitni valamelyik NATO-állam ellen. Viszont a német vezetésnek is fel kellene adnia óvatoskodását és legalább Leopard-1 harckocsikat kellene küldenie, hiszen azokból bőven van.  

Viszont kizárt, hogy Putyin atomfegyvert robbantana bármelyik nyugati ország ellen. Hiszen a következmények teljesen ellenőrizhetetlenek lennének a kleptokrata apparátus szemszögéből. Az elnök alaposan túlbecsülte önmagát, úgy véli, hogy ő minden idők egyik legnagyobb hadvezére, ám a háborúval valójában a falnak vezeti az orosz fegyveres erőket és saját országát.

The New York Times Az ukrán harci sikerek Bidennek is köszönhetőek, ezért kijár a nagy-nagy elismerés az elnöknek is. Hiszen nem csupán korszerű fegyvereket küldött, hanem a frontokon szerzett hírszerzési adatokat is megosztotta, ennélfogva Kijev páratlan lehetőségekhez jutott. Amerika a szemét és a fülét is kölcsön adta az ukrán demokráciának.

Ám jön az őszi sár és ez hagyományosan a védőknek kedvez, ami rossz a támadásban lévő ukránoknak, most, hogy fordult a kocka és számít az előrenyomulás sebessége. Továbbá harci gépeket, nagy katonai drónokat és szállító helikoptereket, valamint még a HIMARS-oknál is jobb rakétákat kell küldeni.

Télen előreláthatólag befagynak az arcvonalak, ez is sürgeti Kijevet. Egyidejűleg Putyin fokozni fogja az energianyomást, és igyekszik rendbe szedni hadseregét. De ha erői tovább szorulnak vissza, akkor lehet, hogy tárgyalásos megoldást keres. Főként a megbízhatatlan Magyarország, valamint a minden diplomáciai lében kanál Franciaország várhatóan beveti magát, hogy az ukrán fél fogadja el a tűzszünetet. Ám erkölcstelen és rövidlátó volna, ha Putyin bármennyit is megtarthatna a február 24. óta elfoglalt területekből.

Nem kizárt, hogy Moszkva a vereség elhárítására és a világ terrorizálására beveti az atomfegyvert, noha nem látni, milyen tartós előnye származna belőle. Hiszen megfertőzni az általa elfoglalni kívánt földeket és saját csapatait, illetve népét is veszélyeztetné. Ezzel együtt bölcs dolog volna az USA részéről, ha nyilvánosan figyelmeztetné a következményekre. De a legrosszabb az lenne, ha Ukrajna veszítene. Ezért nagy vállveregetés jár az amerikai kormányzatnak, amely ennek megfelelően cselekszik.

https://www.nytimes.com/svc/oembed/html/?url=https%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2022%2F09%2F13%2Fopinion%2Fukraine-war-biden.html#?secret=t3lRXUUTkQ A The Washington Post vezércikkírója úgy látja: Putyinba lelket önt, hogy Európa jobbra fordul. Hiszen a svédeknél olyan párt jött fel a legjobban, amelynek ideológiája neonáci gyökerekkel rendelkezik és ez igencsak zavaró fordulat. De még ennél is rosszabb, hogy az előrejelzések alapján az olaszoknál egy szélsőjobbos koalíció kerülhet hatalomra, noha annak története, értékrendszere és politikája egyenes kihívást jelent az európai egység számára.

Svédország kicsiny, a lakosságát a hazai társadalmi gondok, így a sokak által a bevándorlókhoz kötött bandavillongások, a jobboldal felé terelték. De nagy hiba volna, ha a Svéd Demokraták helyet kapnának az új kormányban.

Ugyanakkor Giorgia Meloni lehet az első szélsőjobbos politikus, aki az euróövezet egyik nagy gazdaságának élére kerül. Az földrengéssel érne fel. Ám ha bekövetkezik, Olaszország a margóra tolja magát a földrészen. Hiszen pártja olyanoknak köszönheti indulását, akik bálványozták Mussolinit. A vezér ostorozza a bevándorlást és a kisebbségi jogokat, noha az ország jövője szempontjából sokkal nagyobb veszedelmet jelent a sok százezer fiatal elvándorlása, mint a néhány tízezer migráns érkezése.

Meloni mostanában visszafogta megnyilatkozásait, lehet, hogy azért, mert szeretné megkapni a 200 milliárd eurós uniós támogatást. A háború miatt bírálta Putyint, viszont Berlusconi és Salvini már képlékenyebben viszonyul az orosz államfőhöz. Amit mondanak, az muzsika a Kreml-főnök füleinek. És hogy az egyik európai kulcsországban nő az ellentét a szankciók ügyében, az igen jó esélyt nyújt számára, hogy elvegye a büntető intézkedések élét, továbbá megfordítsa a szerencséjét. Az olaszoknak érdemes kétszer is megfontolniuk, akarnak-e ilyen ajándékot adni az orosz politikusnak.

Die Presse Az előzetes diplomáciai keménykedés után Magyarország is megszavazta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Bár az Orbán-kormány vétóval fenyegetőzött arra az esetre, ha három oligarchát nem vesznek le a listáról, azaz ha nem oldják fel nyugaton lefoglalt vagyonuk zárolását és továbbra sem mehetnek egyik tagállamba sem, a végén beadta a derekát.

A névsor már 1200 emberre terjed ki, de ha nem hagyták volna jóvá a büntető intézkedések időbeli hatályának kiterjesztését, akkor ma érvényét vesztette volna a közösségi döntés, amelynek sorsáról félévenként határozni kell.

Financial Times A svéd szélsőjobb választási áttörése beleköpött a levesbe, de senki se gondolja, hogy a nacionalista, migránsellenes párt sikere veszélyes fordulópontot jelentene az ország vagy Európa politikájában. Nem fenyegeti vész a demokráciát, sem pedig azt, hogy a svédek csatlakoznak a NATO-hoz. Az viszont igaz, hogy a Svéd Demokraták rákényszerítették fő témáikat a mérsékelt konzervatív erőkre, lásd a bevándorlást, az erőszakos bűncselekményeket és a nemzeti identitást.

A párt indulása a 20. század végéhez, a fehér felsőbbrendűség és a neonáci elméletekhez nyúlik vissza, híveit a legutóbbi időkig úgy kezelték, mintha bűzborzok volnának. Csakhogy egyes jobboldali körök kiengedték a karanténból, így most a párt kb. 20 %-kal eddigi legjobb eredményét érte el. Sőt, a konzervatív oldal vezető tényezője lett. Majd meglátjuk, hogy beveszik-e a kormányba, mert nagy az ellenállás egy ilyen lépéssel szemben. De az biztos, hogy innentől kezdve befolyása lesz a hivatalos politikára.

Ez azonban nem változtat a kül- és biztonságpolitikán. Már nem utasítják el az uniós tagságot, és ami főként megkülönbözteti a svédeket Magyarországtól, az az, hogy továbbra is erős a jogállam, nem léptek vissza a demokrácia területén, mint a magyarok, és a lengyelektől eltérően nem gyengítették meg az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az viszont tény, hogy a Svéd Demokraták igen durva nyelvet használnak a migránsokkal szemben, a bandaháborúk és gyilkosságok láttán már a többi párt is elismeri: van gond a bűnözéssel és gyakran szegény jövevények beilleszkedésével.

Sokkal több gondot vetít előre a jövő vasárnap tartandó olasz választás, hiszen a Liga vezére együttműködési megállapodást kötött 5 éve Putyinnal és feleslegesnek tartja a szankciókat.

Euractiv A macedón kormány immár harmadszor is kéri, hogy Magyarország adja ki az ország volt miniszterelnökét, aki magyar földre menekült a jogerős ítélet letöltése elől, majd menedéket kapott. Nikola Gruevszkinek korrupciós és más vádak miatt már 12 évet kellene leülnie, ám további perek is vannak folyamatban ellene, így összbüntetésként akár 25 évet is kaphat. Ám még az eredeti két évet is sokallta, ezért oldott kereket magyar közreműködéssel.

A politikus arról nevezetes, hogy támogatja Szerbiát, Oroszországot, viszont nem pártolja az EU-t, és a bolgárokkal, valamint a görögökkel kötött megállapodást, amely hosszú vitát zárt le. Az USA áprilisban szankciós listára tette.