Budapest jó ideje Moszkva legszorosabb ügyfele az EU-ban

(Forrás: muosz.hu) Orbán Balázs közölte, hogy felül kell vizsgálni Magyarország oroszpolitikáját, mert immár nem lehet támaszkodni arra, ami 12 éven át jó volt. Megváltoztak ugyanis a körülmények. Ezért jelenleg a magyar kormány a minimumra csökkenti a kapcsolatokat az orosz féllel, de a továbbiakról csak a harcok lezárultával határoz – írja a Financial Times.

A miniszterelnök politikai igazgatója kifejtette: Budapest elítéli az inváziót, ám most le kell ülni, higgadtan végig kell venni, hogy a cél a tárgyalás, a tűzszünet és a béke. Mint mondta, nehéz megjósolni, miként alakul az unió és Oroszország viszonya, mindazonáltal el kell dönteni, Brüsszel miként kezelje Moszkvát a háború után.

A politikus két napon belül már a 2. nyugati sajtónyilatkozatban igyekezett sulykolni a hivatalos magyar álláspontot, miszerint véget kell vetni az háborúnak, mert csakis így lehet elkerülni a gazdasági válságot. Ezért felszólította a nyugati partnereket, hogy segítsenek tető alá hozni a tűzszünetet.

A válság elhúzódása ugyanis csak súlyosbítja a gazdasági gondokat és veszélybe sodorja a kormányokat. Ily módon szerinte csakis a fegyvernyugvással lehet megelőzni a lopakodó recessziót. Arra számít különben, hogy egy sor más ország is enged az észszerűség érvének és eláll Ukrajna további támogatásától.

Az újság mindehhez hozzáteszi, hogy Budapest jó ideje Moszkva legszorosabb ügyfele az EU-ban és a háború óta felháborodást keltett Brüsszelben, mivel nem hajlandó elvágni a Kremlhez fűződő szálakat, viszont elutasítja, hogy beálljon az ukrán elnök mögé.

Orbán Balázs most azt hangoztatta, hogy egyes szövetségesek túlságosan is vágytak megvívni Vlagyimir Putyinnal, ez pedig belerángatja a viszályba a kontinenst. Ám fogadni mer: négy hónap múlva egész más lesz a megközelítés, mert kikényszeríti a rezsiköltségek, az energia drágulása, a politikai destabilizálódás, a közép-osztály szenvedése.

Brüsszeli diplomaták és EP-képviselők körében továbbra él a meggyőződés, hogy Magyarország azért lőtte meg a multikra kivetendő minimumadó javaslatát, mert így próbálja revolverezni az EU-t a jogállami vitában – állapítja meg az EUobserver. Egy bennfentes úgy fogalmazott, hogy magyar részről tárgyalási taktikáról van szó és mivel Orbán látta, hogy a lengyeleknél bejött, így ő is fut egy kört. Az ír liberális Billy Kelleher szerint a vétó nem az említett jogi szabályozásnak szólt: a kormányfő azt akarta megmutatni: tud kellemetlen lenni, ha más területen nem engednek neki.

A gazdasági ügyekért felelős biztos sürgette a magyar vezetést, hogy vizsgálja felül elutasító álláspontját. Paolo Gentiloni közölte, hogy az EU a budapesti ellenkezés dacára sem adja fel a történelmi megállapodás tervezetét. A francia Európa-ügyi miniszter azt mondta, hogy Párizs kész eltörölni az egyhangú döntéshozatal elvét adóügyekben. Emlékeztetett arra, hogy a magyar félnek még májusban sem volt semmi baja az egész elképzeléssel. Azt meg ürügynek tartja, hogy Orbán csapata a háborúra hivatkozik, miközben a pótlólagos adóbevételek jól jönnének az egész EU gazdaságának.

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, a földrész erősödhet általa, ám az odavezető út tele van vakvágánnyal – idézi a Süddeutsche Zeitung a neves elemzőt. Az Oxfordi Egyetem professzora szerint a tagjelölti státusz megadása a további keleti nyitás kiindulópontja lehet, ugyanolyan fontos, mint amikor az egykori szocialista államok jutottak be a szervezetbe, még 2004-ben.

Két jó ok van elfogadni Kijevet a tagság várományosaként: mert megérdemli, illetve mivel a csatlakozás stratégiai fontosságú a kontinens számára. Ez utóbbi többet nyom a latban, mint az első. Ki vonná kétségbe, hogy az ukránok Európáért harcolnak és halnak meg? Sajnos ugyanakkor, a bolgár vétó miatt az unió ezúttal nem tudta megnyitni a felvételi tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, de a nyugat-balkáni országoktól nem lehet megtagadni ezt a lehetőséget.  

Az új tagok jóvoltából a közösség függetlenebbé válna az élelmiszerellátás szempontjából, illetve erősödne katonailag. Továbbá javulna a növekedési potenciálja. Ily módon jobban meg tudná védeni az érdekeit és az értékeit, a revansista Oroszország, a feltörekvő Kína és a hanyatló Amerika között.  

Ám még sok a „ha”. Ukrajna újjáépítése csillagászati összegbe fog kerülni. Az ország szintet léphet, de csak, ha az európai anyagi támogatást alapos reformokhoz kötik, amibe beletartozik a korrupció visszaszorítása.

Persze a segítség elakadhat, mivel lelohadhat a jelenlegi rokonszenvhullám és Európa megérzi a járvány, illetve a háború gazdasági kihatásait. De a belépésre váró országokban is bekövetkezhet kiábrándulás és kifáradás. Ezért volna bölcs végrehajtani a lépcsőzetes tagságot, ahogyan azt a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja kezdeményezte.

A Bloomberg hírügynökség egyik legjobb szemleírója azt tanácsolja, hogy Európa térjen át a hadigazdálkodásra, mert az orosz gázfenyegetés árnyékában jobb, ha hangyaként időben felkészül, és akkor nem éri váratlanul a tél, mint Aesopus meséjében az egész nyáron henyélő tücsköt. Andreas Kluth szerint igazából Vlagyimir Putyin az, aki gázembargót rendelhet el Európa ellen, és nem fordítva áll a dolog.

Különösen Németországnak és Ausztriának kell elfogadnia, hogy egy ilyen erkölcstelen despota, mint az orosz elnök, mindent a háború eszközének tekint. Tehát a gabonát, a dezinformációt és természetesen az energiát is. Évtizedeken át dolgozott azon, hogy függő helyzetbe hozza a földrészt az orosz szénhidrogénektől és most kihasználja a kontinens Achilles-sarkát. A Nemzetközi Energiaügynökség arra int, hogy a Kreml hónapokon belül teljesen elzárhatja a gázcsapot. Mert megteheti. A felesleges mennyiségre bejelentkezett Kína és India, továbbá a magas árak ellensúlyozzák a veszteségeit.

Moszkva számára a cél az, hogy főként a németek ne tudják feltölteni a tárolókat, így társadalmi feszültség keletkezzen, az ugyanis próbára teheti az EU elszántságát. Főként, ha kénytelen lesz leállni az ipar egy része. Berlin éveken át téves politikát folytatott, az energia területén Moszkva túsza lett. Így most Európának fel kell kutatnia az összes lehetséges alternatív forrást, de a legfőbb, hogy fogja vissza a fogyasztást és halmozzon fel tartalékot. Mert a földrész gazdasági vonatkozásban háborút visel Oroszország ellen, így itt az ideje, hogy áldozatot hozzon.

Az orosz propagandában még a csapból is Putyin folyik. Ezt bizonyítja a Süddeutsche Zeitung által idézett az a tanulmány, amit a német Friedrich Naumann Alapítvány megbízásából két emigráns orosz szakértő készített. Andrej Szoldatov és Irina Borogan, aki alaposan kiismeri magát a terror és a titkosszolgálatok területén, arra jutott, hogy az orosz rezsim próbálja átvenni az irányítást a digitális média fölött is, de hasztalan.

A rendszer számára a kiindulópont az, hogy sajtó nélkül lehetetlen a hatalom, de főként az ellenőrzés. Ennek megfelelően létrehozta a legfőbb nyugati közösségi portálok orosz megfelelőit. Annál is inkább, mert kiderült, hogy a lakosság elfordult az állami csatornáktól, mivel azok a Kreml szócsövei lettek. De a cégek sem ott hirdettek. Viszont ennélfogva az orosz hatóságok hadjáratot indítottak egy sor nyugati szolgáltató ellen. A technika, illetve a cenzúra eszközeivel igyekeztek akadályozni azok működését, ám kiderült pl. ez nem megy a Youtube-nál, mivel a Russia Today is azt használja.

A háború óta azonban felerősödött a tartalom megszűrése, ugyanakkor nagyobb sebességre kapcsolt az állami média, és ez meg is látszik, hogy fronton harcoló orosz katonák felfogásán. Ennek hatására óvatosabbak lettek a fiatalabb oroszok, a világháló fő használói, mert nincs kedvük 15 évre börtönbe kerülni, ha netán valami rosszat írnak az orosz–ukrán viszályról.  

A szakértők szerint a Nyugatnak lehetővé kell tennie, hogy elhagyhassák Oroszországot mindazok, akik már nem érzik ott jól magukat, illetve ezzel párhuzamosan támogatnia kell az ellenzéki sajtót a neten keresztül, mert különben nem lehet elérni a lakosság jó részét. Pedig az ellenzi a háborút és igényli az elfogulatlan tájékoztatást.

A Nyugatnak nem kell kétségbe esnie, hogy az ukránok kivonultak Szeverodonyeckből, mert itt okos katonai húzásról van szó, és nem arról, hogy Ukrajna kudarcot vallott a város védelmében – olvasható a Die Welt című német lapban. Nem akarta ugyanis, hogy katonái tömegesen essenek el vagy kerüljenek fogságba a túlerőben lévő ellenséggel szemben. És aki él, az jó eséllyel legközelebb ismét harcba tud szállni.

Az oroszok valamiért rendkívül fontosnak tartják a 100 ezres település elfoglalását, noha az csupán állomás, ha meg akarja szállni az egész Donyecki-medencét. Ám így is hatalmas veszteségeket szenvedtek és több helyről oda összpontosított csapataik hetekre megrekedtek. Miközben az ukránok az északkeleten és délen ellenoffenzívát tudtak indítani.  Pedig az orosz cél éppen az volt Szeverodonyecknél, hogy megtörjék a másik oldal harci morálját, illetve a Nyugat határozottságát a Kijevnek nyújtott támogatás ügyében.

A tagjelölti státusz reményt ad Ukrajnának, hogy a háború után jobb élet lesz, és hogy érdemes küzdeni a frontokon. Ezzel párhuzamosan alapvető, hogy Európa és Amerika sokkal több nehézfegyvert küldjön a megtámadott országnak.

Szép csendben visszatér Magyarországra az unió Határvédelmi Ügynöksége, ami pedig két éve kivonult, miután a magyar kormány az Európai Bíróság ítélete ellenére sem változtatott az illegális kitoloncolás gyakorlatán a szerb határon – állapítja meg az EUobserver. A Frontex azonban újabban segít hazaszállítani a kiutasított migránsokat, azt azonban nem kívánja elárulni, ez miként fér össze emberi jogi kötelezettségvállalásaival. A bírálók szerint a gond ott van, hogy ezekhez a repatriálásokhoz homályos magyar jogi döntések szolgáltatják az alapot.

Hosszú Katinka Orbán Viktor úszónője, nemzeti hős és marketing-gépezet. Ünneplik a Budapesten zajló VB alkalmából és a politika profitál belőle – összegzi a Süddeutsche Zeitung. Sikerei nagyrészt a volt férjhez köthetőek, aki dühkitöréseket produkált a medenceparton (és mint hírlik, a házasságban is), mindenesetre ők alkották az úszóvilág legfurább párját. Viszont egyben kiemelkedtek: mesteri módon el tudták adni a piacon a sportolónőt.

Hosszú sok mindent elért, a sportág első milliomosa lett a versenydíjakból, de mellett természetesen támogatja a politikai rendszer is. Rossz nyelvek szerint az igazi sportminiszter maga Orbán. Nemrégiben film készült az úszónőről, de nem egy kasszasiker. Viszont az állam vastagon finanszírozta, mert Magyarországon a sport egyben politika is. A főhős mégis azt a benyomást kelti manapság, hogy megtalálta a békéjét.

Meggondolta magát Bécsben a CEU vezetése és mégsem költözik a város szélén a kiszemelt egykori pszichiátria területére – adja tudtul a Der Standard. Az igazgató tanács szerint az Otto Wagner által tervezett épületegyüttes túl messze van, és túlságosan sokba kerülne az átalakítása. A 700 millió euró még Soros Györgynek is túlzás, arról nem beszélve, hogy a műemlékvédelem alatt álló pavilonokat nem lehet átépíteni egy mai amerikai egyetem igényeinek megfelelően.

A hír pont aznap jött, hogy beiktatták tisztségébe az intézmény az amerikai–indiai származású rektorát, aki eddig a bécsi Humántudományi Intézet igazgatója volt. Az iskola már hónapok óta tárgyalt a módosításról az osztrák főváros polgármesterével, így most új helyszínt keres. Addig marad a 10. kerületben bérelt egykori bankszékházban.

A lap hozzáteszi, hogy az autokrata Orbán-rezsim gyakorlatilag elüldözte a Közép-Európai Egyetemet Budapestről. Merthogy a miniszterelnök, egykor maga is Soros-ösztöndíjas, nem nézte jó szemmel, hogy az intézmény a liberális nézeteket népszerűsíti Kelet-Európában.  Ezzel párhuzamosan antiszemita felhangokkal teletűzdelt hadjáratot indított az üzletember ellen.