Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli portál vezető publicistája szerint Ursula von der Leyen alighanem az eddigi legjobb beszédét mondta el szerdán az Európai Parlamentben azóta, hogy 2019-ben először választották meg az Európai Bizottság elnökévé. Nagyrészt átsiklott a soros magyar EU-elnökségi napirend részletkérdései fölött, és ehelyett váratlanul heves támadásba lendült, szemére hányta a meglepett Orbán Viktornak a 2010-i hatalomra jutása óta felmutatott egész politikai teljesítménymérlegét.

Magyarország kockára teszi az európai biztonságot – mondta, felhánytorgatva, hogy Budapest vonakodik csatlakozni az EU-partnerekhez Ukrajna megsegítésében, és hogy erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Orbán úgy tett, mint aki jegyzetel, miközben a bizottsági elnök kijelentette: „Vannak még néhányan, akik nem a támadót, hanem a megtámadottat hibáztatják ezért a háborúért” – idézi Georgi Gotev, az EurActiv újságírója von der Leyen szavait, majd sorra veszi a bizottsági elnök által szóvá tett pontokat: az embercsempészek szabadon engedését, az európai cégek diszkriminatív megadóztatását, az orosz energiafüggéshez való ragaszkodást. Az EurActiv kommentátora szerint Orbán testbeszéde elárulta: úgy érezte magát, mintha villám csapott volna bele.

Gotev úgy ítéli meg, hogy von der Leyen beszéde még inkább el fogja távolítani Orbánt az európai fősodortól. Ezek után – teszi hozzá – két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, és ebben az esetben az európai fősodor Orbán számára előnyös módon változtathat irányt. A másik, hogy Kamala Harris győz, és akkor Orbán rájön, hogy a politikája tarthatatlan. Vagy ha ő nem jön rá, akkor valószínűleg a magyar nép igen. Az EurActiv egy másik írása arról szól, hogy Orbán Viktornak erősödhetnek a kellemetlen érzései a novemberi csúcsra felkészülés közben. Néhány EU-tagállam ugyanis azt fontolgatja, hogy összehangoltan kíván fellépni Magyarországgal szemben, sőt, akár távol is maradhat a találkozótól. November 7-én, vagyis közvetlenül az amerikai elnökválasztás után esedékes Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója, amelyre hivatalos Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, másnap pedig informális EU-csúcsot terveznek.

Egy másik brüsszeli portál, az EUObserver eközben azt írja: igenis lehet találni jogi alapot ahhoz, amit egyébként Orbán felháborodottan tett szóvá Strasbourgban, hogy a Fidesz európai parlamenti pártcsaládja, a Patrióták nem kaptak tisztségeket az EP-bizottságokban, holott a harmadik nagy frakciót alkotják. A cikk szerzője felhívja a figyelmet az EP eljárási szabályzatának 241. pontjára, amelyet eddig még sohasem alkalmaztak: eszerint

meg lehet tagadni az olyan európai politikai párt regisztrálását és finanszírozását, amely nyilvánvaló módon és súlyosan sérti az EU alapértékeit.

A Kreml szolgálatában folytatott dezinformáció eltorzítja a közép- és kelet-európai demokráciát – írja Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia filozófiai és szociológiai intézetének adjunktusa abban a cikkében, amelyet a CEU Demokrácia Intézetének – Review of Democracy – rövidítve: RevDem – médiaportálja tett közzé. A szerző szerint a térségben 2021 óta aggasztó mértékben elszaporodtak a Moszkva-barát tartalmú üzenetek, és az állami finanszírozású megtévesztés központja Magyarország.

A cikk leírja, hogy az Orbán-kormány miként gyűrt maga alá médiaintézményeket, és kitér a megfélemlítő célzattal létrehozott, szuverenitásvédelminek nevezett törvényre is. Felhívja a figyelmet arra, hogy már Robert Fico szlovák miniszterelnök is belekezdett az orbáni forgatókönyv megvalósításába. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában széles körben használják a szuverenitás fogalmát – állapítja meg Zgut-Przybylska, és példaként idézi, hogy mindkét kormány azt állítja:

Ukrajna támogatásának az elutasítása a nemzeti szuverenitást védelmező magatartás, ami megakadályozza az EU, illetve a NATO gyarmatává süllyedést.

Azt a hamis tételt is hangoztatják, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek aláássák a nemzeti szuverenitást. Az ilyen szövegek arra szolgálnak, hogy

bűnbakot találjanak Magyarország gyenge gazdasági teljesítményéhez és a közszolgáltatások összeomlásához, illetve kibújjanak a felelősség alól azért, mert az EU forrásokat tart vissza a jogállami követelmények ismételt megsértése miatt.

A szerző ismerteti a GLOBSEC biztonságpolitikai műhely felmérésének az eredményét, ami szerint a szlovák közvélemény fele biztonsági fenyegetésnek tekinti az Egyesült Államokat, és hogy Közép- és Kelet-Európában a szlovákok és a magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik Oroszországot tartják felelősnek az ukrajnai háborúért.

Zgut-Przybylska Edit szerint az EU-nak szembe kell szállnia Orbán Viktor politikájával, támogatást kell nyújtania a független médiának és civil szervezeteknek, valamint meg kellene fontolni azt is, hogy büntető intézkedéseket hozzanak az olyan tagországok ellen, amelyek állami finanszírozást nyújtanak a dezinformációnak. Emellett – teszi hozzá – alulról jövő kezdeményezésekkel is növelni kellene az ellenállóképességet.

A civil szervezeteknek újszerű marketingeszközöket kell kifejleszteniük, hogy szembe tudjanak szállni a dezinformációs kampányokkal. A közösségi média felületeinek, amilyen az X vagy a Facebook, az eddiginél aktívabban és összehangoltabb módon kell moderálniuk a közzétett tartalmakat.