Nagy Gergely Miklós, a 24.hu munkatársa nyerte el az idei Transparency–Soma-díjat. Az egymillió forinttal járó elismerést ma este adták át a kitüntetettnek. Az Infovilág szerkesztőségének közössége szívből gratulál a kitüntetett kollégának, további jó erőt, egészséget és sok sikert kíván munkájához. (A nyitó kép a díjátadón készült (balról): Nagy Gergely Miklós, Lőke András és Ligeti Miklós; fotó: Mohos Márton.)
A zsűri a 24.hu online portál munkatársa által nevezett pályaművet díjazta a tavaly beérkezett 34 közül. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma fontossága, továbbá a közérthetőség.
Nagy Gergely Miklós (24.hu) az ellenzéki összefogás kampány-finanszírozási gyakorlatának hátterét tárta fel, a rendkívül alapos munkájáért pedig a zsűri neki ítélte a 2022. évi Transparency–Soma-díjat. A tavaly áprilisi parlamenti választásokon egységesen indult ellenzéki tömb ugyanis hosszú évek után a jelek szerint eltanulta a Fidesz és holdudvara kampány-finanszírozási megoldásait. A 2010 óta regnáló kormánypártok kampányüzeneteit ugyanis hozzá közel álló szereplők, egyebek mellett a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű, az államhatalomtól formailag elkülönült, valójában azonban a kormány érdekeit szolgáló civil szervezet is terjesztette.
Mint ahogy a 2022. évi Transparency–Soma-díj győztese, Nagy Gergely Miklós feltárta: a kormányoldalon a CÖF által ellátott kampány-finanszírozási feladatokat az ellenzéki térfélen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hajtotta végre. Az MMM az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű szervezettől több milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jutott hozzá. Mivel a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által alapított és vezetett MMM nem pártként, hanem civil szervezetként van bejegyezve, így a szervezetre még az egyébként sem túl szigorú párt- és kampány-finanszírozási szabályok sem vonatkoznak.
A zsűri méltatta azokat a pályázatokat is, amik kiemelkedtek a mezőnyből és a szűkített listára kerültek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Panyi Szabolcs, a Transparency–Soma-díj tavalyi győztese. A Direkt36 újságírója tényfeltáró cikkében részletesen és szemléletesen bemutatta, hogy az orosz titkosszolgálatok hekkerei már évekkel ezelőtt feltörték a magyar külügyi tárca informatikai rendszerét, hozzáférve az egyébiránt a legmagasabb rangú, nem orosz állampolgároknak adható Barátság-érdemrenddel kitüntetett Szijjártó Péter vezette minisztérium legérzékenyebb adataihoz és belső irataihoz is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatának feltörése az orosz fél által nemcsak amiatt problémás, mivel hazánk a NATO és az Európai Unió tagja is egyben, de új megvilágításba is helyezheti azt, hogy az Orbán-kormány miért folytat a nyugati világban egyedülálló módon különutas politikát az orosz katonai agressziót elszenvedő Ukrajnával szemben.
Elismerésben részesültek továbbá a 444.hu újságírói, akik egy cikksorozatban tárták fel az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb korrupciós botrányának hátterét. Haszán Zoltán, Horváth Bence, Miklósi Gábor, Szurovecz illés ésUrfi Péter cikkeiből a nyilvánosság arról értesülhetett részletesen, hogy milyen vesztegetési kapcsolat állt fenn Varga Judit igazságügyi miniszter és első helyettese, az igazságügyi államtitkári tisztséget betöltő, majd a botrány hatására a posztjáról lemondott Völner Pál, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György között, hanem a cikk szerzői a botrány számos leágazását is kiderítették. Így például, hogy Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám az MBVK elnökének közbenjárására „teljesíthette” egyes vizsgáit a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. A 444.hu újságírói emellett azt is feltárták, hogy Schadl 2021 nyarán személyesen próbálta kijárni Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyekben eljáró bírói csoportja vezetőjének a pozíciójából való eltávolítását.
A zsűri az Átlátszó.hu munkatársainak oknyomozó munkáját is kiemelte. Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton cikksorozatban mutatta be: az európai szintű aláírásgyűjtés, minek eredeti célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók, így Székelyföld, az európai uniós források könnyebb elérésének és felhasználásának az elérése lett volna, a petíciót felkaroló szereplők ténykedésének „hála” az eredeti célkitűzéshez képest más irányt vett. Az aláírásgyűjtést, aminek egyik fő szervezője és arca a dokumentumfilmesként ismertté vált Pesty László lett, a magyar kormány is felkarolta és támogatta több száz millió forintnyi közpénzzel. Emellett, mint ahogy az Átlátszó újságírói kiderítették, a petíció körül az a kétes hátterű Kiss Szilárd is felbukkant, aki moszkvai diplomataként nemcsak a nemzetbiztonsági átvilágításon bukott meg, de a személyét érintő botrányt egy 2015-ben született tényfeltáró cikksorozat robbantotta ki.
Immár 21. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját A Transparency–Soma-díjat, amit a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A rangos szakmai kitüntetést 2016 óta a Transparency International Magyarország adja át. Odaítéléséről négyfős zsűri dönt, tagjai: Lőke András elnök, az Ittlakunk.hu tulajdonos-főszerkesztője, a Soma-díj alapítója; Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője.
