Az olaszok legismertebb partizándalát, ami a világon az antifasiszta mozgalom egyik dalaként vált ismertté, a Bella Ciao refrénjét énekelve tiltakozott az európai baloldal Orbán beszéde ellen Strasbourgban, amit egyébként a The New York Times korántsem hódoló szerenádnak minősített.

A parlament elnöke mosolyát nem titkolva jelezte: ez nem az Euróvízió dalfesztiválja! Utalt itt Roberta Metsola „A nagy bankrablás” spanyol videófilm-sorozatra, aminek a Bella Ciao a betétdala volt, illetve az Abbára: a svéd együttes 50 éve nyerte meg a dalfesztivált. Mindenesetre ez a helyzet alkalmat adott Jenny Grossnak, a The Times, illetve a The New York Times tudósítójának arra, bemutassa Orbánnak az Európai Unióval szembeni ellenséges viszonyát, ami minden eddiginél fagyosabbá vált július 1-je, a magyar soros elnökség kezdete óta. Alapvetően a Putyinnal és Hszi Csin-pinggel folytatott, be nem jelentett „béketárgyalásai” miatt. Az európai közösséggel ellenséges orbáni partizánakció bebizonyította: a jelenlegi magyar miniszterelnök inkább udvarol az autokrata vezetőknek, ahelyett, hogy az uniós értékrendet képviselné. A nyári körútba illeszkedő floridai találkozó Trumppal ugyancsak olaj volt a tűzre, mert a két autokrata megerősítette egymás iránti elkötelezettségét, szövetségét a migránsellenes politikájával és a NATO iránti szkepticizmusával.

Terry Reintke, a Zöldek parlamenti társelnöke köntörfalazás nélkül kijelentette, hogy „ön, Orbán Viktor, nem szívesen látott ember, mert ez a demokrácia háza”. Még vasárnap megírta az ukrán Pravda: túljártak Orbánék törekvésén az Ukrajnának nyújtandó segélyek megvétózását illetően, miután az EU-ban megszavaztak 39 000 millió dollárnyi hitelt Ukrajnának, felhasználandó a befagyasztott 300 000 milliónyi lefoglalt orosz vagyonelem egy kisebb hányadát. Ezt ugyanis Orbánék már nem tudták megvétózni, szemben az „ukrajnai békealappal”.

A The New York Times kitér a keddi, csaknem kétórás sajtótájékoztatóra is, ahol Orbán elismételte, hogy Magyarország észak-keleti szomszédjának semmi esélye megnyerni a háborút Oroszországgal szemben, s az uniós vezetőknek igenis szorgalmazniuk kellene a béketárgyalást.

Orbán kijelentésére elsőként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság öt évre újra megválasztott elnöke reagált elsőként. Az elnök asszony figyelmeztetett: bár történelmünk és nyelvünk is különbözik egymástól, ám egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás kifejezés. Bírálta az oroszok számára a magyar kormány által biztosított vízumkönnyítést, akárcsak azt, hogy az Orbán-kabinet kínai rendőröket enged be Magyarországra, amivel egy hátsó ajtót nyit az idegenek beavatkozására Európában.

A tudósítás kitér arra is, hogy Orbán reményét fejezte ki Trump visszatérésére épp akkor, amikor Bob Woodward, a Watergate botrányt kirobbantó, Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró könyvében leírta: Trump azóta is közvetlen kapcsolatban áll Putyinnal, miután elhagyta a Fehér Házat.

Orbán azt mondta, hogy „Európának békére van szüksége, de az EU háborút akar” – így összegezte az Euronews a magyar kormányfő mondandóját, ami a jelek szerint a soros elnökség prioritásának tekinthető.  

A Kyiv Independent az Európai Bizottság elnökének visszavágójából érthető módon azt emelte ki, ami 56-ra vonatkozott, pontosabban: az Orbán Balázs-féle kijelentéseket kérte számon főnökén, Orbánon. Méghozzá úgy, hogy még feléje is fordult. „A magyarokat teszik felelőssé az ’56-i orosz invázióért?” – hangzott Von der Leyen kérdése. Orbán erre úgy reagált, nincs köze egymáshoz 1956-nak és az oroszok ukrajnai háborújának. Leyen kritikáját pedig politikai propagandának nevezte.

Az öntudatos, baloldali, autonóm lapként ismert német Die Tageszeitung tudósításának a címe sokatmondó, miután ekként értelmezte Orbán világfelfogását „Magyarország az első, az EU a második”. Egyben a jelenlegi magyar kormányfőt az európai nacionalizmus fenegyerekének minősítette. A nagy példányszámú berlini napilap elemzője kitér arra is, hogy Orbán, mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő személy hiába akarja a maga világpolitikai felfogását rákényszeríteni az EU-ra, Brüsszel álláspontja jottányit sem változott Ukrajna megsegítését és Putyin elítélését illetően. Orbánt Brüsszelben nemcsak elszigetelik, de alapvetően nem értenek egyet vele. Egy holland képviselő azt vetette fel, hogyan lehetett egyáltalán megengedni, hogy ilyen reklámműsort, pr-showt tartson Orbán?

„Heves szócsatát vívott Orbán és Ursula von der Leyen” – értékelte a hallottakat a düsseldorfi székhelyű Handelsblatt gazdasági lap. Miközben az Európai Bizottság elnöke megvédte az Ukrajnát támogató uniós álláspontot, aközben Orbán a megadásról és az EU irányváltásának szükségességét bizonygatta – hiábavalóan.

Hiába beszélt Orbán a soros elnökség prioritásairól is, akkora ellenszenv alakult ki vele szemben, hogy háttérbe szorult az általa megnevezett prioritás, aminek helyét átvette az Orbánra zúdított össztűz, mert már sokaknak nagyon is elegük van a szélsőségesen jobboldali magyarból.

Von der Leyen cinizmussal a hangjában arra is utalt, hogy minden tagország alternatív energiabeszerzési források után nézett az orosz–ukrán háború kitörése után, hogy függetlenedjen az orosz energiától. Kivéve egy országot, amelyik az alternatív útvonalat a Kreml felé menetelve találta meg. Mi több, most még szorosabb a kapcsolata Orbánéknak Putyinnal, mint eddig volt.