Az európaiak nagy bizalommal vannak a digitális technológiák iránt, melyek új lehetőségeket kínálnak a polgároknak a kapcsolatteremtéshez, megkönnyítik az információk terjedését, és az európai gazdaság gerincét képezik. Ugyanakkor ezek a technológiák új kockázatokkal is járnak, mivel állami és nem állami szereplők egyre többször kísérelnek meg adatokat lopni, csalni, sőt, kormányzatokat destabilizálni.

Egyedül a tavalyi év folyamán naponta több mint 4000 zsarolóvírusos támadásra került sor, és az uniós vállalkozások 80%-a már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel. A zsarolóvírusos támadások száma 2015 óta 300%-kal emelkedett, a kiberbűnözés gazdasági hatása pedig 2013 és 2017 között megötszöröződött, és a felmérések szerint 2019-re további – akár négyszeres – növekedést is mutathat. Az európaiak 87%-a úgy véli, hogy a kiberbűnözés jelentős fenyegetést jelent az EU belső biztonsága szempontjából.

Annak érdekében, hogy Európa megfelelő eszközökkel rendelkezzen a kibertámadásokkal szembeni fellépéshez, az Európai Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő számos intézkedés meghozatalát javasolja a kiberbiztonság megerősítésére. A ma előterjeszett kiberbiztonsági csomagot alkotó javaslatok alapvetően a következő három célt szolgálják:

  • az uniós ellenálló képesség javítása,
  • az EU kiberbiztonsági kapacitásának megerősítése,
  • hatékony büntetőjogi válaszintézkedések kialakítása.

A javaslatcsomag konkrét elemei közé tartozik a tagállamokat a számítógépes támadások kezelésében segítő Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség létrehozása, valamint a digitális világ termékeinek és szolgáltatásainak biztonságos használatát garantáló új európai tanúsítási rendszer kiépítése. A Bizottság új intézkedéseket javasol a csalással és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisításával szembeni küzdelem területén is. (A teljes közlemény itt olvasható.)

 

A nem személyes adatok unión belüli szabad áramlását biztosító keretrendszer létrehozása
 
Az uniós adatgazdaságban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében a Bizottság ma új szabályok bevezetésére irányuló javaslatot terjesztett elő a nem személyes adatok EU-n belüli szabad áramlása tekintetében. Az új intézkedések a személyes adatokra vonatkozó, már életbe léptetett szabályokkal együtt Unió-szerte lehetővé teszik majd a nem személyes adatok tárolását és kezelését annak érdekében, hogy fokozzák az uniós vállalkozások versenyképességét és korszerűsítsék az adatszolgáltatások hatékony uniós egységes piacán nyújtott közszolgáltatásokat.

A világos, átfogó és kiszámítható keretrendszer kialakítása elő fogja segíteni, hogy az adattárolási és adatkezelési szolgáltatások uniós piaca versenyképesebbé és integráltabbá váljon. Az új szabályok növelni fogják a jogbiztonságot, illetve a vállalkozások és egyéb szervezetek iránti bizalmat. Ezen túlmenően megteremtik majd a feltételeket az adattárolás és -kezelés valódi uniós egységes piacának létrejöttéhez, ami versenyképes, biztonságos és megbízható európai számításifelhő-ágazat kialakulását, valamint az adattárolási és -kezelési szolgáltatások felhasználói árainak csökkenését fogja eredményezni. Becslések szerint a keretrendszer kiépítése az éves uniós GDP további 8 milliárd eurós növekedését eredményezheti. (A teljes közlemény itt olvasható.)