Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a több mint 60 ezer bejegyzett civil szervezetnek és egyesületnek köszönhetően, virágzik a civil társadalom Magyarországon. Azoknak a civil szervezeteknek, amelyek nem a kormány kegyeltjei, más a véleményük erről, a kormányhoz nagyon közeli Civil Összefogás Fórum (ismertebb nevén: CÖF) viszont lehet elégedett, neki valóban bőségesen jut a zsíros támogatásokból. (A nyitó kép forrása: Magyar Narancs.)
Varga Judit a Facebookon fejtette ki véleményét a civil társadalom virágzásáról. Mint írta, „elkötelezettek vagyunk a civilek segítése mellett, ugyanakkor fenntartjuk aggodalmunkat és átláthatóságot várunk bizonyos külföldi finanszírozású, politikailag motivált és ideológiailag elfogult NGO-k tevékenységével szemben. Bár filantróp álarcot vesznek fel, mégis politikát csinálnak, civilnek hívják magukat, mégis pártként viselkednek, nagyon sok pénzből… Az viszont nem újdonság, hogy a magyar kormány mindig is elkötelezett volt a konstruktív európai párbeszéd mellett, ennek szellemében vettünk részt a civilek védelméről szóló uniós tárgyalásokon is.”
A Népszavának nyilatkozó Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a minisztertől eltérően látja a helyzetet. Szerinte ugyanis „szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz. Miközben a kormány is elismeri az emberi jogvédőknek és a civil társadalomnak a demokráciában betöltött elengedhetetlen szerepét, vállalja védelmüket és a velük való együttműködést, a valóságban ezzel ellentétesen cselekszik. Meg sem akarja hallani a tőle független szereplők hangját, sőt, a tanárok vagy az orvosok szervezeteinek kritikáját kifejezetten meg is torolta, a propagandamédiában pedig megbélyegző kampányokat finanszíroz.”
A legismertebb – kormányhoz közeli, a Fidesz politikáját támogató békemenetek szervezéséről elhíresült – civil szervezetnek, a CÖF-nek egyébként valóban nincs oka panaszra. Az állami Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2021 júliusában 40 millió forintot adott a CÖF alapítványának, de már az előző években is bőségesen jutott neki a jóból. Az állami lottóvállalat 2020. júniusban 100 millió forintos szponzorálási, 2018-ban pedig 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-öt működtető alapítvánnyal. A legnagyobb sajtóvisszhangot az a 2017-i eset keltette, amikor kiderült, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamossági Művek 2016-ban 508 millió forinttal dobta meg a CÖF-öt.
A kormányhoz nem köthető – szegényeket, hajléktalanokat, menekülteket és más elesetteket segítő – civileknek távolról sincs ennyire jó dolguk. Épp ellenkezőleg: 2017 januárjában Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke arról beszélt, hogy el kell takarítani a civil szervezeteket. 2017-ben az ilyen megfogalmazás még kínos volt, érezhette ezt a kormány is, mert maga a miniszterelnök igyekezett finomítani Németh ijesztő megszólalását. Orbán Viktor néhány nappal később, péntek reggeli rádióinterjújában ugyanis már azt mondta, hogy a kormány nem akarja eltakarítani a civil szervezeteket, de a magyar embereknek minden közéleti szereplőről joguk van tudni, hogy kicsoda, és honnan kapja a pénzét.
Ezt követően előbb a pécsi, majd a debreceni polgármester hirdetett civilellenes programot: felszólították városuk lakóit, hogy ne adják bérbe irodáikat és lakásaikat a civil szervezeteknek, Szita Károly kaposvári polgármester pedig konferenciát hívott össze, amelyen a megyei jogú városok polgármestereinek közös fellépését sürgette a Soros által támogatott civilek ellen.
Németh Szilárdnál is durvábban fogalmazott Bayer Zsolt, a Fidesz megmondóembere, a párt 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa. Szerinte „ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.” E míves megfogalmazás előzménye az volt, hogy 2017 májusában civilek egy csoportja némán, a munkát nem akadályozva, de azért meglehetősen demonstratívan tiltakozott az igazságügyi bizottság amúgy nyilvános ülésén. Hogy mondandója még véletlenül se legyen félreérthető, Bayer, mindehhez még hozzátette: szanaszét kellene verni a pofájukat.
Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki nem mellesleg 1994-95-ben Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult, 2020 elején a Financial Times-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Mr. Soros azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. Kovács Zoltán tehát szintet lépett, vagyis, ideológiával töltötte meg, amit Németh Szilárd a maga tagolatlan módján próbált kommunikálni. Jelesül azt, hogy a civileknek nem az a dolguk, hogy ellenőrizzék a hatalmat. A civileknek nem kell ellenőrizniük a kormányt, az a dolguk, hogy csöndben legyenek, ne legyen véleményük, kussoljanak, ha lopást látnak, vagy jogsértést tapasztalnak.
A fentiek fényében kell és lehet értékelni Varga Judit optimizmusát, aki szerint a civil társadalom virágzik. A kormány támogatja a civileket, de csak abban az esetben, ha azok is támogatják a kormányt.