Az egyik legsikeresebb kortárs darabot, Egressy Zoltán Portugálját 1998-ban mutatták be a Katona József Színházban. A magyar társadalom helyzetét minden kritikus megnyilvánulásnál jobban szemlélteti, hogy valamennyi szava ma is aktuális, sőt, azért, hogy még időszerűbb legyen, a demokrácia mai mibenlétéről új szövegrész is elhangzik benne. (Képek: Okolicsányi Zoltán.)
Zseniális szerepek és alakítások jellemezték a Katona Színház által 20 évig példa nélküli sikerrel játszott darabot. Kemény fába vágta a fejszéjét Lengyel Ferenc, amikor a megrendezésére vállalkozott most a pesti József Attila Színházban. A színre vitelt cseppet sem könnyítette meg, hogy maga is hosszú évekig alakította az egyik főszereplőt. (Bár ebben a darabban tulajdonképpen mindenki főszereplő.) Sőt, talán megnehezítette a munkát, hiszen ugyanazt, de máshogy kellett leképeznie.
Az igazi főszereplő egy kis magyar falu, ahol máig nem változott semmi. A lét legfőbb színtere a kocsma, vigaszt semmi egyéb nyújt, csak az alkohol. Bár sokszor nevetünk, inkább tragikomédia ez, ahogyan tragédiába illők a szemléltetett sorsok is.
A kétszer 70 perces előadásban a magyar falu jól ismert figurái elevenednek meg. Itt már az is esemény – ahogyan az minden falusi kocsmában lenni szokott –, ha betoppan egy nem helybéli. Ez alkalommal egy budapesti férfi, Bece. Aki, miközben portugáliai útjáról álmodozik – ami innen elképzelhetetlenül messzinek látszik –, beleszeret a Kocsmáros lányába, Masniba. A férfinak van már felesége, aki a történetben fel is tűnik, és a fiatal nőnek is akadna kérője, Retek személyében.
A színészeknek nagy elődökkel kell megküzdeniük. Szirtes Ági alakítása felülmúlhatatlan: bátorság kellett hozzá, hogy utána azt eljátssza valaki. Masni Pelsőczy Réka legendás kiugrása volt, a feladattal Kónya Merlin Renáta jól birkózik meg. A darab kiemelkedő alakítása Zöld Csaba nevéhez fűződik. Szabó Gabi és Kulcsár Viktória szerepformálásába jobban bele kellett volna nyúlni a rendezőnek, a túlzások, az ok nélküli végletek nem tesznek jót a két nőalak életre keltésének, a kevesebb bizonnyal több lenne. Ettől eltekintve Lengyel Ferenc kiváló munkát végzett. Külön kiemelendők Lengyel-Szabó Zita jelmezei.
A végén persze nem jut el Portugáliába senki. Masni egyedül marad, a kocsma és törzsvendégei pedig nem változnak egy jottányit sem.
A Portugál az utóbbi évek egyik legjobb előadása a József Attila Színházban. Bár sok helyütt vitték színpadra, ideje volt elővenni, mert közben felnőtt egy korosztály, amelyik még nem látta. A jelenlegi magyar színházi kínálatban mindenképpen figyelemre méltó ez a produkció, megjósolható, hogy sikerdarab lesz.