(Kárpáti Iván jegyzete) A vidékből is inkább azt szereti, amit egykor a főnemesek, sok ezer négyzetméter bizonyítja ezt Hatvanpusztán, ami ha a Holdról nem is, de repülőről jól látható.
Tökéletes kép. Orbán néhány tucat szigorúan válogatott ember előtt, egy uniós pénzből felhúzott gabonatárolóban, a független sajtó kizárásával uszít az Európai Unió ellen, ahogy fogalmaznak, „berúgja a kampányt”. A szokásos plebejus pózba vágja magát, mint az első „falusi” miniszterelnöknek.
Csakhogy ez tényszerűen nem igaz; már sokan megírták, sorolva a példákat. Én csak Nagy Ferenc kisgazda kormányfőt emelném ki, mert az akkor már emigrációba kényszerített politikussal együtt emlegette sváb-kulák nagyapámat a kommunista megyei sajtó, az emberének titulálva.
Orbánnak már több mint 40 éve semmi köze a faluhoz, városi politikus, az elit elmaradhatatlan része. Buda legdrágább fertályán, a hegyen lakik. A vidékből is inkább azt szereti, amit egykor a főnemesek, sok ezer négyzetméter bizonyítja ezt Hatvanpusztán; ha a Holdról nem is, de repülőről jól látható.
A klánja már a látszatot sem akarja fenntartani, az urbánus luxus elkötelezett hívei, földet többnyire csak akkor látnak, amikor a magángép felemelkedik velük Ferihegyen és kitekintenek az ablakon – a cselédekre.
De nem mindenkit lehet ezzel megvezetni, akárhány tonna gabonát hordanak is össze mögé, egyre kevésbe takarja ki a valódi képet.
A magtári igehintés után az orbáni autóskonvoj bevonult Győrbe – állítólag kávézni
dr. Dézsi Csaba András polgármesterhez. „Egy nagyon kedves vendég érkezett hozzám tegnap délután Győrbe. Orbán Viktor miniszterelnök úr beugrott egy kávéra” – írta Facebook-oldalán kedd reggel Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András.
Dézsi, aki Borkai Zsolt ellenében is újra polgármester akar lenni, a Nemesgörzsönyt megjárt miniszterelnöknek megmutatta „a város csodáit”:
az összeomlás előtt álló, az évtizedek óta sürgős felújításra váró, az országban egyedülálló, XIX. század végi Spartacus csónakházat, aminek renoválását az Infovilág szerkesztősége az utóbbi hét évben száz-egynéhány alkalommal sürgette, és a többit is – az ugyancsak évtizedek óta renoválásra váró Bécsi-kapu téri Vaskakas tavernát, mellette a Schäffer-házat meg a Király utcai Napóleon-házat is.
A dicsekvő polgármester – aki miután beült elődje székébe – írásban tett hitet az Infovilág szerkesztőségének, hogy ő bizony istenuccse együttműködik ám majd a sajtóval. Aztán ugyanoda hanyatlott, mint Borkai: fittyet hányt a saját megnyilatkozására.
Most már csak az van hátra, hpgy idézzük, amit Borkai Zsolt a lemondása utáni negyedórában, amikor pillanatok alatt minden addigi híve és alattvalója magára hagyta, keserűen ezt mondta e sorok írójának, az Infovilág alapító felelős szerkesztőjének:
Mit fog csinálni holnap délutántól, Borkai úr? – kérdeztem a magyar történelemben minden bizonnyal egyedülálló módon, mindössze egy napra fölesküdött (miután holnap délután lemond) győri polgármestert. – A családommal leszek – válaszolta. – De ön fiatal, munkaképes, nem fog dolgozni? – Most nem, egy darabig… – És a politikával hogy áll? – Megcsömörlöttem tőle. – Végleg? – Végleg.
Az utóbbi néhány hónap hírei nem ezt bizonyítják: Borkai újra polgármester akar lenni Győrött.
