A covid-járvány első időszaka óta először fordul elő, hogy a Magyarországon működő vállalatok közül többen terveznek elbocsátást, mint létszámnövelést. A következő negyedévben a hazai munkáltatók ötöde jelez előre bővítést, miközben jó negyede a munkaerő-állományának a csökkentését tervezi. A legnagyobb mértékű elbocsátások Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók – derül ki a ManpowerGroup ma közzétett munkaerő-piaci előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében végezte el negyedéves felmérését. Ennek részeként Magyarországon a munkáltatók több mint 500 személyes reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedévi munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott nettó foglalkoztatási mutató (NFM) –5 százalékos átlagos értéket ért el, amire legutóbb 2020 3. negyedévében, a koronavírus-járvány miatti erőteljes gazdasági visszaesés időszakában volt példa. A jelenlegi mutatószám az előző negyedévhez képest 17, 2021 azonos időszakához mérten 16 százalékpontos visszaesést mutat.
– Igen gyors és nagy fordulatra utalnak a hazai cégek foglalkoztatási tervei. Az alapanyag- és energiaárak hirtelen emelkedése, illetve a fizetőképes kereslet várható esése láthatóan gyors alkalmazkodásra készteti a vállalatokat – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója. – Úgy tűnik föl, új szakaszba lép a munkaerőpiac, amelynek nyomán a munkaerőhiány enyhülése miatt átmenetileg az eddiginél nehezebb idők várhatnak a munkavállalókra.
Noha a legtöbb területen létszámcsökkentésre utalnak a felmérés eredményei, az egyes ágazatok mutatószámai között látványos különbség fedezhető fel. A nettó foglalkoztatási mutató egyedül a feldolgozóipar esetében mutat enyhe pozitív értéket (+3%), miközben a bank, a hitelintézeti, a biztosítási és az ingatlanágazat létszámegyenlege várhatóan stagnálni fog. A legnagyobb elbocsátási hullám az alapanyag-gyártásban, illetve az információs technológiai, a távközlési, a kommunikációs és médiaszektorban várható. E területek nettó foglalkoztatási mutató értéke mint 44 százalékpontot esett egyetlen negyedév alatt (–25, illetve –14 százalékra). Szintén igen kedvezőtlenek a kilátások a HORECA (szállodák, éttermek, kávéházak) területén; az ott működő cégek 39 százaléka tervez létszámcsökkentést.
Az ország térségeit vizsgálva szintén nagy eltérések tapasztalhatók. A foglalkoztatási változásokkal kapcsolatos várakozások jelenleg fordítottan arányosak az adott régió gazdasági fejlettségével. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon számítanak a legszélesebb körben elbocsátásokra –14, illetve –13 százalékos nettó mutatóval. Szintén több lesz az elbocsátás, mint a felvétel Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon. Stagnálás körüli érték a Dél-Alföldön várható, ugyanakkor kicsivel többen terveznek létszámbővítést, mint -csökkentést az Észak-Alföldön (+3%), valamint a Dél-Dunántúlon (+5%).
Az elbocsátási szándékok gyakorisága függ a cégmérettől is. A tíznél kevesebb személyt foglalkoztató mikro-vállalkozások körében létszámbővülésre lehet számítani; ott 11 százalék a nettó foglalkoztatási mutató értéke. Ugyanakkor a nagyobb cégek inkább elbocsátásokban gondolkodnak. A legkedvezőtlenebb kilátásokat az 50–249 fő közötti létszámot foglalkoztató közepes vállalkozások fogalmazták meg: e kategória mutatója –13 százalékos.
Lehetetlen nem észrevenni a kontrasztot a ManpowerGroup magyarországi, illetve globális munkaerő-piaci előrejelzése között, utóbbi ugyanis világszerte optimizmust mutat: a vizsgált országok átlagos nettó foglalkoztatási mutatója +30 százalék. A 41 országból mindössze két országban jeleznek hanyatlást a foglalkoztatásban, a mostani felmérésben Magyarország mellett Görögország szerepel a lista végén –3 százalékkal. Az élen Brazília (56%), India (54%) és Costa Rica (52%) áll.
Európában a leglátványosabb munkaerő-bővülés Svédországban, Belgiumban (34-34%), Norvégiában (33-33%) várható. Általában elmondható, hogy a munkaerő-piaci kilátások most jóval kedvezőbbek Nyugat-Európában, mint az Európai Unió keleti tagállamaiban: a V4-es országok közül a legjobb mutatója Csehországnak van: 12%, Szlovákiáé 9, Lengyelországé mindössze 1 százalék.