Az EUObserver brüsszeli uniós hírportál heti programismertetése szerint várhatóan az energiaügyek, az infláció, a jogállamiság és Ukrajna témakörében fogják leginkább faggatni az európai parlamenti képviselők Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki holnap, szerdán mondja el az Unió helyzetéről szóló beszédét a testület strasbourgi plenáris ülésén.

A Politico című amerikai lap európai kiadása megírja: Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő számításai szerint Johannes Hahn uniós költségvetési biztosnak az a javaslata, hogy a korrupciós kockázatok miatt fagyasszanak be három kohéziós támogatási alap Magyarországnak szánt összegéből 70 százalékot, nagyjából annyit jelentene, hogy a mostani hétéves költségvetési ciklusban az ország számára elvben adott teljes pénzügyi keretből 20 százalék elveszne. „Helyes, hogy a Bizottság végre cselekszik, és be akar fagyasztani alapokat, de így is euró-ezermilliók lennének kitéve rendszerszintű korrupciónak” – idézi a Politico Freundot.

A bécsi Der Standard arról ír, hogy mindeközben az Európai Bizottság az eddiginél hatékonyabb védelmet akar biztosítani a médiának a befolyásolási kísérletekkel szemben. A testület a héten hivatalosan is közzéteszi médiaszabadság-törvénytervezetét. Emellett megkezdték az Európai Hírterem – európai „newsroom” – elnevezésű hírügynökségi együttműködést, ami Clemens Pig, az APA osztrák hírügynökség ügyvezető elnöke (és egyben az Európai Hírügynökségek Szövetségének, az EANA-nak az elnöke) szerint tovább erősíti az európai hírpiacon a tényekkel megalapozott uniós hírszolgáltatást. Ez különösen azon országokra tekintettel fontos, ahol elterjedt a hamis hírek előállítása, a dezinformáció – jegyezte meg az osztrák hírügynökségi vezető. Szerinte a közös hírteremben megvalósuló napi információcsere segíti az európai témák és összefüggések jobb megértését, alaposabb megismerését, és hozzájárul a pluralista hírszolgáltatáshoz.

A Der Standard cikke ismerteti Věra Jourová európai bizottsági alelnök álláspontját, miszerint a testületnek fel kell lépnie, ha az újságírókkal szembeni politikai nyomásgyakorlást, fenyegetést, erőszakot tapasztal. Jourová a médiaszabadságról szóló uniós jogszabálytervezet indokaként azt is megemlítette, hogy átláthatóbbá kell tenni az állami hirdetési pénzek áramlását, valamint azt, hogy javítani kell az újságíró forrásainak védelmét. A bizottsági alelnök ezúttal nem nevesített egyetlen tagországot sem, de a Der Standard emlékeztet arra, hogy az uniós végrehajtó testület bepanaszolta az Európai Bíróságon Budapestet, amiért a magyar hatóságok elnémították az éterben a független Klubrádiót. Jourová mindenesetre közölte, hogy néhány tagállam részéről heves ellenállásra számít a médiaszabadságról szóló európai szabályozási tervvel szemben. „Nagy harc lesz” – idézi a Der Standard a bizottsági alelnököt.

Orbán Viktor és a Fidesz 12 esztendeje torzítja a magyar jogállamot, és felvetődik a kérdés, hogy meddig még – írja a Romániai Németek Demokratikus Fóruma által kiadott, Bukarestben szerkesztett Allgemeine Deutsche Zeitung.

A cikk állítása szerint jószerével egyetlen EU-országban sem sodródik annyira jobbra a politika, mint Magyarországon. Orbán „illiberális demokráciát” akar létrehozni, és ezt talán már meg is valósította – fogalmaz a szerző, és kérdésesnek nevezi, hogy meg lehet-e egyáltalán szabadulni ettől a berendezkedéstől.

A német nyelvű romániai lap a magyar választási rendszert ismertetve, annak magyarázatát keresve, hogy miként lehet szűk többséggel is kétharmados mandátumtöbbséghez jutni, az egyéni választókerületi rendszer, illetve a kerülethatárok átszabásának a gyakorlata mellett kitér a külföldről érkező, zömmel a Fideszre leadott szavazatokra is. A cikk szerint összességében mintegy kétmillió határon túli magyar 2014 óta állampolgárságot is szerezhet. A körükben folytatott választási kampány eszközei közé tartozik a nagyvonalú Bethlen Gábor Alapítvány, de amellett a magyar nyugdíj megszerzésének a lehetősége is. A határon túli magyar kisebbség melletti elköteleződés egyben a belföldi nacionalista választók körében is jól jön.

Az Allgemeine Deutsche Zeitung szerint a Fidesz jó választási eredményeihez a média feletti ellenőrzés is hozzájárul. „Orbánnak hasznos, hogy a magyar nyelvi térség viszonylag kicsi, és sok magyar, különösen a vidéki területeken nem tud idegen nyelveken, legalábbis nem elég jól ahhoz, hogy annak segítségével külföldi médiából tudjon tájékozódni” – írja a lap, és hozzáteszi: Magyarországon tehát lehetséges a médiamonopólium kiépítése, csak ismerni kell a megfelelő embereket. A lap ehhez kapcsolódva egy egész bekezdést szentel Mészáros Lőrincnek, aki gázszerelőből rövid idő alatt médiamogul is lett.

A cikk az elmúlt évek hatalmi építkezésének áttekintése után, a jelenhez eljutva megállapítja: az oroszbarát irányvonal oda vezethet, hogy Orbán az EU-ban egyedül marad, és emellett az infláció is destabilizálhatja hatalmát. Az Allgemeine Deutsche Zeitung által megszólaltatott Sven Leunig, a jenai egyetem politikatudósa szerint azonban az elmúlt választások azt mutatták, hogy Orbán erősen bebetonozta az uralmát, és hogy az alkotmány megváltoztatásának köszönhetően akár hatalomvesztés esetén is elegendő befolyása maradna. A lap úgy látja: az EU-nak nem kidobnia kell Magyarországot, hanem jobban kell védekeznie az – idézem – „politikai huligánok” ellen, és helyes irányba tett lépés lenne az egyhangú döntés követelményének az eltörlése.

A nemzetközi lapszemle a www.muosz.hu portálról átvett tartalommal folytatódik:

Reuters Az EU óvatosan viszonyul a magyar kormány legújabb mosolyoffenzívájához – milliós támogatás lóg a levegőben. Az Európai Bizottság több tettet kíván látni: a magyar fél adjon több biztosítékot a korrupció visszaszorítására. Ez a feltétele annak, hogy feloldják a befagyasztott anyagi támogatást.

Egy brüsszeli forrás szerint Varga Judit hiába tárgyalt a napokban az uniós illetékesekkel, nem tudott áttörést elérni. Az ördög ugyanis a részletekben rejtőzik. Egy másik tisztségviselő úgy vélekedett, hogy a felajánlott magyar intézkedések jó irányba mutatnak, de az alapkérdés az, mennyi valósul meg belőlük.

Orbán az eddiginél is erősebb nyomás alá került, hogy hozza tető alá a megállapodást, mivel a forint gyengülése csak súlyosbította a magyar gazdasági bajokat. Ám ahogy egy 3. beavatott elmondta: a szervezet illetékesei nemigen bíznak a magyar vezetésben, hiszen évek óta megy az elkeseredett kötélhúzás a demokratikus normák, a korrupció, a migráció és az LMBT-jogok ügyében. Ugyanakkor az Európai Parlament holnap, a demokráciáról és alapjogokról folytatandó vitában várhatóan felszólítja Brüsszelt, hogy ne engedjen a szorításból.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Az Európai Bizottság azzal fenyegeti Magyarországot, hogy megvonja tőle akár a pénzügyi támogatások 20%-át, ami kb. 8000 millió euró lenne, mivel igen nagy rendellenességek tapasztalhatóak a közbeszerzéseknél. A javaslat, amit a visszaélések megelőzésére szolgáló átláthatósági jegyzékben hoztak nyilvánosságra, három érintett területet emel ki: a környezetvédelmi és energiahatékonysági pályázatokat, a fő közlekedési tengelyek építésére vonatkozó tendereket, valamint területfejlesztést.

A vizsgálatok ugyanis azt tárták fel, hogy a magyar hatóságok eleve képtelenek, illetve nem hajlandók megelőzni olyan döntéseket, amelyek ütköznek az uniós joggal, továbbá érdekütközéssel járnak. Ezért az EU elképzelhetőnek tartja, hogy az ilyen programoknak akár a 70%-át befagyasszák. Daniel Freund német zöld EP-képviselő ennek alapján számolta ki, hogy magyar szemszögből az össz-szubvenció ötöde is fuccsba mehet.

Az Európai Unió végrehajtó testülete azt is felveti, hogy ne adjanak pénzt Magyarországnak, ha a segítség kedvezményezettjei az egyetemeket kézben tartó alapítványok, amiknek a vezetését Orbán a saját embereivel töltötte fel.

A megvonásokat hiteles reformokkal még el lehetne kerülni, ám amit a Bizottság eddig hallott a magyar féltől, az nem efelé mutat. Igencsak csekély a bizalom az Orbán-kabinet iránt. Ezért Brüsszelben és Strasbourgban is azzal vetnek számot, hogy a hónap végén olyan indítványt terjesztenek az Európai Tanács elé, aminek értelmében elvennék az előirányzott összeg egy részét. A végső döntést legkésőbb decemberben kell meghozni.

Freund üdvözölte az elképzelést, ám azt szóvá tette, hogy továbbra ezermilliók tűnhetnek el a rendszerszintű magyar korrupció útvesztőiben. Ha Magyarország keresztet vethet a 8000 millióra, az jó, de csak középtávon fejti ki hatását – mondta a törvényhozó. A környezetvédők amellett vannak, hogy függesszék fel az összes kifizetést, de erről az igazságügyi biztos már a nyáron kifejtette, hogy aránytalanul súlyos lépés lenne.

Neue Zürcher Zeitung Visszafogott eufóriát tapasztalt Kijevben a svájci lap bécsi tudósítója, aki éppen azért rándult át, hogy felmérje a helyzetet. A mérsékelt lelkesedés okát abban látja, hogy a kelet-ukrajnai sikerek a jó irányba mutatnak, de a feladatok hatalmasak, és a lakosság tudja, hogy a visszahódított körzeteket meg is kell tartani. Továbbá: Oroszország másutt a civil lakosságon áll bosszút. Ahogy az a tavasszal Bucsában és Irpinben történt, miután a támadó egységek kénytelenek voltak eltakarodni Kijev alól.

Ráadásul továbbra is bárhol bekövetkezhet orosz rakéta-, illetve légitámadás. Különösen fenyegető, hogy az oroszok a létfontosságú civil infrastruktúra elleni csapással reagálnak a kudarcra. Emiatt több nagyvárosban is átmenetileg megszűnt a víz-, illetve áramellátás vasárnap este. A moszkvai ultranacionalisták ugyanakkor az ilyen akciók folytatását követelik, a totális háborúval együtt, és ez semmi jót nem ígér, különösen, hogy jön a hideg időszak.

Ukrán részről tehát további áldozatokkal kell számolni, miközben némi kimerültség tapasztalható. Sok alakulat is tetemes veszteségeket kénytelen elkönyvelni, erről nyilvánosan azonban nem sok szó esik. Viszont a mostani siker nyomán tovább erősödött a győzelembe vetett hit. Az oroszok a fejvesztett menekülés közben mintegy 400 páncélost hagytak hátra, bár sok már aligha működik. Ellenben az ukránoknak sikerült tetemes mennyiségű muníciót zsákmányolniuk. Az orosz hadifoglyok száma 5000 körül jár. Nagy kérdés, hol tudják őket elhelyezni.

További feladat, hogy a felszabadított területeken vissza kell állítani az ukrán államiságot, a közigazgatást, az iskolákat. Helyre kell hozni az infrastruktúrát, gondoskodni kell a biztonságról, vissza kell csinálni az eloroszosítási programokat. Fel kell deríteni a bűncselekményeket. Különösen fogas kérdés, mi legyen az oroszokkal együttműködőkkel. Minden attól függ, sikerül-e megtartani a visszaszerzett részeket. A jelek arra utalnak, hogy az ukránok nem becsülik le az erős ellenfelet.

Handelsblatt Törnek előre a jobboldali populisták, a posztfasiszták az olaszoknál, a szélsőjobb Franciaországban, a Putyin-barát Orbán Magyarországon, de fel lehet őket tartóztatni. A jövő vasárnapi olasz választások Meloni szélsőséges pártjának sikerét ígérik. A franciáknál Le Penék kétszer is igen jól szerepeltek, a Fidesz pedig sorozatban a 4. győzelmét aratta, így ezek az eredmények azt a véleményt erősítik, hogy szinte törvényszerű a jobbos nacionalisták felemelkedése. Ám nem sok minden szól e tézis mellett.

Mert sikerük tényleges oka kizárólag a demokraták hibáiban rejlik. Ha ugyanis azok nem törődnek a középosztályok, illetve a lejjebb lévő rétegek gondjaival, akkor ezek a tömegek átállnak a jobboldali demagógokhoz. Viszont a folyamatot meg lehet fordítani. A franciáknál pl. 2002-07 között megfeleződött a szélsőjobb támogatóinak száma.

Feltűnő, hogy a francia és olasz mérsékelt konzervatívok veresége egyengeti a szélsőség útját. Az ok a franciáknál az, hogy a republikánusok felvizezve ugyanazt kínálják, mint a szélsőjobb, és az emberek inkább az eredetire voksolnak. Olaszországban a kereszténydemokraták összeomlottak a korrupció és a maffiával fenntartott kapcsolatok miatt. Viszont Németország bizonyítja, hogy a szélsőséges nacionalistákat vissza lehet szorítani, ha állva maradnak és állhatatosan küzdenek a konzervatívok.

The Washington Post Max Boot, az újság tekintélyes biztonságpolitikai elemzője négy tényezőnek tulajdonítja a front észak részén aratott rendkívüli ukrán sikert, amelynek révén nagy terület jutott vissza a védők kezére, mint New York és Los Angeles együttvéve. És az offenzíva folytatódik. Különösen sokat számít, hogy sikerült kulcsjelentőségű vasúti és utánpótlási csomópontokat visszaszerezni, pl. Izjum környékén, mert azok fontosabbak voltak az orosz katonai műveletekhez a Donyecki medence keleti részén. Mi segített benne?

1.      A nyugati segítség alapvető, a HIMARS sorozatvető rakéták fordulóponthoz juttatták a védekezőket, mert a segítségükkel ellenséges lőszerraktárakat és parancsnoki állásokat lehetett tűz alá venni. A HARM-rakétákkal a másik fél légvédelmi radarjait kapcsolták ki, ezáltal az ukrán légierő nagyobb támogatást tudott nyújtani a szárazföldi offenzívához. A német Gepárd légvédelmi fegyverek pedig féken tartották az orosz vadászgépeket. És ne feledkezzünk meg az amerikaiak által küldött hírszerzési információkról sem!

2.      Az ukrán nép egységesen felsorakozott Zelenszkij mögé, akit a legnagyobb háborús vezetők sorába emelte a tény, hogy a háború első napjaiban nem menekült-szökött el Kijevből. Az ukránok a demokráciájukat és az önrendelkezésüket védik. Ne veszítsük szem elől, hogy az afgánok is tonnaszámra kaptak hadfelszerelést, aztán mire mentek vele? Putyin, a bucsai mészáros megpróbálta civilek elleni barbár akciókkal megtörni az ukrán nép akaratát, de ez visszaütött. Az áldozatok egyesültek vele szemben.

3.      Az ukrán hadsereg ötletessége, jártassága és harci szelleme.

4.      A Putyin-rezsim korrupciója és ostobasága. Az orosz parancsnokok elpuskázták a katonai fölényt, hozzá nem értőek, amit csak tetézett a borzalmasan gyenge hírszerzés.

Az orosz fél nehezen tudja összeszedni magát, mert nincs elég embere, a feladat túl nagy az inváziós egységek számára, amik ugyanakkor hatalmas veszteségeket szenvedtek. Persze ne gondoljuk, hogy innen már sima út vezet a teljes győzelemhez. A Kreml akár még harcászati atomeszközöket is bevethet.

The Wall Street Journal Ha Putyin azt csinálja, mint egykor Hruscsov, vagyis az atomfegyverhez nyúl, akkor Bidennek követnie kell Kennedy elnök példáját a kubai rakétaválság idejéből: ki kell nyilvánítania, hogy egy ilyen támadást az Egyesült Államok elleni harci cselekménynek tekint. Ez a véleménye Walter Russel Meadnek, az újság rendszeres szemleírójának, a Hudson Intézet vezető kutatójának, a New York-i Bard Kollégium professzorának.

Az oroszok hétvégi rémült menekülése új szint a katasztrofális háborúban. Az ukrán hadsereg jobban fel van fegyverkezve, különb a vezetése és elkötelezettebb, mint a másik, harci erkölcse pedig ezek után csak még tovább emelkedik. Az orosz elnök most vagy elfogadja a megalázó vereséget, vagy megsokszorozza az erőfeszítéseket a katonai győzelemért, ami egyre nehezebb, tekintve, hogy az ukránok mind több nyugati fegyverhez jutnak.

De a vég még odébb van és lehet, hogy most a lehető legnagyobb veszély időszaka következik. A Kreml ura nem veszíthet. Az ő köreiben nincs helye a gyengének, ám az elit egyetlen szempillantás alatt a politikailag megsebzett Putyin ellen fordulhat. Ám akik körülötte vannak, azok jelenleg alighanem folytatni kívánják a harcot.

Ha az elnök úgy érzi, hogy nem képes megszilárdítani a helyzetet, nagy az ellenállás az általános mozgósítással szemben, és a rendszerét jelentős kockázat fenyegeti, akkor olyan drasztikus lépéshez folyamodhat, mint az, hogy bevesse a nukleáris harceszközt. Ha a Nyugat eltűri az effajta zsarolást, az megrendítené a NATO egész erkölcsi és politikai alapját. Ha az USA kinyilvánítja, hogy védőernyő alá helyezi Ukrajnát, abból olyan viszály lehet, amilyen nem volt az 1962-i kubai rakétaválság óta.

Amerika mostanáig megelőzte, hogy választania kelljen: aközött, hogy feladja Kijev támogatását, és aközött, hogy kiprovokáljon egy nukleáris összeütközést. Az ukrán sikerek nyomán viszont Putyin úgy érezheti magát, mint a sarokba szorított patkány. Ha bedobja az atomkártyát, az a NATO-szövetségesek biztonságát érinti és destabilizálja az egész nemzetközi rendet. Ezért követni kell John Kennedy példáját 1962-ből.

Bloomberg Putyin imádni fogja, hogy forró lesz az ősz Európában a populista tiltakozások miatt. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak láttán a szélsőjobbos és -balos felvonulók visszaböfögik az orosz véleményt. Moszkva pedig a teljes dezinformációs eszköztárát be fogja vetni, hogy lovat adjon a demonstrálók alá, megossza a nyugati társadalmakat és ezáltal gyengítse a vele szemben álló arcvonalat.

Az elégedetlenség fő forrása az infláció, ahogy azt már Csehországban és Németország keleti felén tapasztalni lehetett. Azok vonultak az utcára a politikai paletta két széléről, akik már a menekültválság, illetve a járvány idején is kint voltak. Ez a réteg szívesen csámcsog az összeesküvés-elméleteken. Merthogy mindkét tábor gondolkodásmódja tekintélyelvű, populista, kollektivista, továbbá fura mód oroszbarát. Ilyenformán „hasznos idióták” a Kreml propagandája számára.

Talán Magyarország a legszörnyűbb példa, hogy mennyire paradox az újjáéledő ruszofil érzés az egykori vasfüggöny keleti oldalán, amit Moszkva annak idején túszként tartott fogva. Ez a naivitás, illetve rosszhiszeműség nehezen elfogadható az ukránokon kívül a lengyelek és a baltiak számára, akik már a szovjetek előtt a cárok áldozatai voltak.

A Nyugat csak akkor tud felülkerekedni az elhúzódó viszályban a kegyetlen orosz neo-imperializmuson, ha egységes marad. Ezért próbál meg Putyin minden lehetséges módon hazugságokat terjeszteni. Abban a reményben, hogy létrejön az 5. hadoszlop az ellenséges vonalak mögött. Ezeket az álhíreket az igazsággal kell szembesíteni. A nagy vizsga ideje jön el ezen a forró őszön.

Der Standard Paul Lendvai szerint a legutóbbi háborús fejlemények katasztrofális politikai következménnyel járnak Putyin szemszögéből, bár azt még csak ezután látjuk meg, hogy mennyire lesz tartós az ukrán siker. Egyelőre korai fordulatról beszélni, de egyre inkább kirajzolódik, hogy az elnök semmire sem jut az általános mozgósítás nélkül, amitől mostanáig óvakodott, mert tartott a lakosság reakciójától.

Viszont az elnök továbbra is igyekszik maga meghatározni, hogy miként kell értelmezni az eseményeket, illetve próbálja jobb belátásra bírni a Nyugatot a magas energiaárak és tél miatt érzett félelem segítségével. De nem szabad belesétálni a diktátor által állított csapdába, mert a válságért ő a fő felelős.

Ám itt nem csupán Ukrajna a tét, hanem hogy megvédjük a demokratikus értékrendet, a nyugati társadalmi modellt, a jólétet, a nyílt, liberális demokráciát. Moszkva évek óta szítja a viszályt a fejlett világgal. Leghűségesebb kengyeltartói a szélsőjobbos pártok, az AfD, a Szabadságpárt, a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés. Ezek az erők, az unión belüli békebontóval, Orbán Viktorral egyetemben a szankciók eltörlését követelik.

A Kreml azt már megjutalmazta gázzal, hogy Orbán kész saját országát, továbbá a lengyeleket és a balti köztársaságokat is kiszolgáltatni a moszkvai önkényúr kényének-kedvének. Ugyanakkor ez a magyar politika hozzájárul a Visegrádi Csoport széteséséhez.