(Dirk Schmaler / RND / Der Tag) Az Olaf Scholz (SPD) kancellár által az Ukrajna elleni orosz támadás után meghirdetett korszakváltás elérkezett a védelmi minisztériumba. Christine Lambrecht miniszter asszony (SPD) mindenesetre tegnap valóban új hangokat ütött meg Németországnak a világban betöltött szerepéről szóló beszédében. (A nyitó képen: Christine Lambrecht (SPD) védelmi miniszter. © Fotó: Philipp Schulze/dpa)
Azért szállt síkra, hogy Németország váljon katonai „vezető hatalommá” – és hogy tartósan több pénzt költsön a hadseregre. „Németország képes erre” – mondta Lambrecht a Német Külkapcsolati Tanácsnak (DGAP). „Németországnak nem kell félnie ettől az új szereptől.” Ezen túlmenően, mondta, a Bundeswehrre „ismét a közszolgáltatások nyújtásának központi instanciájaként kell tekinteni”.
Ezen túlmenően a fegyverexportra vonatkozó kevésbé szigorú szabályokat és évente „nemzetbiztonsági nap” bevezetését szorgalmazta. Röviden: Christine Lambrecht, akitől a hivatalba lépésekor meglehetősen távol állt a védelmi miniszteri tisztség, most a hadsereget jóval beljebb akarja helyezni a köztársaság intézményébe, „kulturaváltozásról” beszél.
Az ukrajnai orosz agressziós háború és az európai országok fenyegetettsége kétségtelenül elkerülhetetlenné teszi a német katonai szkepticizmus újbóli kiigazítását. A hadsereg rossz állapota azzal is összefügg, hogy aligha hitte bárki komolyan, hogy a tankokra, helikopterekre és vadászgépekre valóban szükség lesz az ország védelmében. Ez alapvetően megváltozott. És mégis, még egyrészt mindig van különbség a belátás és a szükség között, miután – ha úgy adódik – meg tudjuk védeni magunkat, másrészt a kívánság tekintetében, hogy a katonaságot visszahelyezzük az őt megillető helyre gondolkodásunkban.
Különösen azért, mert a vezetői igény nem igehirdetésben, hanem politikai cselekvésben nyilvánul meg. A német kormány pedig még messze van ettől az új szereptől. Bár a parlamentben és a kormánypárti frakciókban is élénk vita folyik az Ukrajnába irányuló újabb fegyverszállításokról, az RND berlini tudósítója, Markus Decker jelentése szerint a kormány sokat tesz azért, hogy ne a fegyverszállítás legyen a mindent megelőző téma. Tegnap Lambrecht ismét elutasította a nyugati harckocsik Ukrajnának történő szállítását – és indoklásként amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal folytatott beszélgetésre hivatkozott. „Nekem legalábbis nem volt az a benyomásom, hogy az USA-ban újragondolták volna ezt a kérdést” – mondta Lambrecht.
Az ukránok álma: a Leopard 2 harckocsi. (Foto: Guido Kirchner/dpa)
Andreas Niesmann, az RND hírügynökség gazdasági vezetője szerint az Ukrajna-ügy megítélése hibás. A német kormánynak igenis össze kellene szednie magát az újabb közvetlen fegyverszállításokat illetően – írja kommentárjában.
Eközben a háború következményei egyre inkább kihatnak a német gazdaságra. Az Ifo Gazdaságkutató Intézet növekvő inflációval és recesszióval számol Németországban (is). A müncheni közgazdászok véleménye szerint az inflációs ráta az idei 8,1 százalékról jövőre 9,3 százalékra emelkedhet – elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ezzel szemben a gazdaság az idén várhatóan csak 1,6 százalékkal nő, jövőre pedig 0,3 százalékkal zsugorodik. „Téli recesszióba lépünk” – mondta hétfőn az Ifo Gazdaságkutató Intézet vezetője, Timo Wollmershäuser. Legalábbis: az Ifo nem számít súlyos munkaerő-piaci hatásokra.
