Menekültdráma: Erdoğan EU-pénzt követel

Ezekben a napokban kevésbé figyelünk azokra a hírekre, amelyek nem a koronavírusról szólnak. A svájci Neue Zürcher Zeitung most terjedelmes írásban tekinti át a migrációs válság legújabb fejleményeit, de ebbe a cikkbe is begyűrűzött a járvány – legalábbis annyiban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kénytelen volt lemondani tervezett athéni látogatását, mert egyelőre őt is túlságosan lefoglalják a pandémia elleni lépések összehangolását célzó teendők.

Az, hogy Törökország megnyitotta határait az Európába igyekvő migránsok előtt, kiélezte a helyzetet a Földközi-tenger keleti medencéjében. Menekültek ezrei várakoznak a görög határnál. Athén katonákkal erősítette meg a határvédelmet, és hatályon kívül helyezte a menekültjog előírásait, vagyis átmenetileg nem fogad be menedékkérelmet. A török-görög határra további szakembereket küldött a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége: a már korábban Görögország megsegítésére érkezett osztrákok és ciprusiak mellé most lengyelek és csehek is csatlakoztak.

A Neue Zürcher Zeitung helyszíni beszámolója szerint a görög-török határfolyóhoz, az Evroszhoz vezető úton, az Oresztiada nevű kisváros közelében az osztrák rendőrség egyik páncélozott járműve volt látható, teherautók pedig szögesdrótot és betonútakadályokat szállítottak a határhoz. Recep Tayyip Erdogan török államfő – még hétfőn elmondott ankarai beszédében – igyekezett tovább szítani a feszültséget, és a görög hatóságok eljárását a nácik módszereihez hasonlította, a görögöket a Nyugat fizetett légionáriusainak nevezte. Ennek kapcsán hadd emlékeztessek arra, hogy Erdoğan a zsilip megnyitását – a szíriai Idlíb térségében dúló harcok mellett – azzal indokolta, hogy az EU nem fizetett eleget Törökországnak a migránsok visszatartásáért. Ezek után összetűzés volt a görög és a török parti őrség között is az Égei-tengeren. A két ország közötti szárazföldi határszakaszon migránsok gyújtószerkezeteket dobáltak át a török oldalról a görögök térfelére, valamint megpróbálták lebontani a szögesdrótakadályt. A görögök válaszul könnygázgránátot használtak. Szerda délután két F-16-os török harci repülőgép megsértette a görög légteret: az Evrosz folyó mentén több száz méteren keresztül görög terület fölött repült – írja a zürichi lap a Kathimerini görög újságnak az athéni vezérkar közlésére hivatkozó cikke alapján.

Török közlés szerint a jövő kedden Erdoğan Isztambulban találkozik Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel. Elképzelhető, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is odautazik – teszik hozzá Ankarában.

Johannes Hahn osztrák EU-biztos, aki az EU-költségvetési ügyek illetékese, interjút adott a hamburgi Die Weltnek, és abban kijelentette: Brüsszelben elvárják, hogy Ankara hagyjon fel nyomásgyakorló politikájával. Megfogalmazott azonban Berlinnel szembeni követelést is, nevezetesen azt, hogy Merkel mutasson az eddiginél nagyobb elkötelezettséget az uniós költségvetési források megteremtését illetően. A nemrég megtartott rendkívüli EU-csúcson ugyanis – Hahn korábban hangoztatott várakozásaival ellentétben – nem született megállapodás a 2021–27 közötti időszakra szóló EU-büdzséről. Ezt a tévedését Hahn most azzal magyarázza, hogy az állam-, illetve kormányfőkben nem tudatosult eléggé az ügy sürgető volta, holott, az óra ketyeg.

Az interjúban a Die Welt riporterei felvetik: a mostani költségvetési tervezet továbbra is igen nagy részarányban – hatvan százalékban – a mezőgazdasági, illetve az úgynevezett strukturális alapokba öntené a pénzt. Az utóbbi kategóriába tartoznak a kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapok. Az újságírói felvetés szerint ezek az arányok megakadályozzák, hogy az unióban megvalósuljon a szükséges szerkezeti átalakítás. Nem kellene inkább a biztonságra, a digitalizációra, a kutatásra, a környezet megóvására és a védelempolitikára fordítani a pénzt? – teszik fel a kérdést. Hahn válasza szerint az a tény, hogy ezen utóbbi tételek így is több, mint harminc százalékot tesznek ki, rekordnak számít. Az osztrák EU-biztos megfogalmazása szerint realistának kell lenni, mert a vasárnapi szónoklat és a tagállamok kőkemény érdeke nem ugyanaz.

Mindemellett – fogalmaz Johannes Hahn – nem kell ahhoz matematikai érettségi, hogy belássuk: a hagyományos területeken meg kell kurtítani a forrásokat, ha finanszírozni akarják azokat a mostani prioritást élvező területeket, mint például a klímavédelem, a számítógépesítés, a gazdasági versenyképesség, a külső határok védelme, illetve a migráció kezelése.

Visszatérve a migránsok visszatartásához kapcsolódó török igényekre, Johannes Hahn elmondja, hogy az összegszerűséget illetően egyelőre folyik az alkudozás, de ha újabb forrásokat nyitnak is meg a tagállamok Ankara számára, akkor ezek az új összegek lényegesen alacsonyabbak lesznek, mint az elmúlt négy év számai, hiszen a menekülttáborokban sok iskola, óvoda, kórház épült, és ezeket nem kell újra megteremteni. Azt is figyelembe kell venni – teszi hozzá -, hogy Libanon vagy Jordánia a saját lélekszámához képest sokkal több menekültet fogadott be, mint Törökország.