Jócskán megugrott az idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, emiatt félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatást válaszják. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé – jelzi előre a Trenkwalder.

A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat, amik eddig az egyszerűsített foglalkoztatás (továbbiakban EFO) rendszerében foglalkoztattak munkavállalókat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69%) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63%), filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9%) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul az idén egy munkavállaló már csak legföljebb 120 napot dolgozhat az EFO keretében – előtte ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.

A probléma súlyát jelzi, hogy eddig – szezontól függőben – a 3,7 millió versenypiaci munkavállaló 4-5 százalékát 150-180 ezer főt foglalkoztattak az EFO alapján. Számos ágazatban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.

A diákok alkalmazása idény- és alkalmi munkák esetén számos előnnyel jár: többségük eleve a rugalmas foglalkoztatási formákat keresi, szünidőkben kifejezetten keresik is az idénymunkákat, és örömmel vállalnak statiszta- és hostess szerepeket is. Az átlagos EFO-s pozíciókra jelentkező állománnyal szemben képzett, sok esetben magasabb kompetenciával bíró munkavállalói kört alkotnak. Minimális az adminisztrációs teher, hiszen egyre több az olyan iskolaszövetkezet, amelyik egy egyszerű, online felületen keresztül működteti a teljes diákfoglalkoztatási rendszert. Adózás szempontjából is minden terhet levesznek a munkáltatóról. Emellett a 25 év alattiak szja-t sem fizetnek, így bruttó órabérük (egy bizonyos szint alatt) a nettóval megegyezik.

Különösen az alkalmi munka és a statiszta feladatok ellátásánál lett kiugró a diákok költségelőnye a mostani jogszabályi változások nyomán. Alkalmi munkánál napi nyolcórás munkát feltételezve egy diák után közel 2400, egy EFO-s után immár 4400 forintnyi költséget kell kifizetni. Statiszták esetében pedig a mintegy 2400 forinttal szemben 8700 forint költségtömeg áll fejenként.

De mi lesz az EFO-ban foglalkoztatottak tömegével? A cégek egy része várhatóan továbbra is alkalmaz majd egyszerűsített foglalkoztatás formájában munkavállalókat, ám ez a létszám várhatóan látványosan vissza fog esni az előző évekhez képest. A 120 napos szigorítás miatt azokat, akik már közelítik a határértéket, hosszabb, több hetes munkára már nem fogják alkalmazni. Mindezek miatt várhatóan megnövekszik majd a részben vagy teljesen bejelentés nélkül foglalkozatottak köre. Ugyanakkor az intézkedés egy újabb hullámot is elindíthat a külföldön munkát keresők körében.

Munkavállalóként számos okból lehet kézenfekvő választás az EFO. Sokan a már meglévő munkájuk mellé keresnek ideiglenes kereseti lehetőséget, amit ily módon legális keretek között tudnak elérni. Azoknak is kiváló lehetőség ez a forma, akik nem minden nap, csak hektikusan tudnak rendelkezésre állni egy munka elvégzésére.

Van emellett egy szintén sokakat érintő szempont is: a az EFO szerint kifizetett munkabér nem tiltható le köztartozás vagy egyéb ok miatt. Mindazok számára, akik a behajtási intézkedések miatt elkerülik a folyamatos foglalkoztatást, ismét a feketegazdaság lehet a menekülőút.

A munkaerőpiac eddig zajló folyamatos kifehérítésének elért eredményeinek megtartása végett célszerű lehet újragondolni a magáncsőd intézményét is, ami az évtizedes fennállása óta jelenlegi formájában nem volt képest áttörést elérni a munkaerőpiacon.