Kit érdekel a távoli fényévek végtelenje?! Mi lesz itten a közeli fénytelen évek véges ügyével? – kérdezhetik sokan ugyanazt, amit P. Howard egyik regényalakja a Piszkos Fred közbelép című örökbecsű műben (amúgy kevesen tudják, de fiatal korában Rejtő Jenő is igen élénken érdeklődött a csillagászat iránt!). Éppen nekik ajánlható azonban leginkább a mozikba kerülő francia–kínai dokumentumfilm, amiből megérthetik, hogy mit köszönhetünk már eddig is a gigantikus összegeket felemésztő űrkutatási programoknak, min dolgoznak ma a tudósok és mi várható a jövőben.

Miközben az átlag Föld-lakó erről szinte semmit sem tud, mégis hihetetlenül izgalmas időszakát éljük az űriparnak és az űrkutatásnak, annak köszönhetően, hogy ma már nemcsak a két nagy, az USA és Oroszország vetélkedik egymással ezen a területen, hanem velük egy szintre ért már Kína is, néhány más régió és ország (EU, India, Japán stb.) szintén bekapcsolódott, ugyanakkor az egykor kizárólag állami szervezetek (NASA és társai) mellett egyre több magáncég (pl. a SpaceX vagy az e filmből megismert Interstellar Lab) is részt vesz a fejlesztésekben. Ezek a vetélkedések és együttműködések, illetve az informatika és a robotika elképesztő léptékű haladása várhatóan néhány éven belül igen nagy és meghökkentő felfedezéseket ígér.

A Hold sötét oldala bepillantást enged a kutatások, fejlesztések és kivitelezések olyan kulisszatitkaiba, amelyeket máshol szinte lehetetlen meglátnunk, különös tekintettel az elképesztő sebességgel fejlődő kínai innovációkra, amelyek eddig hétpecsétes titokként voltak elzárva a külvilágtól. Csodás valós és virtuális képsorokon érthetjük meg, hogy min dolgoznak manapság a világ tudósai, és mire készülnek a közelebbi és távolabbi jövőben. Megérthetjük, miért fókuszál minden kutatás a vízre, illetve miért akkora értékű a számunkra a továbblépéshez a Hold meghódítása.

A magyarázatokból arra is fény derül, milyen hatalmas kihívásokat és lehetőségeket rejt a Hold és a Mars kiaknázása, a távolabbi égitestekre való eljutás – az értékes nyersanyagok kinyerése céljából. Utóbbihoz egy apró adalék, amit a filmben említenek: tavaly a Föld mellett elhúzó, a Holdhoz képest aprónak mondható Psziché aszteroida a becslések szerint annyi ritka fémet és más, számunkra értékes anyagot tartalmaz, amiknek összértéke az USA (nem tévedés) 500 000 évnyi GDP-jével egyenlő!

A filmben a legérdekesebb kijelentést talán a NASA volt igazgatóhelyettese teszi, aki megállapítja, hogy a fenti két cél mellett talán egy harmadik a leglényegesebb: a földi nehézipar nagy részének Holdra telepítésével a Földet sokkal élhetőbb hellyé tudjuk majd tenni, így talán nem lesz okunk tömegesen elhagyni a bolygónkat, ahogyan azt mások vizionálják. Lenyűgöző látnunk azokat a kiképzőhelyeket is a Föld legvadregényesebb tájain (elsősorban Izlandon és Hawaiin), ahol a jövő űrutasai a holdi és marsi körülményeket idéző környezetben készülnek a nagy utazásra.

Mi, magyarok is némi büszkeséget érezhetünk, hiszen a filmben elhangzik, hogy a kínai szonda, amely a Hold túlsó oldalán leszállt, a Kármán Tódorról elnevezett kráterben landolt, a Hold távolságát a nizzai obszervatóriumból lézerrel folyamatosan mérő tudósokat látva pedig felidézhetjük Bay Zoltán alakját, aki (rádióhullámok segítségével) először tudott erről pontos mérési adatokkal szolgálni.

Összességében tehát mindenkinek szívből ajánljuk ezt az eddig főként a művészetekkel kapcsolatos dokumentumfilmeket fogalmazó Pannonia Entertainment által bemutatott nagyszerű alkotást. Természetesen azoknak is, akiket eddig is érdekelt a téma, ám azoknak még inkább, akik ki akarnak szakadni egy kicsit a hétköznapokból, és szívesen elgondolkoznának egy kicsit a térben és időben tőlünk távoleső dolgokról is.

A Hold sötét oldala egyedül kritizálható eleme a szerencsétlen címválasztás. Az alkotás ugyanis messze nem csak a kísérő égitestünknek a Földről nem látható oldalával foglalkozik, másrészről a földi eszközökkel csak néhány éve megfigyelt oldal cseppet sem sötét, hiszen a Nap pontosan ugyanannyi ideig világítja meg, mint az égitest felénk néző arcát. Helytállóbb lett volna talán A Hold túlsó oldalaként hivatkozni rá. – A film előzetese itt tekinthető meg, tessék kattintani!