Magyar siker a leukémia kezelésében

A Semmelweis Egyetemen működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia terápiája közben kialakuló molekuláris változásokat vizsgálta. (Az illusztráció forrása: Apotheken-Umschau.)

Találtak egy olyan molekuláris folyamatot, amely fontos szerepet játszik a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában.

A krónikus limfocitás leukémia (CLL) az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus a nyugati országokban, hazánkban is mintegy 3–4000 embert érint. A múlt években számos új gyógyszer jelent meg a betegség kezelésére, amelyek látványos javulást hoztak a betegek túlélésében, az esetek egy részében azonban a kezdeti kedvező válaszok ellenére a daganatsejtek ellenállóvá válnak, hiába alkalmaznak új terápiákat.

A Bödör Csaba vezetésével működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja, a Lendület program támogatásának köszönhetően számos külföldi partnerintézményt is magában foglaló kutatási programba kezdett, amelynek köszönhetően klinikai fontosságú megfigyelést tettek a CLL kapcsán. Kutatásaik középpontjában egy ibrutinib nevű új hatóanyag áll, melynek klinikai bevezetése áttörést hozott a magas kockázatú CLL-es betegek kezelésében. (A korábbi eredményekről és a kutatások részleteiről az mta.hu oldalon megjelent cikk számol be. )

Bödör Csaba és társai legutóbbi kutatásában a leukémiás sejtek és más immunsejtek ibrutinib-kezelés nyomán megjelenő változásait vizsgálták, és egy speciális „molekuláris programot” azonosítottak a leukémiás sejtekben. Kiderült: ezek a komplex molekuláris változások célzott kezelés hatására aktiválódnak, és bár valamennyi betegben egységes mintázatot mutatnak, egyes fázisaik a különböző betegekben eltérő időbeli lefolyással zajlanak. Ennek gyakorlati jelentősége lehet a kezelésre gyorsabban és lassabban reagáló betegek azonosításában, ami segítheti a célzott terápiás stratégiák optimalizálását és akár új kombinációs kezelések beállítását is.

A kutatók szerint az általuk kidolgozott, legkorszerűbb módszerekre épülő eljárás a jövőben daganatok széles körében lehet alkalmas a különféle célzott terápiák hatására kialakuló molekuláris változások feltérképezésében.