Miközben Bíró Ferenc, a most felállított Integrációs Hatóság (amit célszerű lenne a nevén nevezni, mert aki nem járatos az uniós ügyekben, az nem tudhatja, hogy az eufemisztikus kifejezéssel egy olyan szervezetet jelölnek, aminek a korrupció ellen kellene harcolnia, de hát bizonyára kínos ezt így nevezni, nehogy az átlagember megértse, miről van is szó) vezetője azt állította a Reutersnek adott interjújában, hogy széleskörű felhatalmazást kapott intézkedésre, aközben szakértők kifogásolják, hogy nincs jogosítványa sem ítélkezni sem konkrétan eljárni a korrupt személyekkel vagy vállalkozásokkal szemben. Azaz: feladata továbbra is az eddig ismert állami hivataloké marad, amiknek függetlensége – kétes.
A Reuters hozzáteszi, hogy az utolsó pillanatban persze Orbán Viktor mindent elkövetett, hogy megkaphassa az uniós pénzeket, amiknek egy része – mint ismeretes – Fidesz-közeli oligarchákhoz lett eddig mindig becsatornázva. Mindenesetre 150 embert fel fognak venni a hatósághoz – tudható Bírótól –, aki szerint ez garancia lesz arra, hogy minden korrupciós esetet jelenteni fognak az EU korrupcióellenes hatóságának, az OLAF-nak. A munkáját a jövő márciusban megkezdő hatóság szerinte csak egy-másfél év múlva tud majd teljes üzemmódba kapcsolni. De a korrupciót teljes mértékben felszámolni irreális elvárás – jegyezte meg.
Megemlítendő: a korrupciós ranglistán Horvátország és Románia mögé kerültünk, úgy, hogy például Romániában több ezer hivatali személyt korrupció miatt bebörtönöztek. A Reuters interjúját sok más mellett még a malájziai The Star című újság is átvette.
A BBC az unikumnak számító magyar szoborparkot mutatja be, mint a kommunista szobrok temetőjét. Úgy fogalmaz a turistáknak szóló ajánló, hogy a Közép-Európában egyedülálló tematikus múzeum a diktatúrára emlékeztet 1993 óta és arra, hogy a diktatúrák és benne mindenekelőtt a diktátorok elbuknak.
A Broadway Worldbőlmegtudjuk, hogy húsvéttól Szent Iván éjjeléig színházi olimpiát rendeznek hazánkban: 35 országból mintegy 200 társulat érkezik, és a rendezvény alkalmat ad Madách Imre születésének 200. évfordulójának, és az ugyancsak 200 éves miskolci színház megünneplésére.
Szijjártó Péter Katarban megállapodott hivatali kollégájával abban, hogy tárgyalások kezdődnek a két kormány között cseppfolyósított gáz, LNG vásárlásáról, s feltehetően három éven belül a szállítások meg is kezdődhetnek az MVM-mel – vette át a Reutersnyomán számos portál, Doha News is például. A magyar külügyminiszter Dohában elmondta, hazánk érdeke új források után nézni. Arról beszélt Szijjártó, hogy az Európai Uniónak ki kellene terjesztenie déli LNG-termináljait úgy, hogy Magyarország is hozzájuthasson a katari LNG-hez. Tegyük hozzá: Magyarország nem csatlakozott számos uniós energiaügyi megállapodáshoz és együttműködéshez az elmúlt hónapokban –különállását hangsúlyozva. Most azonban úgy tűnik föl, mégis csak szüksége van Brüsszel közreműködésére és segítségére. A cikk emlékeztet, hogy Orbánék 15 éves gázszerződést kötöttek az oroszokkal évi 4500 millió köbméter szállításáról.
A pakisztáni IG portálon e téma folytatásáról olvashatunk: Oroszország hajlandó revideálni hosszútávú gázszerződését Magyarországgal az Unió által bejelentett gázárplafon miatt. A részletek egyelőre ismeretlenek. Csak emlékeztetőként: számos hírforrás szerint gyakran a világpiaci árnál drágábban vesszük az orosz gázt.
Szintén a gázárpalfonnal foglalkozik az URA News orosz portál, mivel Lengyelország nem megy bele a most alku alatt álló az ezer köbméterre tervezett 1,8 ezer eurós árplafonba, amit a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki közölt, valamint azt is, hogy tovább kellene szigorítani és még szélesebb körre kiterjeszteni az eddigi oroszellenes szankciókat. Az Európai Unió december 5-én léptette életbe az orosz olajra hordónként kivetett 60 dolláros árplafont.
Az ukrán Novosztyi Ukraine a német kancellár kijelentéseit elemzi, amik szerint kudarcot vall az, aki az EU értékeit kétségbe vonja. Olaf Scholz azt is megerősítette, hogy Ukrajna támogatásában továbbra is egyek lesznek az unió tagországai. A cikk leginkább azért érdekes, mert rögtön a címben kiemeli ki, hogy Magyarország lépéseire reagálva … – azaz nem köntörfalaz Scholz szavainak tolmácsolásakor.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu
Handelsblatt A német szabaddemokraták frakcióvezetője Orbán Viktornak üzent, miután Scholz kancellár a ma kezdődő brüsszeli EU csúcs előtt közölte a Bundestagban: hiába próbálkozik is bármelyik tagállam a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az uniós értékek kijátszásával – kudarcra van ítélve. Erre reagálva Christian Dürr azt mondta, hogy az Európai Unió helyesen jár el, amikor érvényesíteni kívánja a demokratikus normákat. Kifejtette: nagy lépés előre, hogy beélesítették a jogállami mechanizmust és
„Orbán úr, az Ukrajna részére nyújtandó gazdasági segítséget nem lehet adunak tekinteni ebben a játszmában”.
Foreign Policy Brüsszel megfékezte Orbánt – egyelőre. Egy kicsivel több mézet kent a madzagra, ugyanakkor visszafogta a korbácsot és ez segített, hogy Magyarország megszavazza Ukrajna megsegítését. Az EU a háború kezdete óta kénytelen óvatosan egyensúlyozni, bár az uniós vezetők szeretnék felelősségre vonni a magyar vezetést a demokrácia visszaszorításáért, ám közben szükség van a voksára, hogy támogassák az ukránokat, ugyanakkor meghiúsítsák Putyin katonai törekvéseit.
Orbán Viktor egész évben lassította az oroszellenes energiaszankciók elrendelését, illetve kivételes elbánást kért saját gazdasága védelmében. Ám a hétfői megállapodás után mindkét oldal mondhatja, hogy bejött a számítása. A magyar fél feladta a vétót, viszont az eredetinél kisebb büntetést szabnak ki rá. De az látszik, hogy az Unió kész fellépni az érintett tagok ellen a jogállami aggályok miatt, ezzel együtt a magyar vezető is megtalálta az útját-módját, hogy elérje, amit akar.
Hegedűs Dániel a Német Marshall Alapítványtól úgy értékeli: vízválasztónak számít a jogállami mechanizmus bevetése. Vége a 12 éve tartó megbékítésnek, Orbán-simogatásnak. Merthogy hatalomra kerülése óta a miniszterelnök igyekezett megszilárdítani az uralmát, aláásni a demokratikus intézményeket, felszámolni a független sajtót és foglyul ejteni a bíróságokat.
Az invázió óta pedig az látszott, hogy az orosz érdekekért lépett fel mind az EU-ban, mind a NATO-ban. Állandó és súlyos fejfájást okoz a földrészen. Majd meglátjuk, hogy tényleg megcsinálja-e a korrupcióellenes, illetve jogállami reformokat. Nyilvánvalóan abból indult ki, hogy az ukrán ügy akadályozásával előnyt tud kicsikarni más területeken. Ám a gazdaság állapota folytán nem veszíthet több pénzt.
Hegedűs szerint Orbánnak el kell gondolkodnia azon, hogy új stratégiát dolgozzon ki, hiszen egyidejűleg három fronton harcol, ideértve a jogállamot, az urambátyám-rendszert és a geopolitikát. Ez pedig egy kicsit sok.
Reuters Az Integritás Hatóság vezetője úgy nyilatkozott a brit hírügynökségnek, hogy megfelelő jogkört kapott a korrupcióellenes küzdelemhez, és minden lehetséges eszközt be kíván vetni, mert a lehető legnagyobb eredményt akarja elérni. Bíró Ferenc azt mondta: a hatóság felállítása már önmagában lépés – előre. További biztosítékot nyújt szerinte, hogy jelenteniük kell minden visszaélést az OLAF-nak. Ezen felül pedig tetemes forrásokat kapnak: a szervezetnek összesen 150 munkatársa lesz, aki a legkorszerűbb technikát alkalmazza majd.
Bíró azt mondta, hogy a megelőzésre összpontosítanak, mesterséges intelligencia segítségével csaknem élőben követik a fejleményeket. De még egy-másfél év kell, amíg teljes lendületre kapcsolnak. Ha úgy látják jónak, leállíthatják a közbeszerzési pályázatokat, vagy elrendelhetik újra kiírásukat. Továbbá: nyomozásra szólíthatják fel a helyi szerveket. Ám arra is kitért, hogy a korrupciót nem lehet teljesen kiirtani, de úgy gondolja, hogy az Integritás Hatóság sokat segíthet a helyzet javításában.
A Reuters-jelentés hozzáteszi, hogy nemzetközi civil szervezetek szerint Orbán már jó ideje oligarcháknak játszik át uniós forrásokat, mert így akarja erősíteni helyzetét. A Bíró-féle hivatal fő gyengeségének pedig azt tekinti, hogy nem emelhet vádat, vagyis kénytelen a meglévő társintézményekre támaszkodni.
Politico Nagyon úgy látszik, hogy Lengyelország bedobta a törülközőt a jogállami vitában, mivel szeretné végre megkapni a 35 000 millió eurós támogatást az Európai Uniótól. Vagyis a pénz beszél, a kutya ugat. A kormányt egyre jobban aggasztja, hogy elvesztheti ezt a hatalmas összeget, illetve: szorul vissza a közvélemény-kutatások alapján a jövő évi választás előtt.
Ezért a Jog és Igazságosság jelezte, hogy meghátrál. Mateusz Morawiecki miniszterelnök együttműködést kért az ellenzéktől. Az előterjesztett törvényjavaslat azzal szavatolná a bírák függetlenségét, hogy a fegyelmi ügyek a sokat bírált kamarától egy olyan testülethez kerülnének, ami önállóbbnak számít. A késlekedésért egyébként az Európai Bíróság tavaly napi egymillió eurós bírságot szabott ki.
Ugyanakkor nem biztos, hogy a hatalom célt ér, mert nem tudható, hogy kisebbik szövetségese, a radikális igazságügyi miniszter vezette Egyesült Lengyelország párt hajlandó-e áldását adni az elképzelésre. A kabinet éppen ezért kért támogatást az ellenzéktől, hiszen az alsóházban minimális a többsége, a szenátusban pedig kisebbségben van.
Ugyanakkor Laurent Pech, a dublini University College jogászprofesszora nevetségesnek minősítette a benyújtott tervezetet. A Democracy Reporting International nevű berlini nem kormányzati szervezet egyik kutatásvezetője pedig úgy értékelte, hogy az indítvány nem teljesíti azokat a célokat, amikről Varsó és az Európai Bizottság korábban megegyezett.
Süddeutsche Zeitung Egyre nagyobb a felháborodás, miután Ausztria megfúrta a románok és bolgárok schengeni tagságát, ám Bécs úgy válaszolt az erőteljes brüsszeli bírálatra, hogy külön egyezséget írt alá Magyarországgal, amivel azonban provokál. A megállapodás értelmében 30 osztrák rendőr segít a szerb határ mentén felkutatni az illegális belépőket, de az már a magyarokra tartozik, hogy mit tesznek ezekkel az emberekkel, ideértve hogy akár azonnal visszatoloncolják őket, mivel – legalábbis az osztrák belügyminiszter szerint – a legtöbben nem is nyújtanak be menedékkérelmet.
Csakhogy ez a kijelentés egyáltalán nem állja meg a helyét, mert Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen menekültstátuszért folyamodni. Az első negyedévben összesen 10 ilyen eset fordult elő, miközben januártól szeptemberig 178 ezren akadtak fenn a szűrőn. Az viszont közismert, milyen brutálisan rakják át az elfogottakat a határ túloldalára. Ezért szakértők attól félnek, hogy az osztrák egység segédkezet nyújt a törvénysértéshez.
Nehammer kancellárt azonban nem zavarja, hogy Ausztriába főleg azért érkeznek ennyien a zöld határon át, ám Magyarország simán tovább engedi azokat, akik már bejutottak. Vagyis a politikus összeáll a jobb felé hajló Orbánnal, ugyanakkor megsérti Romániát és Bulgáriát, pedig azok végzik a házi feladatukat, hogy bejuthassanak a schengeni övezetbe. Az osztrák vétót sokan a magyar miniszterelnök zsarolási taktikájához hasonlítják.
Ugyanakkor a Frontex számai egyáltalán nem támasztják alá a bécsi adatokat. Az EU belügyi biztosa úgy fogalmazott, hogy az egész ügyből egyvalaki húz hasznot, az pedig a Kremlben csücsül. Csak éppen az osztrák kormányfő nem akarja megérteni, miről van szó, ám ily módon meglehetősen magára maradt Európában.
Politico Habár nincs szó újabb invázióról, jó lenne, ha az EU végre szembenézne a migrációval – írja William Natrass, a Prágában dolgozó szabadúszó újságíró. Az alkalmat az adta neki, hogy Csehország visszaállította az ellenőrzést a szlovák határ mentén, mondván, hogy abból az irányból rengetegen léptek be az országba. De mivel az egész földrészen erősödik a menekültválság, veszélybe került a mozgás szabadsága.
Emellett látnivaló, hogy a befogadott menedékkérők elosztása nem hosszú távú megoldás. A schengeni övezet csakis közös erőfeszítéssel maradhat fenn. Viszont már nem csupán az olasz miniszterelnök és konzervatív szövetségese, Orbán Viktor mondja, hogy gátat kell vetni a migrációnak. Ezért az uniós intézményeknek a határok megerősítésére, az elrettentésre kell összpontosítaniuk. Az Európai Bizottság kétkulacsos, mert támogatja, hogy Lengyelország nem engedi be Belarusz felől a 3. világból érkezőket, ám bünteti Magyarországot, amiért az keményen jár el a szerb határon.
Ezért most a magyar, az osztrák és a szerb vezetés külön megállapodást kötött, hogy beszüntesse a „menedékturizmust”. Az nem kétséges, hogy rengeteg szenvedéssel jár, ha valaki törvénytelenül próbál meg bejutni a kontinensre. Ezt pedig csak úgy lehet megakadályozni, ha eleve elriasztják az érdekelteket attól, hogy útra keljenek. Vagyis keményen őrizni kell a külső határokat, mert máskülönben odalesz Schengen.
Politico Le Pentől Orbánig az egész európai szélsőjobb ujjong a Katargate láttán, szemükben az Európai Parlamentben kirobbant botrány azt igazolja, hogy az EU kettős mércével méri a jogállamiságot. Ezek az országok évek óta tengelyt akasztanak Brüsszellel, ami azzal vádolja őket, hogy megszegik a demokratikus szabályokat, elnyomják a kisebbségeket és áldatlan kapcsolatokat tartanak fenn olyan rezsimekkel, mint a putyini Oroszország.
A szélsőségesek ezzel szemben úgy vélik, hogy most nekik áll a zászló, ennek megfelelően átmennek támadásba az uniópárti elit ellen, ami szerintük ült a korrupciós szemétdombon, miközben kioktatta őket, hogy miként kell vezetni országukat. Valószínűleg megpróbálnak politikai fegyvert kovácsolni a történtekből a jogállami vitában, illetve annak segítségével igyekeznek EU-ellenes hangulatot kelteni a két év múlva esedékes európai választásokra. Orbán már meg is eresztett több gúnyos megjegyzést.
Ezek a politikusok azt mondják, hogy az EU kétkulacsos: gyorsan elítéli Lengyel- és Magyarországot, pedig lenne mit söpörnie a saját portája előtt.
A The Times vezércikkírója úgy értékeli, hogy az EP görög alelnöke körüli botrány, a belga rendőrség által végrehajtott házkutatások igencsak ártottak az európai intézmények tekintélyének és rávilágítottak, hogy a nyugati demokráciák könnyen külső, rosszindulatú befolyási kísérletek áldozatául eshetnek. Itt többről van szó, mint arról, hogy egy tisztségviselő megtévedt.
Az európai terv lényege, hogy hozzásegítse a közös értékekhez mindazokat a milliókat, akik a saját korrupt és autokratikus kormányuk miatt nem élvezhetik ezeket az előnyöket. Ám időről időre kiderül, hogy sebezhető főként az Európai Parlament, ami pedig némi társadalmi felhatalmazást élvez, szemben a többi homályos és terpeszkedő uniós intézménnyel.
A vesztegetési história csak lökést ad az Európa-ház ellenfeleinek, legyen az a szélhámos magyar, illetve lengyel állam, vagy olyan autokrácia, mint Oroszország, egyben pedig gyengíti az integráció tekintélyét. Az EU elbukott a vizsgán, mert kiderült, hogy nem megfelelőek a biztosítékok a kenőpénzek elfogadása ellen. Jellemző, hogy a visszaélést nem belső vizsgálat tárta fel.
Amikor általános a világban a bizonytalanság és nyomulnak a tekintélyuralmak, minden eddiginél fontosabb, hogy a demokratikus rendszerek erkölcsileg vezessenek. A nyugati politikusokra hárul, már ha élni akarnak ezzel a szereppel, hogy tegyék rendbe a saját házuk táját.
A Politicocikkírója úgy látja, hogy EU-nak meg kell ragadnia a geopolitikai pillanatot a Nyugat-Balkánon, megfelelő belépési lehetőséget kell nyújtania a hat országnak, mert különben Putyin és Kína elszabadul a térségben. Az orosz invázió végre ráébresztette Európát a régió stratégiai fontosságára, és hogy Moszkva mennyi bajt tud ott okozni.
Ha az Európai Unió továbbra is kartávolságnyira tartja ezeket az államokat, a következmény az lehet, hogy illiberális övezet alakul ki, Magyarországtól Törökországig, vagy ami még rosszabb: beindulhat egy fegyveres viszályba torkolló spirál, amit a szervezett bűnözés és a felfegyverzett migráció körít. Párizs és Hága téved, ha azt hiszi, hogy sokáig fenn lehet tartani a mostani állapotokat az európai biztonság veszélyeztetése nélkül.
A Kreml a pánszláv, az ortodox nacionalizmusra igyekszik rájátszani és ott használja ki a megosztottságot, ahol csak tudja. Peking főként gazdasági eszközökkel kíván befolyáshoz és szövetségesekhez jutni. De az energia révén Moszkva is hat Szerbiára, valamint Boszniára. Így az EU-nak egyértelművé kell tennie, hogy komolyan gondolja a bővítést. Át kell alakítania a nehézkes belépési folyamatot.
A legnagyobb munka persze a jelentkezőkre vár, hiszen még messze vannak a jogállami feltételek teljesítésétől, no meg a korrupció visszaszorításától. Csak éppen az a kérdés: miért hajtanának végre reformokat a balkáni politikusok egy távoli és bizonytalan célért, ha közben gyengül hatalmuk? Az EU azonban nem teheti meg, hogy hagyja gennyedni a térséget.
A The Wall Street Journalkommentárírója azt sürgeti, hogy a Nyugat segítsen Ukrajnának és hogy az tovább bírja, mint Oroszország. Putyin ugyanis minden eddiginél elszántabb, hogy megtörje az ukránok akaratát, noha az orosz gazdaság egyre csak lassul. Ha Moszkva felsül az agresszióval, az a demokrácia, a tisztesség és a 2. világháború utáni rendezés stabilitásának a diadala lenne.
Amerikának is érdekében áll, ezért mind a két pártnak támogatnia kell, ám az látszik, hogy a republikánus szavazótáborban már 63% Kijevtől vár engedményeket a béke érdekében. Ám felelőtlen lenne visszafogni, vagy késleltetni a segélyeket, sőt katasztrofálisnak bizonyulhat. És itt nem csupán a fegyverekről, hanem sok-sok pénzről is szó van. Az oroszok módszeresen rombolják a közszolgáltatások létesítményeit, az új katonai doktrína célja pedig, hogy megrendítse a civilek morálját és megadásra kényszerítse az ellenséget.
A polgári infrastruktúra megvédéséhez a légvédelmet kell megerősíteni, amibe még korszerű vadászgépek is beleférnek. Közben leül az orosz gazdaság, ám nem látszik, hogy Putyin ettől jobb belátásra térne. Éppen ellenkezőleg, a polgári termelésből a hadiiparba csoportosítja át az erőket. Azt hiszi, hogy győzhet, ha kitartóbb, mint az ukrán fél és szövetségesei. Meg kell mutatni neki, hogy téved. Ám ez sokkal nehezebb lesz, ha a republikánusok kiállnak egy olyan nép mögül, amely példát mutatott a világnak bátorságtól és határozottságból – a szabadságért.