Varga Judit nem akar lemaradni: kiosztotta Németországot

A külföldi befektetők érzékelik, hogy a magyar és a lengyel gazdaságpolitika legfőbbképpen a hatalom megtartását célozza ­– írja a Neue Zürcher Zeitung. Mindkét fizetőeszköz sokat vesztett értékéből az euróhoz képest, ami azt mutatja, hogy a jegyzések milyen mértékben reagálnak a politikusok döntéseire, miután a gazdaságot alárendelik a két kormány érdekeinek. Azaz: mit gondolnak a beruházók és e tekintetben cseppet sem áll jól a két vezetés.

Az infláció mindkét országban viszonylag magas, ami visszahat forintra és a zlotyra, ám így csak még nagyobb lesz a drágulás. De az átváltási arányok romlásában tükröződik a kemény belső politikai küzdelem is. A magyaroknál egyáltalán nem biztos, hogy Orbán a tavasszal győzni tud a választáson.

Lehet, hogy éppen ezért vágott bele szavazatvásárlásba, ami azt jelenti, hogy igen kedvező hiteleket kínál pl. a kkv-knek. Viszont a jogállami vita miatt egyelőre hiába vár az európai újjáépítési alapból előirányzott pénzekre.

Hasonló cipőben járnak a lengyelek is, bár náluk csak 2023-ban jön a választás, de egyre magasabb üzemi hőmérsékleten működik a politika. Ám Kaczynski most mégis előszedte a lomtárból a sajtótörvényt, amellyel nagy valószínűséggel az amerikai kézben lévő tévés hírcsatornát próbálja elnémítani. Teljesen ésszerűtlen azonban, hogy nekimegy legfontosabb szövetségesének.

De a lényeg, hogy mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél a gazdaság a hatalmon maradás eszköze a Fidesz, illetve a PiS számára. Szerencsére mindkét országban vannak ellenerők: a politikában, a jegybankokban és a civil társadalomban.

Varga Judit arra szólította fel (sic!) Németországot, hogy az tartsa tiszteletben a magyarok szuverenitását– írja a Die Welt. Az újságnak adott nyilatkozatban az igazságügyi miniszter azt állította, hogy Berlin a jogállamiság ürügyén bírálja a magyar kormányt, amelyet egyébiránt az EU becsapott. A politikus kifejtette, hogy ideológiailag igen nagy a távolság a magyar és az új német vezetés között, de ez nem lehet az együttműködés akadálya. Ám a másik oldal ne próbálja meg más országokra rálőcsölni pl. a maga migrációs irányvonalát.

Arra a kérdésre, hogy miért a németeknek tesz szemrehányást, amikor ez ügyben az unió indított szerződésszegési eljárást, a válasz az, hogy Magyarországot nagy pénzbüntetéssel fenyegetik, noha csupán innovatív megoldásokat talált a migráció feltartóztatására. A jogállam ügyében pedig nem csupán egyetlen sablon létezik. De sajnos, tette hozzá, nagyon úgy tűnik föl, hogy a jogállami vita a magyarok elleni ideológiai zsarolás eszközévé silányul.

Persze a német zöldek és liberálisok mondhatják, hogy gondok vannak a magyar demokráciával, ám attól még az állítás nem igaz, nincs rá bizonyíték. Ami pedig a lengyel alkotmánybíróság állásfoglalását illeti, miszerint az uniós jogot bizonyos területeken felülírja a nemzeti normarendszer, Varga Judit azt fejtegette, hogy Varsó eljárása teljesen törvényes. Minden kormánynak joga megvizsgálni, összhangban van-e a közösségi szabályozás a nemzeti alkotmánnyal, és ha nem, akkor meg lehet mondani Brüsszelnek, hogy eddig és ne tovább.

A magyar és lengyel részről vitatott jogállami mechanizmus pedig azért született meg, mert az EU rájött, hogy az egyhangú döntéshozatal elve miatt nem tudja alkalmazni a 7-es paragrafust. Igaz, a rendszert Magyarország is megszavazta, de csak azért, mert biztosítékokat kapott, hogy nem vetik be ellene és nem próbálják meg vele bizonyos ideológiai irányba terelni. Ám pont az ellenkezője történt. Az újjáépítési alapból pedig azért nem jön a támogatás, mert a magyar parlament törvényt hozott a gyermekek védelmében.

Lengyelország erős embere megismételte, hogy szerinte Németország 4. birodalmat akar építeni, csak ezúttal pontosabban megmagyarázta, mit is ért ezen – írja a Der Standard. Eszerint Berlin e célra az EU-t használja, tehát a vád nem a hitlerájhoz kapcsolódik, hanem a Német-Római Birodalomhoz. Ám megjegyezte, hogy egyes országok egyáltalán nem nézik jó szemmel a németek törekvéseit Európában. Kaczynski az egyik hazai szélsőjobbos lapnak arról is beszélt, hogy ha a lengyelek belemennének az alávetettségnek ebbe a mai formájába, akkor a következmény az lenne, hogy utána különféle úton-módon degradálnák őket.

Egyúttal azzal vádolta az Európai Bíróságot, hogy az eszközül szolgál a szövetségi Európa megteremtését célzó eszmék érvényesítéséhez. A lap felidézi, hogy a múlt héten Morawiecki miniszterelnök arról beszélt a Varsóba látogatott új német kancellárnak: szerinte a hármas berlini koalíció föderális szövetségi államot akar csinálni az unióból, ami valójában a bürokratikus centralizmust idézi, ám veszélyes utópia.

Lengyelország minden csőből tüzel az EU-ra a jogvitában: miután az Bizottság kedden szerződésszegési eljárást kezdeményezett, Varsó vizsgálatot akar az Európai Bíróság bírái ellen, mondván, hogy azok visszaéltek hatalmukkal. Azaz egyre élesebbre vált a hang – állapítja meg a francia Le Figaro. A lengyel fél arra hivatkozik, hogy a francia Libération a hónap elején hosszú cikket írt arról: olyan összeférhetetlenségi ügyekre, illetve befolyásolásokra bukkant, amelyek érintik az unió végrehajtó testületét, sőt a közösségi jog fellegvárát, az EUB-t is.

Eszerint az Európai Néppárt egészen befészkelte magát a szervezet szívébe, és ebből tagjai igen sokat profitálnak. Így bizalmas barátság kötötte össze az Európai Számvevőszék korábbi elnökét, akik az ősszel közpénzek elsikkasztása miatt elítéltek, illetve a Bíróság vezetőjét, a szintén belga Lenaerts-t. Utóbbi jó párszor ott volt azokon a vacsorákon, illetve estélyeken, amelyeket a másik az európai polgárok adójából rendezett. De kettejük ismeretségi köre is hálót képezett, éspedig főleg néppárti tagokból.

A lengyel igazságügyi miniszter mindebben annak bizonyítékát látja, hogy az európai intézmények bírálják ugyan országában a jogállamot, ám valójában ők azok, amelyek  megkerülik, illetve megszegik a normákat. Zioblo levelet írt von der Leyennek és ebben azt hangoztatja, hogy ha igazak a hírek, akkor azok aláaknázzák az egész EU működését. Ezért sürgősen tisztázni kell az ügyet, véget kell vetni a brüsszeli hallgatásnak. Egyben felszólította a lengyel ügyészséget, nézzenek utána, az Európai Bíróság nem élt-e vissza hatalmával, amikor a Lengyelország elleni panaszok ügyében járt el.

A lengyel védelmi miniszterhelyettes minden további nélkül elhiszi az ország titkosszolgálata által kiadott cáfolatot, mármint hogy nem használták senki ellen az izraeli kémprogramot – írja a  Politico. Ezzel szemben az egész világbotrány kirobbantásában kulcsszerepet betöltő torontói Citizen Lab egyik kutatója kitart amellett, hogy az ellenzéki Civil Platform akkori kampányfőnökének telefonján ott vannak az áruló jelek: igenis megfigyelték a politikust két éve a Pegasus-szal. Fél év alatt összesen 33-szor hatoltak be a készülékbe.

A szakértő szerint az eset azért különlegesen súlyos és haladéktalan kivizsgálást igényel az EU részéről, mert már évek óta tudni lehetett, hogy az izraeli program alkalmazása ellentétes a demokráciával. Ugyanakkor a lengyel állami tévé azzal vádolta meg a kanadai egyetemi intézményt, hogy azt Soros finanszírozza. A jelentés hozzáteszi, hogy az üzletembert a jobboldali összeesküvés elméletek hívei sötét figuraként mutatják be, mint aki a színfalak mögül irányítja a világot.

Ezzel szemben a lengyel lehallgatási ügy egy másik áldozata, egy ügyvéd úgy véli, hogy ami velük történt, az pontosan beleillik a polgári szabadságjogok ellen indított kormányzati támadásba. A hatalom mindenki személyes életéről gyűjt adatokat. Az ellenzék parlamenti vizsgálatot követel. Tusk, a Civil Platform elnöke emlékeztet arra, hogy a PiS azt ígérte: meghallgatja a népet, de nem meg-, hanem lehallgatja.

Nagy figyelmet érdemes a müncheni  Süddeutsche Zeitung cikke:a Roszatom minden külföldi riválisát kenterbe veri, amikor atomerőművet kell eladni, de itt látni kell, hogy Moszkva mesterien ötvözi a nukleáris energiát és a geopolitikát. Az orosz konszern teljes körű szolgáltatás nyújt, a tervezéstől, az építésen át, egészen a kész létesítmények működtetéséig. Az üzlet jövedelmező, a megbízások értéke jelenleg 118 milliárd dollár, ám sok elemző arra figyelmeztet, hogy jó néhány esetben nem csupán a haszon a mozgatórugó. Annál is inkább, mivel ez az a terület, amelyen a Kreml versenyezni tud az Egyesült Államokkal. Mert egyébként az orosz gazdaság 10-szer kisebb, mint az amerikai.

A nukleáris technológia kivitelében viszont piacvezető. Jelenleg hozzávetőleg 50 ilyen erőmű épül a világban, a feléhez Oroszország szállítja a berendezéseket. Az USA viszont gyakorlatilag kivonult az ágazatból, ám pont ezért sok szakértő aggasztónak tartja, hogy Moszkva és Peking egyre inkább meg tudja szabni a normákat. Márpedig ez kihathat az atomfegyverek gyártására is, hiszen ahhoz a hasadóanyagot elő lehet állítani a reaktorokban melléktermékként képződő plutónium izotópokból.

Ugyanakkor jó pár esetben anyagi szempontok nem magyarázzák az orosz szerepvállalást. Törökországban pl. az oroszok tartják fenn az egyik ilyen erőművet, becslések szerint az üzlet 22 milliárd eurós veszteséget hoz nekik. De a Heinrich Böll-alapítvány egyik tanulmánya éppen arra figyelmeztet, hogy nem is az üzleti haszon a cél az ilyen beruházásoknál, hanem, hogy Moszkvához kössék az érintett országokat.

Magyarországon ütköztek az EU és Oroszország érdekei, miután az Orbán-kormány minden versenytárgyalás nélkül a Roszatomot kérte fel Paks-2 megépítésére.

A Financial Times vezércikke arra figyelmeztet, hogy meg kell akadályozni az amerikai–kínai viszály kiéleződését, amihez nagyfokú óvatosság kell, mert már vége azoknak az időknek, amikor a gazdasági, diplomáciai együttműködést a kölcsönös előnyök jellemezték. A nagy kérdés, miként lehet lebonyolítani a szétválást, de úgy, hogy a gazdasági károk minimálisak legyenek és ne alakuljon ki konfliktus. Idáig nagyon úgy látszik, hogy nemigen van ilyen megoldás. Vagyis nem látni, hogy bármi foganatja volna Biden felhívásának, miszerint a józan észnek kell határokat szabnia a kétoldalú versengésben.

Tajvan kapcsán lényegesen kiéleződött a veszély. Peking saját területének tekinti a szigetországot, bár Hszi elnök  megpendítette az ősszel, hogy békés újraegyesítést akar. A kijelentést Washington jónéven vette tőle. Ám az autoriter vezetési stílus miatt nehéz átlátni Kína valódi szándékait. A nagy fegyverkezési program, benne a nukleáris arzenál megnégyszerezésével, felbátoríthatja a kínai héjákat.

Amerika viszont aggódik, mert vannak olyan becslések, hogy hamarosan a 2. helyre szorulhat a high-tech iparágakban. A következő években nagyon is valós veszélynek kell tekinteni a nagyhatalmak összeütközését. A Nyugatnak meg kell hoznia a döntést, hogy milyen mértékben fogadja el a másik oldal növekvő hatalmát, illetve törekvéseit. Majd tárgyalásokat kell kezdeni a már említett józan ész jegyében.

Ha nem sikerül, akkor az katasztrofális következményeket vonna maga után nem csupán a két ország, hanem az egész világ számára.

Az osztrák Raiffeisen és az OTP a két élharcos a nyugat-balkáni országok bankjaiért folyó versenyben – írja a Die Presse. A térségben további pénzügyi konszolidáció várható jövőre, és a terjeszkedéshez kellő lendületet ad a két regionális tényezőnek a jelentős gazdasági növekedés, illetve a várható uniós tagság. Hiszen páratlanok a hozamok, úgy, hogy nagyüzemben zajlanak az összeolvadások, illetve felvásárlások.

Az anyabankok arra összpontosítanak, hogy megerősítsék a leányvállalatokat, kihasználják a nagyságból származó előnyöket, ugyanakkor búcsút intsenek a kisebb piacoknak. Így szerezte meg a minap az OTP a szlovén Nova Kreditna Banka Maribort és ezzel az ország legnagyobb pénzintézete lett. De lecsapott az Alpha Bank albán részlegére is. A magyar cég egyébként megerősítette, hogy több országban is tárgyal további felvásárlásokról.