Beletörött a 16. századi alkimista bicskája a nemesfém „előállításába”, de a stájerföldi magaslaton emelkedő várkastély mai gazdái felfedezték a nagy titkot: esküvőszervezésből dől az aranyeső.
Gráctól északra, a Mura menti Bruck városkával egybeépült Kapfenberg hegytetején található Burg Oberkapfenberg. A települést először 1173-ban említettek a krónikák „Chaffenberch” néven, a kastélyt 1268-ban kezdték építeni, eredeti állapotában pedig 1955-ben állították helyre.
A kastély udvaráról tiszta időben több tíz kilométerre belátható a magas-stájerföldi táj, de a látványért meg kell dolgozni. Nyaktörőnek éppen nem mondható, de télen különösen gondos karbantartást igénylő, szerpentinben gazdag útvonal vezet fel az épülethez, amely valóságos gasztronómiai kincsesbánya.
Legrégibb terme a 60 személy közös étkezésére alkalmas, 13. századi lovagi pince, de a vendéglátók a baráti társaságok vagy kollegiális összejövetelek legkülönbözőbb létszámához tudnak igazodni a középkori hangulatot árasztó különtermekkel. Mindemellett korszerűen berendezett konferenciatermek is rendelkezésre állnak az egyre növekvő igényű rendezvényturizmus céljára.
A kastélytól mindössze néhány perc séta a 17. században épített Loreto kápolna. Lözelében 2005-ben titkos járatot fedeztek fel, amely Európa állítólag egyetlen épségben megmaradt alkimista műhelyébe vezetett. Az okkult áltudományok kapfenbergi tudora, aki az 1500-as években használta ezt a műhelyt, persze nem volt képes arra, hogy aranyat vagy ezüstöt varázsoljon elő az öntőkemencéből, de attól még a gyerekkel érkező turistacsaládoknak igencsak kapóra jön az ilyen látványosság. A kastély igazán nagy bevétele azonban abból származik, hogy ideális helyszín a holtomiglan-holtodiglan kimondására. Az egyházi esküvői szertartásra ott a kápolna, bár a kastélyban romantikusan berendezett polgári házasságkötő terem is rendelkezésre áll az örök hűség ünnepélyes kimondására.
A kastély egykori urairól, a Stubenbergekről elnevezett nagyteremben, amelyhez méretes táncparkett is tartozik, 120 személyes lagzit lehet csapni, de aki csak szűkebb vendégkörrel számol, annak ott a lovagterem. A nagy nap emlékezetessé tételéhez hozzájárulhat, ha a boldog vőlegény lóháton vonul be a várudvarra, ahol az ünneplő sokadalom várakozik rá, esetleg beöltözött várúr és várúrnő is fogadja. (Mindez fanfárokkal 160 euróval, 2-3 fehér galambpár felbocsátása mellett pedig további 150 euróval drágább.) A vendégek szórakoztatását szolgálhatja a solymászbemutató – külön érdekesség, hogy nem csupán a sólyom, hanem a hóbagoly is szépen visszarepül a bőrkesztyűre –, valamint a lovagi torna, ami történetesen nem megtekinthető látványosság, hanem be lehet rá nevezni: a versenyzők íjászatból, illetve a kevéssé fennkölt patkóhajításból mérhetik össze a tudásukat – ha nem gyengültek el túlzottan a lovagi pince bormérésénél.