A klánon belüli lojalitásra épül a posztkommunista magyar maffiaállam

A nemzetközi sajtó magyar vonatkozású cikkei közt ezekben a napokban az a hír tarol, hogy pénteken Budapestre látogat a svéd miniszterelnök, hétfőn pedig a magyar országgyűlés ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Az erről szóló beszámolók általában kitérnek az Orbán Viktor szombati évértékelőjén elhangzott bejelentésre, valamint Kocsis Máté napirendi kezdeményezésére.

A Dagens Nyheter című stockholmi lap idézi Pål Jonson védelmi minisztert, aki üdvözölte a kilátásba helyezett szavazást, és reményének adott hangot, hogy az valóban meg is történik. „Várjuk, hogy felvonják a svéd lobogót a NATO-székház előtt” – tette hozzá Oscar Sjöstedt, a Svéd Néppárt képviselője. Ulf Kristersson kormányfő előzőleg bejelentette, hogy pénteken Budapestre utazik, ahogyan azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök számos párttársa követelte – írja a Dagens Nyheter, hozzátéve, hogy a Fidesz parlamenti többsége garantálja a svéd NATO-tagság elfogadását. A lap ismerteti a procedúrát, amely szerint a parlamenti szavazás után a ratifikációs okmányt öt napon belül kell a köztársasági elnök elé terjeszteni, de mivel Novák Katalin lemondott, Kövér László parlamenti elnök fogja aláírni a dokumentumot. Ezután azt Washingtonba viszik, és átadják az amerikai külügyminisztériumban. Végül Svédország hivatalosan letétbe helyezi NATO-csatlakozási okmányát. Ez történhet Washingtonban, de – miként az Finnország esetében történt – Brüsszelben is. Akkor vonhatják fel a svéd lobogót az atlanti szövetség székháza előtt.

A Politico amerikai portál európai kiadása beszámol arról, hogy Kína állami vasúttársasága akadályokba ütközött Brüsszelben. Az Európai Bizottság ugyanis a CRRC leányvállalatát szemelte ki arra, hogy mintegy kísérletképpen alkalmazza vele szemben a külföldi szubvenciókat szabályozó, fél évvel ezelőtt életbe lépett új uniós rendeletet. Történt ugyanis, hogy a CRRC, amely nagy szerepet játszik a kínai vezetés úgynevezett „Selyemút” infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezésének megvalósításában, kísérletet tett arra, hogy megvesse a lábát Bulgáriában. Szófia szeretné villamosítani az ország vasúti hálózatát, és kiszámolta, hogy ez nagyjából 620 millió euróba kerülne. A kínai állami óriásvállalat viszont olyan ajánlatot tett, hogy ezt 300 millióért vállalná, sőt, 15 éven át a karbantartásról is gondoskodnék. Mivel azonban a tervezett ügylet beruházási értéke így is meghaladja a 250 millió eurót, az említett szubvenciós rendelet értelmében Brüsszelnek jogában áll vizsgálódni, nincs-e szó versenyt torzító, tiltott állami támogatásról. Ez azért is érzékeny téma az európai vasúti világban, mert a Bizottság éppen a versenytorzításra hivatkozva tagadta meg a hozzájárulást 2019-ben a Siemens és az Alstom egyesüléséhez. A főként a franciák által táplált gyanú szerint a kínai állami vasúttársaság tiltott állami szubvenciókkal megtámogatva igyekszik belopakodni az európai piacra. Az uniós intézménynek most július másodikáig kell meghoznia döntését, Bulgária addig nem írhatja alá a szerződést.

A Politico ehhez a beszámolóhoz kapcsolódva tér ki arra, hogy Orbán Viktor a minap megbeszélést folytatott a kínai közbiztonsági miniszterrel, aki Hszi Csin-ping elnök közeli bizalmasának számít. A maga nemében szokatlan találkozóról – valamint a Pintér Sándor belügyminiszterrel kötött együttműködési megállapodásról – beszámolt a kínai állami hírügynökség. A Politico, miután mindezt felidézi, kitér arra, hogy David Pressman budapesti amerikai nagykövet – aki a portál megfogalmazása szerint finoman szólva sem tartozik Orbán kedvenc diplomatái közé – nemrég kijelentette: Magyarország lelkesen törekszik a viszony ápolására a Kínai Kommunista Párttal, annak ellenére, hogy az korrupciós kockázatokkal jár Magyarországra nézve. „Az Egyesült Államok is üzletel Kínával, Magyarország is üzletel Kínával, és jól is teszi. Mindenki üzletel Kínával, nem erről van szó” – mondta Pressman, és hozzátette: a gondot a viszony homályos volta jelenti, az állami eszközök igénybevétele, ami kevéssé teszi átláthatóvá ezt a viszonyt. Budapest és Peking az amerikai nagykövet szerint olyan politikai viszonyban van egymással, ami más szövetséges ország részéről nem tapasztalható. Igyekeznek oda hatni, hogy a magyar fél is értse, milyen kockázatokkal jár mindez – tette hozzá Pressman. Egyúttal szóvá tette, hogy Magyarország az első olyan EU-tagállam volt, amelyik csatlakozott a kínai Selyemút projekthez, és az egyetlen olyan tagállam, amelyik nem csatlakozott a tiszta világhálóra törekvő amerikai kezdeményezéshez – ami egyébként történetesen a Trump-kormányzattól eredt –, és Magyarországon található a Huawei infokommunikációs óriásvállalat legnagyobb, Kínán kívüli létesítménye.

Végül röviden megemlítem, hogy a berlini Tageszeitung, a taz közli Techet Péter jogász-történésznek, a bécsi Duna-térség és Közép-Európa Kutatóintézete tudományos munkatársának a cikkét a friss magyarországi fejleményekről, azon belül Magyar Péternek, Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférjének a nyilvános közléseiről. Techet hivatkozik Magyar Bálint és Madlovics Bálint szociológus megállapításaira a magyarországi posztkommunista maffiaállam természetéről, és azt írja: ez az állam a klánon belüli lojalitásra épül.

A maffiaállamban nincs konkurenciaharc az oligarchák között: minden a bűnöző hatalmi központnak van alávetve, amelynek csúcsán a főnök áll, és az oligarchák is tőle kapják a vagyonukat.